A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések és egyes jognyilatkozatok már régóta írásbeliséghez kötöttek, azonban azt, hogy elektronikus formában kötött szerződés, megtett jognyilatkozat esetén mi minősül írásbelinek, nem feltétlenül egyszerű megítélni a magyar írásbeliségi szabályok alapján.
Ahhoz, hogy egy elektronikus úton tett szerződés vagy jognyilatkozat írásbelinek minősüljön, alapvetően három feltételnek kell megfelelnie a Polgári Törvénykönyv alapján:
- a tartalma változatlanul visszaidézhető,
- a szerződést kötő/jognyilatkozatot tevő személye azonosítható, és
- a szerződéskötés/nyilatkozattétel időpontja azonosítható.
Videobanki szerződéskötési gyakorlat (eddig) a bankszektorban
Abban egyetért a bírói gyakorlat, hogy a fenti hármas feltételrendszernek bizalmi szolgáltató által biztosított fokozott biztonságú, vagy a minősített elektronikus aláírás és általában a teljes bizonyító erejű magánokirati forma megfelel, azonban a bankszektorban egyéb elektronikus szerződéskötési, nyilatkozattételi lehetőségek is rendelkezésre álltak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) írásbeliségről szóló vezetői körlevele alapján.
Ezen körlevélen alapulva alakult ki a videobanki szerződéskötési, nyilatkoztatási gyakorlat, ahol (eddig) nem volt szükség elektronikus dokumentumra sem az alaki érvényességhez, hanem a banki ügyfelek szóban, rögzített videohíváson keresztül, auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, a 26/2020 (VIII. 25.) MNB rendelet szabályainak megfelelő elektronikus ügyfélhitelesítést követően tudtak papírmentesen szerződést kötni és különböző nyilatkozatokat tenni, amelyek eddig érvényesnek minősültek.
2022. január 1-től módosult az írásbeliség szabálya
2022. január 1. napjától azonban kiegészült a Polgári Törvénykönyv fenti írásbeliségi szabálya, amely többek között a pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben előírja, hogy elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek.
A fenti módosítás alapján pedig egyértelmű, hogy az eddigi videobanki nyilatkoztatási és szerződéskötési gyakorlat, mivel “írásjegyekkel” nem került a jognyilatkozat rögzítésre, nem felel meg az új előírásoknak, azon módosítani szükséges.
Az Igazságügyi Minisztérium e tárgyban kiadott, 2022. január 19-i szakmai állásfoglalása alapján a módosítás célja a jogalkalmazói gyakorlat egységesítése és a jogbiztonság biztosítása volt a digitalizációval kiemelten érintett területeken, így banki szerződések terén is, és a fenti szabállyal kívánták elkerülni, hogy az eddigi írásbeliségi szabály alapján lehetséges bírói mérlegelés ne játszhasson szerepet ezeknél a szerződéseknél.
A fenti új jogszabály módosítás tehát kettős feltételt szab: írásjegyekkel kell rögzíteni a megtett nyilatkozatot, és eleget kell tennie a nyilatkozatnak az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek. Az első feltétel még érthető, bár az írásjegy fogalma jogszabályilag nem tisztázott, a második feltétel azonban már nehezebben értelmezhető, mivel konkrét jogszabályi előírást nem tartalmaz, másik jogszabályt nem hivatkozik.
Az Igazságügyi Minisztérium szakmai állásfoglalása
Az IM fenti állásfoglalásában úgy értelmezi ezt a második feltételt, hogy
az írásjegyekkel való rögzítettség követelménye csak akkor alkalmazandó, ha valamely ágazati jogszabály az adott szerződéshez, jognyilatkozathoz (például meghatalmazáshoz) valamilyen minősített okirati formát, többlet alakisági feltételt is meghatároz.
Ilyen esetkör lehet, ha a jognyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni – ezekben az esetkörökben a jognyilatkozatot írásjegyekkel kell rögzíteni.
Az IM állásfoglalása alapján tehát, ha nincs ilyen plusz formasági előírás, vagy egyáltalán nem ír elő írásbeli formát az adott jognyilatkozatra a jogszabály, akkor ezt az új szabályt nem is kell alkalmazni.
Az új rendelkezés szövegéből azonban ez a fajta értelmezés nem feltétlenül olvasható ki, és az egyértelműsítési szándék ellenére is
inkább több kérdést vet fel az új előírás, mint amennyit megválaszol, a bírói, jogalkalmazói értelmezést, mérlegelést pedig ugyanúgy nem zárja ki.
Haladék az érintetteknek 2022. december 31-ig
A fenti szabály alapján a bankszektorban az eddigi videobankos szerződéskötési, nyilatkoztatási folyamatot célszerű felülvizsgálni, és beépíteni egy olyan szakaszt, ahol írásjegyekkel rögzítetten megjelenik a megtett jognyilatkozat/elfogadott szerződés, amely az üzleti folyamatok módosítását és informatikai fejlesztéseket is igényel a bankszektor szereplőitől a megfelelés érdekében.
A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet és az azzal összefüggő átmeneti szabályok, mint speciális jogi előírások e megfelelés teljesítésére 2022. december 31-ig adnak haladékot az érintett szereplőknek.