Új jogszabálytervezet a pénzügyi szervezetek elektronikus szerződéskötésére és nyilatkoztatására

Szerző: | 2023. 05. 24. | Összes hír, RegTech, Szabályozás

BankTechShow | A jövő digitális bankja

A kormány által előterjesztett E-ügyintézési törvény módosítás jelentősen átírja a jelenlegi írásbeliségi szabályokat és gyakorlatokat. Az új szabály nem fogja megkönnyíteni a pénzügyi szektor életét és az elektronikus szerződéskötést. Az alábbiakban összefoglaltuk, mire készüljön a pénzügyi szektor.

Az írásbeliség jelenlegi előírásai a pénzügyi szektorban

A szerződések kötésénél, szerződéses jognyilatkozatok megtételénél sarkalatos kérdés, hogy ha akár a jogszabály, akár a szerződés

írásbeli alakot ír elő, azt elektronikusan milyen módon, milyen elektronikus aláírással lehet teljesíteni.

A pénzügyi szektorban a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek szolgáltatásaira vonatkozó szerződéseket sok esetben írásban kell megkötni és számos jognyilatkozatra ír elő szintén írásbeli formát a jogszabály.

Az írásbeliség fogalmát a Polgári Törvénykönyv 6:7. § (3) bekezdése határozza meg, amely hármas kritériumot állít fel: a jognyilatkozatot tevő személyt és nyilatkozattétel időpontját azonosítani kell és biztosítani kell a megtett jognyilatkozat tartalmának változatlan visszaidézhetőségét is.

A Magyar Nemzeti Bank elektronikus jognyilatkozatokról és írásbeliségről szóló körlevele alapján írásbelinek minősült eddig a fokozott biztonságú e-aláírással, minősített e-aláírással, a biometrikus aláírással, zárt rendszerben kibocsátott elektronikus aláírással aláírt jognyilatkozat, a különböző központi hitelesítési szolgáltatások útján hitelesített jognyilatkozat (KAÜ, KEÜSZ, SZEÜSZ, AVDH), valamint a 26/2020 MNB rendeletnek megfelelő auditált hírközlő eszköz útján tett jognyilatkozat is.

Az MNB továbbá kiemelte körlevelében, hogy új technológiák is kielégíthetik az írásbeliségi kritériumot, amelyek a Regulatory Sandbox-ban tesztelhetők.

A tervezett új szabályozás

A kormány által előterjesztett E-ügyintézési törvény módosítás a fenti írásbeliségi szabályokon és joggyakorlaton kíván jelentősen módosítani.

A jogszabálytervezet bevezeti az elektronikus magánokirat fogalmát, amely szerint az elektronikus magánokirat egy elektronikus dokumentum, amelyet a következő módok valamelyikével írtak alá:

  • a) AVDH-val került hitelesítésre (azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés); vagy
  • b) Az eIDAS rendelet szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással került aláírásra és van rajta elektronikus időbélyeg; vagy
  • c) Az eIDAS rendelet szerinti minősített elektronikus aláírással került aláírásra és van rajta elektronikus időbélyeg.

A tervezet kimondja, hogy a fenti módon aláírt elektronikus magánokirat kielégíti a Ptk. fenti írásbeliségi követelményeit.

A tervezet az elektronikus dokumentumot úgy határozza meg, hogy az elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat.

A bank- és pénzügyi szektorra a jogszabálytervezet részben figyelemmel az MNB írásbeliségről szóló vezetői körlevelére is a fentieken kívül egyéb elektronikus szerződéskötési és jognyilatkozattételi módokat is írásbelinek tekint.

A tervezet érdekessége azonban, hogy nem emeli át az MNB körlevélből az MNB által írásbelinek tekintett szerződéskötési, jognyilatkozat tételi módokat egy az egyben, hanem az eddigi MNB követelményekből csak mazsolázgat, és azokat egyéb követelménnyel egészíti ki.

Ez alapján az MNB-ről szóló törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szervezetek szolgáltatásaira vonatkozó elektronikusan megtett jognyilatkozat akkor minősül írásbelinek a fenti általános szabályokon kívül, ha:

  • a) a 26/2020 MNB rendeletnek megfelelő auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján (elektronikus azonosítás) azonosított fél teszi a jognyilatkozatot, és
  • b) egyszerű elektronikus aláírást használ, és
  • c) az aláírás időpontja azonosítható.

További előírás a fenti elektronikus azonosítás során tett jognyilatkozatokkal kapcsolatban, hogy:

  • a) a pénzügyi szervezet köteles beszerezni a nyilatkozatot tevő fél kifejezett hozzájárulását a fenti elektronikus azonosítási technológia alkalmazásához, amelyet más kontextusban a 26/2020 MNB rendelet eddig is megkövetelt; és
  • b) a pénzügyi szervezet köteles a teljes kommunikációt és a továbbított adattartalmat rögzíteni és kérésre a másik fél rendelkezésére bocsátani akkor is, ha a másik fél nem fogyasztó, amely követelmény kicsit eltérően, de szintén megjelent a 26/2020 MNB rendeletben eddig is; és
  • c) ha a másik fél fogyasztó, akkor a megkötött szerződés egy példányát is a rendelkezésére kell bocsátani, amely kötelezettség az MNB írásbeliségi körlevele alapján eddig is fennállt; és

Az így megtett jognyilatkozat pedig teljes bizonyító erejű magánokiratnak fog minősülni.

