Hogyan fizetnek majd a felhasználók a jövőben? Ma még nem tudjuk. Egy biztos, a fizetés, ahogy ma gondolkodunk róla, már a múlté. Az Internet of Payments, a voice commerce és a küszöbön álló új fizetési megoldások is terítékre kerülnek 2019.10.15-én a PayTechShow-n.
Magyarország a készpénz és a számok tükrében:
- Az MNB szerint az összes fizetési tranzakció 75%-a még készpénzzel történik Magyarországon. Ezzel szemben ez az arány Svédországban 23%.
- Még mindig nagyon magas, legalább 50-60% a sárga csekk és a készpénz aránya a közüzemi díjak kifizetésében.
- Közel 220 ezer online pénztárgép működik Magyarországon, ám “csak” 70%-nál, 147 ezer mellett található bankkártyás fizetésre alkalmas POS terminál az MNB adatai szerint.
- Ha a nyugtaadási kötelezettek számára vetítjük a bankkártya elfogadóhelyek számát, akkor kb. 50%-os arányt kapunk, azaz minden második helyen, ahol fizetésre kerül sor, nem áll rendelkezésre a bankártya elfogadás, vagy az elektronikus készpénz-helyettesítő megoldás.
- Az online vásárlók száma Magyarországon 2018-ban meghaladta a 3 milliót a hazai piackutatások szerint. Mintegy 45 millió tranzakció zajlott le 500 milliárd forint összértékben, de a vásárlások 58%-a még mindig készpénzes utánvéttel valósult meg.
- 10 év alatt, 2008-ról 2018-ra a forgalomban lévő készpénz mennyisége a 3-szorosára nőtt és átlépte a 6.000 milliárd forintot.
Az elektronikus fizetési szolgáltatások terjedéséhez kulturális gátakat kell áttörni a lakosság meghatározó részénél (és ezzel párhuzamosan gyorsítani kell a gazdaság fehérítését szolgáló programokat is).
Az elektronikus fizetés terjedéséhez alapfeltétel a felhasználói bizalom növelése, a felhasználó – pénzügyi tranzakciók feletti – kontroll érzetének biztosítása. Legalább ilyen fontos a gyors és biztonságos fizetési folyamat megteremtése is.
Az igazi kulcstényező azonban az ügyfélélmény, melyet a nyílt bankolás és a fizetés-kezdeményezési szolgáltatók (PISP) új szintre emelhetnek – legalábbis az interneten keresztüli fizetések esetén.
Élményszerű fizetés a nyílt bankolással
- A nyílt bankolás alapjait az EU-ban a Módosított Pénzforgalmi Irányelv, a PSD2 rakta le. Az Irányelv megnyitotta a fizetési szolgáltatások piacát nem banki szereplők (továbbá kártyatársasági tagsággal nem rendelkező szereplők) előtt.
- Az Irányelv a bankoknak előírta, hogy az Irányelvben meghatározott feltételek mellett harmadik feles szolgáltatóknak biztosítsanak nyílt szabványokon alapuló interfészen keresztül hozzáférést a felhasználók fizetési számlájához.
- Két szolgáltatási kategóriát vezetett be az Irányelv: számlainformációs szolgáltatás (AIS – Account Information Service) és fizetés-kezdeményezési szolgáltatás (PIS – Payment Initiation Service).
- Az AISP szolgáltató a felhasználó felhatalmazása birtokában a felhasználó fizetési számla egyenlegéhez és tranzakciós adataihoz férhet hozzá. Az adatokat további pénzügyi szolgáltatások nyújtásához felhasználhatja.
- A PISP szolgáltató a felhasználó felhatalmazása birtokában a felhasználó aktuális fizetési egyenlege adatához fér hozzá, valamint fizetést indíthat a felhasználó bankszámlájáról, pl. kifizetheti a közműszámlát, a webshopban a vásárolt áru ellenértékét.
- A hazai jogszabályok alapján az AISP és a PISP szolgáltató a 2020. március 2-án induló azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódhatnak, a másodlagos számlaazonosító központi adatbázisból információt lekérhetnek. Így a PISP pl. mobilszámra, vagy email címre is képes fizetési tranzakciót, pl. fizetési kérelmet indítani.
Fizetés a nyílt bankoláson keresztül a kereskedőknél
Fizetés közvetlenül a bankszámláról
Az elektronikus kereskedő bármely hazai, vagy az EU-ban szolgáltatási jogosultságot szerzett fizetés-kezdeményezési szolgáltató (PISP) megoldását az ajánlott fizetési módok között megjelenítheti. A vásárló a kártyás vásárlás mellett választhatja a „Bankszámláról fizetést” is.
Ezt választva, a felhasználó egyetlen kattintással felhatalmazhatja PISP szolgáltatóját az adott tétel kifizetésére. Az erős ügyfél-hitelesítést (SCA) követően a szolgáltató a felhasználó bankszámlájáról a tranzakciót elindítja.
Azonnali értesítés és jóváírás
A felhasználó és a kereskedő is azonnal értesítést kapnak az összeg kifizetéséről. A kereskedő – miután közvetlenül a bankszámláról történt a fizetés – a fedezetellenőrzést követően biztos lehet, hogy az összeg megérkezik a számlájára, sőt a 2020. március 2. napját követően az azonnali fizetés indulásával gyakorlatilag valós időben meg is kapja az áru ellenértékét.
Vajon mindez elegendő-e, hogy a bankkártyás fizetések mellett a közvetlen bankszámláról, fizetés-kezdeményezési szolgáltatóval indított fizetés teret nyerjen a következő években az EU-ban és Magyarországon?
Mindenesetre a kereskedők, a nyugtaadásra kötelezettek gyorsabban és olcsóbban juthatnak majd az eladott termék és szolgáltatás ellenértékéhez, mint a jelenlegi készpénz-helyettesítő megoldásokon keresztül. Emellett az is egy nagy kérdés, hogy a felhasználók mennyire lesznek felkészültek a nyílt bankolás és az azonnali fizetés által megnyitott új elektronikus fizetési módokra és milyen gyorsan terjednek majd azok.
Részletek és EU-s tapasztalatok, várakozások Anna Maj-től, a PwC fintech szakértőjétől a PayTechShow-n. A 2019. október 15-én megrendezésre kerülő PayTechShow-n előadások és kerekasztal beszélgetések keretében foglalkozunk az online kereskedelemben az élményszerű fizetési folyamat kihívásaival és konverziós hatásaival.
Kapcsolódó cikkek:
- A webshopok pörgethetik fel az azonnali fizetést, 2019.03.27.
- Alkonyattól pirkadatig. Open banking körkép a bankszektorból, 2019.01.09.