Nemrégiben megjelent az EBA (European Banking Authority) jelentése a fintech vállalkozásokkal kapcsolatos tagállami szabályozási fejleményekről, illetve a tagállami felügyeleti hatóságok engedélyezési tapasztalatairól. Ennek főbb megállapításait mutatjuk be az alábbiakban.

A jelentés alapvetően három kérdést vizsgált:

• (i) a tagállami jogalkotók fogadtak-e el a fintech vállalkozásokat érintő olyan intézményi szabályozást, amely a tagállami felügyeleti hatóság felügyeleti hatáskörét növelné,
• (ii) hogy a tagállami felügyeleti hatóságok a meglévő szabályozási rezsimen belül hova sorolják az egyes fintech vállalkozásokat, ezen belül is különösen azokra terjedt ki a vizsgálat, amelyek kívül esnek a szabályozási rezsimen, valamint,
• (iii) hogy a felügyeleti hatóságok hogyan alkalmazzák az arányosság és rugalmasság elveit a CRD IV, illetve a PSD 2 hatálya alatt.

Nincs tagállami aktivitás a fintech szabályozás terén

A jelentés alapján az EBA a piac folyamatos figyelemmel kísérésén túl további lépés megtételét jelenleg nem tartja szükségesnek, részben azért, mert az európai crowdfunding platform uniós szabályozásának kialakítása már folyamatban van, a kripto-eszközök tekintetében pedig már korábban tett közzé jelentést és fogalmazott meg szükséges lépéseket.

Az EBA jelentéséből kitűnően egy tagállam – Málta – vezetett be a kripto-eszközök tekintetében olyan szabályozást, amely a tagállami felügyeleti hatóság hatáskörét növelte, valamint egy további tagállamban készült jogszabály tervezet a crowdfunding platform szolgáltatójával kapcsolatban.

Összességében a tagállamok nem mutattak jelentős aktivitást a szabályozás terén

azt ugyanakkor kiemeli a jelentés, hogy a fintech vállalkozásokat a tagállami hatóságok figyelemmel kísérik, így számos tagállamban hoztak létre ún. innovation hub-okat és regulatory sandboxokat.

Nem mindegy, melyik országban működik a crowdfunding, a robot tanácsadó, vagy a P2P lending szolgáltató

A tagállami felügyeletek engedélyezési gyakorlata alapján az EBA két tendenciát tapasztalt.

1. Egyrészt egyes tevékenységek – így a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás (PISP) és a számla-információs szolgáltatás (AISP) – a PSD2 hatálya alá kerültek, így szabályozott tevékenységekké váltak,
2. másrészt pedig egyéb kiegészítő, nem pénzügyi természetű szolgáltatások – így például a POS rendszerek, virtuális POS rendszerek, mobil fizetési appok, stb. – nem tartoznak a pénzügyi szabályozás hatálya alá.

Az EBA a tagállami hatóságok által adott válaszok alapján úgy látja, hogy egyes szolgáltatások– így különösen

a crowdfunding, a peer-to-peer lending, a robot tanácsadás – tekintetében eltérő az egyes tagállamok gyakorlata a tekintetben, hogy a szolgáltatás nyújtását engedélyhez, bejelentéshez vagy ezek egyikéhez sem kötik.

Csökkenteni kell a fintech bankok üzleti tervének bizonytalanságait

Az EBA vizsgálta, hogy a tagállami felügyeletek miként alkalmazzák az arányosság követelményét a CRD IV-ben („Tőkekövetelmény Irányelv”) foglalt követelmények tekintetében (különösen a szervezeti struktúra, tőkekövetelmény, részvényesi felelősség kérdésében).

A jelentés szerint a felügyeleti hatóságok az arányosság követelményét nem abból a szempontból alkalmazzák, hogy a kérelmező hagyományos megoldásokat vagy innovatív megoldásokat alkalmaz-e, hanem alapvetően az üzleti modellben rejlő kockázatokat veszik figyelembe. Az EBA e vonatkozásban megjegyezte, hogy az innovatív megoldásoknak ugyanakkor lehetnek olyan jellemzői, amelyekre tekintettel a hagyományos kockázati besorolásokat eltérő módon kell alkalmazni.

