Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) közzétette összefoglaló jelentését a fintech cégek jogi minősítésének és engedélyezésének európai tapasztalatairól. A jelentésből kiderül az is, hogy az ESMA, illetve a tagállami felügyeleti hatóságok milyen kérdések tekintetében tartják szükségesnek a fintech vállalkozásokra, illetve fintech megoldásokra vonatkozó európai szabályozás kialakítását. Az alábbiakban a jelentés legfontosabb megállapításait foglaljuk össze.
#1: Nincs szükség a jelenlegi szabályozás módosítására
Az ESMA 2018-ban és 2019-ben is kérdésekkel fordult a tagállami felügyeleti hatóságokhoz azzal a céllal, hogy feltérképezze a tagállami hatóságok fintech vállalkozásokkal kapcsolatos engedélyezési gyakorlatát. Az első, 2018-as felmérés célja az uniós szabályozási keret esetleges hiányosságainak, valamint a nemzeti szabályozások eltéréseinek feltárása volt, míg a 2019-es felmérés annak vizsgálatára irányult, hogy a tagállami felügyeleti hatóságok hogyan alkalmazzák az „arányosság” és a „rugalmasság” elvét a fintech vállalkozások engedélyezési eljárásai során.
A felügyeleti hatóságok által adott válaszok alapján az ESMA megállapította, hogy az engedélyezés tekintetében a felügyeleti hatóságok alapvetően nem tesznek különbséget a fintech vállalkozások és a hagyományos üzleti megoldásokat alkalmazó vállalkozások között. Ennek oka, hogy
az engedélyezés szempontjából elsősorban a végezni kívánt pénzügyi tevékenység engedélyhez kötött jellege a releváns
és nem az, hogy a vállalkozás milyen megoldást alkalmaz, azaz a hatóság nem valamely megoldás alkalmazását, hanem pénzügyi tevékenység végzését engedélyezi.
Az ESMA arra a következtetésre jutott, hogy a fintech vállalkozások többsége a jelenlegi szabályozási keretben képes működni, ezért nincs szükség a jelenlegi szabályozás módosítására.
#2: A fintech vállalkozások többsége nem végez engedélyhez kötött pénzügyi tevékenységet
A felügyeleti hatóságok válaszai szerint az engedéllyel rendelkező fintech vállalkozások túlnyomó része a MIFID II szerinti engedéllyel rendelkezik, míg kisebb részük a MIFID II 3. cikkelye szerinti kivételszabály hatálya alá tartozik. A felügyeleti hatóságok ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy a
fintech vállalkozások jelentős része nem végez engedélyhez kötött pénzügyi tevékenységet, hanem engedéllyel rendelkező vállalkozás részére technológiai szolgáltatást nyújt.
#3: Szükséges a szabályozás a kripto-eszközök és ICO-k terén
Szinte valamennyi felügyeleti hatóság jelezte az uniós szintű szabályozás szükségességét a kripto-eszközök és ICO-k terén, tekintettel arra, hogy gyakran nem tudják eldönteni, vajon a kripto-eszközök pénzügyi eszköznek minősülnek-e, és ekként kiterjed-e rájuk a pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályozás.
A tagállami felügyeleti hatóságok azt is felvetették, hogy önálló szabályozás kialakítására lehet szükség azoknál a kripto-eszközöknél, amelyek nem minősülnek pénzügyi eszköznek és ezért nem alkalmazható rájuk az ágazati szabályozás (MIFID II, Prospektus Irányelv, stb.).
A kripto-eszközökbe való befektetés (likviditási követelmények, kripto-eszközök értékelése, szabályozott alapok általi befektetés) is a vonatkozó szabályok tisztázását igényli a hatóságok álláspontja szerint.
#4: Kiberbiztonsági kockázatok kezelése
Több tagállami hatóság is kiemelte, hogy uniós szabályozást igényelne a fintech vállalkozásokkal kapcsolatos kiberbiztonsági kockázatok, valamint a felhő alapú kiszervezésekkel kapcsolatos kockázatok kezelése is.
