Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) közzétette összefoglaló jelentését a fintech cégek jogi minősítésének és engedélyezésének európai tapasztalatairól. A jelentésből kiderül az is, hogy az ESMA, illetve a tagállami felügyeleti hatóságok milyen kérdések tekintetében tartják szükségesnek a fintech vállalkozásokra, illetve fintech megoldásokra vonatkozó európai szabályozás kialakítását. Az alábbiakban a jelentés legfontosabb megállapításait foglaljuk össze.

#1: Nincs szükség a jelenlegi szabályozás módosítására

Az ESMA 2018-ban és 2019-ben is kérdésekkel fordult a tagállami felügyeleti hatóságokhoz azzal a céllal, hogy feltérképezze a tagállami hatóságok fintech vállalkozásokkal kapcsolatos engedélyezési gyakorlatát. Az első, 2018-as felmérés célja az uniós szabályozási keret esetleges hiányosságainak, valamint a nemzeti szabályozások eltéréseinek feltárása volt, míg a 2019-es felmérés annak vizsgálatára irányult, hogy a tagállami felügyeleti hatóságok hogyan alkalmazzák az „arányosság” és a „rugalmasság” elvét a fintech vállalkozások engedélyezési eljárásai során.

A felügyeleti hatóságok által adott válaszok alapján az ESMA megállapította, hogy az engedélyezés tekintetében a felügyeleti hatóságok alapvetően nem tesznek különbséget a fintech vállalkozások és a hagyományos üzleti megoldásokat alkalmazó vállalkozások között. Ennek oka, hogy

az engedélyezés szempontjából elsősorban a végezni kívánt pénzügyi tevékenység engedélyhez kötött jellege a releváns

és nem az, hogy a vállalkozás milyen megoldást alkalmaz, azaz a hatóság nem valamely megoldás alkalmazását, hanem pénzügyi tevékenység végzését engedélyezi.

Az ESMA arra a következtetésre jutott, hogy a fintech vállalkozások többsége a jelenlegi szabályozási keretben képes működni, ezért nincs szükség a jelenlegi szabályozás módosítására.

#2: A fintech vállalkozások többsége nem végez engedélyhez kötött pénzügyi tevékenységet

A felügyeleti hatóságok válaszai szerint az engedéllyel rendelkező fintech vállalkozások túlnyomó része a MIFID II szerinti engedéllyel rendelkezik, míg kisebb részük a MIFID II 3. cikkelye szerinti kivételszabály hatálya alá tartozik. A felügyeleti hatóságok ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy a

fintech vállalkozások jelentős része nem végez engedélyhez kötött pénzügyi tevékenységet, hanem engedéllyel rendelkező vállalkozás részére technológiai szolgáltatást nyújt.

#3: Szükséges a szabályozás a kripto-eszközök és ICO-k terén

Szinte valamennyi felügyeleti hatóság jelezte az uniós szintű szabályozás szükségességét a kripto-eszközök és ICO-k terén, tekintettel arra, hogy gyakran nem tudják eldönteni, vajon a kripto-eszközök pénzügyi eszköznek minősülnek-e, és ekként kiterjed-e rájuk a pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályozás.

A tagállami felügyeleti hatóságok azt is felvetették, hogy önálló szabályozás kialakítására lehet szükség azoknál a kripto-eszközöknél, amelyek nem minősülnek pénzügyi eszköznek és ezért nem alkalmazható rájuk az ágazati szabályozás (MIFID II, Prospektus Irányelv, stb.).

A kripto-eszközökbe való befektetés (likviditási követelmények, kripto-eszközök értékelése, szabályozott alapok általi befektetés) is a vonatkozó szabályok tisztázását igényli a hatóságok álláspontja szerint.

#4: Kiberbiztonsági kockázatok kezelése

Több tagállami hatóság is kiemelte, hogy uniós szabályozást igényelne a fintech vállalkozásokkal kapcsolatos kiberbiztonsági kockázatok, valamint a felhő alapú kiszervezésekkel kapcsolatos kockázatok kezelése is.

#5: A szabályozói sandboxok hatást gyakorolnak a fintech cégek engedélyezésére, a felügyeleti gyakorlatra

A jelentés megállapítja, hogy a tagállamok felügyeleti hatóságainak többsége a fintech vállalkozások és a felügyelet közötti együttműködés, az innováció elősegítése és a megfelelő szabályozás, illetve felügyelet kialakítása érdekében ún. innovation hub-kat, illetve regulatory sandboxokat hozott létre.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a megoldások a szereplők együttműködése révén elősegítik a fintech vállalkozások oldalán a felügyeleti igények megértését, míg a felügyeletek oldalán a fintech vállalkozások működésének és az abban rejlő kockázatok megértését. Az ESMA megállapítása szerint

ezek az innovációt elősegítő platformok végső soron közvetlenül befolyásolják a fintech vállalkozások engedélyezésére vonatkozó szabályozást és felügyeleti gyakorlatot.

#6: Aránytalanok a követelmények a közösségi finanszírozási platformokkal szemben

Ugyan a jelentés kifejezetten nem terjedt ki a közösségi finanszírozással kapcsolatos tapasztalatok vizsgálatára, mégis több tagállami felügyelet jelezte, hogy a közösségi finanszírozási platformok számának növekedését tapasztalja.

Ezek a platformok jellemzően a szabályozott piacra, MTF-re, OTF-re vonatkozó szabályozás hatálya alá kerülnek, amely ugyanakkor gyakran aránytalan követelményeket támaszt velük szemben. A platform szolgáltatókra vonatkozó egységes európai szabályozás már jogalkotás szintjén van, hiszen a rendelet szövegét már az Európai Parlament és a Tanács vizsgálja.

Konklúzíó

Az ESMA összességében arra a megállapításra jutott, hogy az innovatív üzleti megoldások gyakorlatban történő alkalmazásához nincsen szükség a meglévő uniós szabályozás módosítására.