Az új tervezet még egyet csavar ezen a külön szabályon, amikor kimondja, hogy a szolgáltatásra vonatkozó szerződést megkötni, megszüntetni és módosítani azonban csak olyan elektronikus magánokirattal lehet, amely szöveg formájában megjelenik,

amely szabály a Ptk. 6:7. § (3a) bekezdésével csaknem egyező szabályt jelent és egyben hatályon kívül is helyezi a Ptk. ezen rendelkezését.

Az új szabályozás több gyakorlati problémát okoz, mint amennyit megold

A fenti új szabály nem fogja a gyakorlatban megkönnyíteni a pénzügyi szektor életét és az elektronikus szerződéskötést.

Ugyanis ezek alapján a pénzügyi szervezetek nem fogják tudni alkalmazni a jövőben a zárt rendszerben kibocsátott elektronikus aláírásokat, a biometrikus aláírásokat, valamint a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ), Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ) vagy Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatás (KEÜSZ) központi közigazgatási hitelesítésszolgáltatás útján történő hitelesítést sem,

mivel ezek sem az általános szabályoknak, sem a pénzügyi szektorra vonatkozó fenti külön szabályoknak nem fognak megfelelni.

Értelmezési nehézséget fog okozni az is, hogy vajon csak az MNB rendelet szerinti auditált elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételekor használt elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján tett jognyilatkozat minősül majd írásbelinek, vagy az is, amelyet olyan elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján tettek, amely esetében nem használt a szervezet auditált elektronikus hírközlő eszközt.

A hivatkozott MNB rendelet alapján az első értelmezés a megfelelő, míg az Eüsztv. módosítás tervezete szerint a második értelmezés is elképzelhető, amely szintén további gyakorlati nehézségekhez fog vezetni.

Ezen túlmenően a tervezett szabályozás megszünteti azt a technológiasemlegességet, amelyet a Ptk. a létező írásbeliségi szabályával létrehozott. A pénzügyi szektorra vonatkozó külön szabály ugyanis az elektronikus nyilatkoztatás, szerződéskötés új technológiáit is ellehetetleníti, mivel jogszabályi szinten zárt felsorolással, technológiához kötötten meghatározza az írásbeli formát létrehozó elektronikus nyilatkozattételi módszereket, amely miatt

az MNB által fenntartott Regulatory Sandbox is értelmét veszti e tekintetben, amelynek használatát új technológiákra maga az MNB is szorgalmazza.

Új e-aláírási technológia kialakulása esetén, valamint az eIDAS rendelet változásakor (amelynek felülvizsgálata az EU-ban folyamatban van) a magyar jogszabály folyamatos módosításra szorulna. A jogalkotás azonban nem tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel, ezért is fontos a lehető legnagyobb mértékben technológiasemlegesen megfogalmazni a jogszabályokat.

A jogszabálytervezet alapján várható, hogy az MNB-nek módosítania kell az elektronikus jognyilatkozatokra kiadott vezetői körlevelét, és szükséges lesz az összhangot megteremteni a 26/2020 MNB rendelettel is.

A jogszabálytervezet társadalmi egyeztetése 2023. áprilisban lezárult, a Parlament még nem fogadta el a törvénytervezetet.

Címlapfotó forrása: stock.adobe.com by djvstock | Licenc: FinTech Group

BankTechShow | A jövő digitális bankja
BankTechShow

A fintechzone.hu kiadója a FinTech Group Kft.
“A digitális pénzügyi technológiák, FinTech szolgáltatások terjedését segítjük.”
Web: fintechgroup.hu

Aktuális cikkeink:

A szerzőről

blank

DR. HORVÁTH KATALIN

Katalin a CMS Budapest technológiai jogi csapatának szenior tanácsadója, fő szakterülete a szoftverjog, IT és IP jog, FinTech jog, adatvédelem és a mesterséges intelligencia jogi szabályozása. Mindezekhez kapcsolódóan kiterjedt tapasztalattal rendelkezik az online szolgáltatások, mobilapplikációk, mobilfizetési megoldások és Fintech szolgáltatások területén. Katalin naprakész a mesterséges intelligencia és az új technológiák, mint a blockchain, IoT, robotok, drónok jogi kihívásaival kapcsolatban, rendszeresen jelentet meg cikkeket az említett témákban és tart szoftverjogi és adatvédelmi konferenciákon előadásokat.

KÖVETKEZŐ ESEMÉNY

PAYTECHSHOW 5.0

KEDVEZMÉNYES JEGYÁR:
02.29-IG

FinTechShow-7.0

Terítéken a legújabb elektronikus fizetési trendek, megoldások, iránymutatások

2024. április 16.

Budapest Kongresszusi Központ

TOVÁBBI ESEMÉNYEINK

FINTECHSHOW 8.0: Minden, ami fintech | 2024.10.15.

BANKTECHSHOW 2.0: Megoldások a jövő digitális bankjához | 2024.11.26.