Így a hagyományos bankoktól eltérően a fintech bankok üzleti tervének értékelése kapcsán nagyfokú a bizonytalanság

1. egyrészt azért, mert gyakran nem világos, hogy a vállalkozás milyen irányban fog fejlődni,
2. másrészt a fintech bankok esetén éppen azok újszerű megoldásai miatt olyan kockázatok is felmerülhetnek, amelyeket a felek nem látnak előre.

Ezért az EBA szerint célszerű ösztönözni a fintech bankokat, hogy az engedélyezés keretében készítsenek tervet arra az esetre, ha a tevékenységet meg kell szüntetni, mindezt figyelemmel arra, hogy az ügyfeleik érdekei ne sérüljenek.

A CRD IV 12. cikkelye szerinti minimum tőkekövetelmény (5 millió EUR) fintech bankokra történő alkalmazása tekintetében az EBA a jelentésben ismertette az EKB álláspontját, amely szerint

a fintech bankok engedélyezése során a kérelmezőtől elvárható, hogy igazolja, vajon rendelkezik-e olyan tartalékkal, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenység megkezdését követő három éven keresztül a kezdeti költségeket finanszírozni tudja.

A jelentés kitér a CRD IV szerinti kivételszabályra is, amely lehetővé teszi, hogy a tagállami felügyeletek hitelintézeti engedélyt adjanak olyan intézményeknek is, amelyek esetén az induló tőke az általános 5 millió EUR-t nem éri el, de az 1 millió EUR-t meghaladja. Az EBA-hoz érkezett válaszok alapján, e kivételszabály alkalmazásával, összesen hat fintech vállalkozás számára adtak tagállami felügyeletek engedélyt az elmúlt 5 évben. Erre tekintettel az EBA a piac további megfigyelését és elemzését tervezi.

Szigorítások jöhetnek a fintech hitelintézetek esetén

A fintech hitelintézetek irányításával, valamint az ahhoz szükséges szakmai követelményekkel kapcsolatban a jelentés külön említi az EKB álláspontját, amely szerint a fintech bankok esetén a pénzügyi területen szerzett tapasztalat mellett

indokolt lehet a technológiai ismeretre vonatkozó tapasztalat igazolását is előírni.

Úgyszintén az EKB észrevételét idézi az EBA a CRD IV részvényesekre vonatkozó előírásai kapcsán. Az EKB szerint a fintech hitelintézetek engedélyezéskor ismert részvényesei a tapasztalatok szerint az idő előre haladtával vagy megszűnnek részvényesnek lenni, vagy részesedésük lényegesen lecsökken, és esetenként már az engedélyezési eljárás során is látható, hogy a részvényesek hosszú távon nem fogják megtartani a részesedésüket.

Az EKB szerint ugyanakkor a részvényeseknek képesnek kell lennie arra, hogy

a hitelintézetek prudens működését a kezdeti, általában három éves időszakban is biztosítsák.

Az Európai Bankhatóság figyelemmel kíséri majd a PSD2 tagállami gyakorlatait

Az EBA a tagállami hatóságok válaszai alapján az arányosság és rugalmasság elvének PSD 2 vonatkozásában történő alkalmazásával kapcsolatban is azt állapította meg, hogy az alapvető felügyeleti megközelítés kockázati szempontú (figyelembe véve a szolgáltatás típusában, az intézmény méretében, szervezeti felépítésében, a szolgáltatás természetében rejlő kockázatokat).

A PSD 2 több kivételszabályt is tartalmaz a pénzforgalmi intézmény által végzett fizetési művelet összértéke, vagy a nyújtott szolgáltatások köre alapján, amely kivételeket az engedélyezési gyakorlat szerint alkalmazzák is. Az EBA e tekintetben szintén a piac figyelemmel kísérését fogja folytatni.

A cikk szerzője dr. Bakonyi Veronika a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Irodától. A Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda további cikkei a FinTechZone-on itt olvashatók.