#5: A szabályozói sandboxok hatást gyakorolnak a fintech cégek engedélyezésére, a felügyeleti gyakorlatra
A jelentés megállapítja, hogy a tagállamok felügyeleti hatóságainak többsége a fintech vállalkozások és a felügyelet közötti együttműködés, az innováció elősegítése és a megfelelő szabályozás, illetve felügyelet kialakítása érdekében ún. innovation hub-kat, illetve regulatory sandboxokat hozott létre.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a megoldások a szereplők együttműködése révén elősegítik a fintech vállalkozások oldalán a felügyeleti igények megértését, míg a felügyeletek oldalán a fintech vállalkozások működésének és az abban rejlő kockázatok megértését. Az ESMA megállapítása szerint
ezek az innovációt elősegítő platformok végső soron közvetlenül befolyásolják a fintech vállalkozások engedélyezésére vonatkozó szabályozást és felügyeleti gyakorlatot.
Kapcsolódó cikkek:
- A mai napon elindult az MNB fintech platformja, 2018.03.20.
- Megnyílt az MNB fintech “tesztpálya”, 2018.12.20.
- MNB: Európa élmezőnyében a magyar regulatory sandbox, 2019.01.14.
#6: Aránytalanok a követelmények a közösségi finanszírozási platformokkal szemben
Ugyan a jelentés kifejezetten nem terjedt ki a közösségi finanszírozással kapcsolatos tapasztalatok vizsgálatára, mégis több tagállami felügyelet jelezte, hogy a közösségi finanszírozási platformok számának növekedését tapasztalja.
Ezek a platformok jellemzően a szabályozott piacra, MTF-re, OTF-re vonatkozó szabályozás hatálya alá kerülnek, amely ugyanakkor gyakran aránytalan követelményeket támaszt velük szemben. A platform szolgáltatókra vonatkozó egységes európai szabályozás már jogalkotás szintjén van, hiszen a rendelet szövegét már az Európai Parlament és a Tanács vizsgálja.
Konklúzíó
Az ESMA összességében arra a megállapításra jutott, hogy az innovatív üzleti megoldások gyakorlatban történő alkalmazásához nincsen szükség a meglévő uniós szabályozás módosítására.
FinTechZone.hu vélemény: Összefogásra lenne szükség
Magyarországon is elindult a szabályozói sandbox és innovation hub, amelyek jelentős mértékben hozzájárul(hat)nak a hazai pénzügyi közvetítői rendszer digitális transzformációjának felgyorsításához.
Ugyanakkor vegyes a fogadtatás az MNB szabályozói sandbox-szal kapcsolatban, hiszen épp azok a cégek, fintech startupok szorultak ki abból, amelyeknek a legnagyobb szüksége lenne a szabályozói tesztkörnyezetre.
Jelen pillanatban a regulatory sandoxban csak pénzügyi intézményi engedéllyel rendelkező vállalatok (pl. bankok, biztosítók) vehetnek részt önállóan. Ilyen engedéllyel a fintech cégek ma Magyarországon jellemzően nem rendelkeznek. Fintech cégek csak pénzügyi intézményi partnerrel közös projektben használhatják a sandbox intézményrendszerét.
Kapcsolódó cikkek:
- A magyar Regulatory Sandbox nem jár az élen, 2019.01.11.
A fintech cégek engedélyezési, regisztrációs eljárása rendkívül lassú (az eddigi tapasztalatok alapján), emiatt a piacra lépésük elhúzódik. Ma Magyarországon összesen három olyan fintech cég van, amelyik MNB engedéllyel, vagy regisztrációval rendelkezik. A hazai fintech startupok közül többen is jelezték a FinTechZone.hu számára, hogy a hazai szabályozás, jogrendszer a fintech cégekkel szemben aránytalan követelményeket támaszt. Ennek is köszönhető, hogy a hazai fintech cégek közül egyre többen külföldön jegyzik be székhelyüket és az ottani hatóságtól kérnek felügyeleti engedélyt.
A FinTechZone.hu, a FinTechGroup és a meghatározó hazai fintech startupok közül többen is évek óta jelzik az MNB felé, hogy szükség lenne a fintech cégekre vonatkozó jogszabályok “startup-barát” értelmezésére. Igaz, az Innovation Hub ezt a célt hivatott betölteni, eddig csupán a jogszabályok, rendeletek behivatkozása történt meg – részlegesen – a weboldalon.
Összességében szükség lenne egy olyan piaci platformra, amely összefogja a hazai fintech startupokat, a fintech fejlesztéseket végző társaságokat annak érdekében, hogy a szabályozó egységes képet kaphasson a piaci problémákról, kihívásokról. Akik ehhez a platformhoz csatlakoznának, kérjük, jelezzék előzetes szándékukat a hello@fintechgroup.hu e-mail címen.
Tervezetten augusztus folyamán publikáljuk a csatlakozni szándékozók számára a FinTech Koalíció koncepcióját.