Az elmúlt két évben az elosztott főkönyv alapú technológiák és a kriptovaluták jelentős hype-ját figyelhetjük meg. A napi árak mozgásán túl, azonban fontosabb talán azokat az alapelemeket meghatározni, amelyek a technológia forradalmi oldalát okozzák.

A technológia alapelemeit főleg a Bitcoin protokollból ismerjük. Mindenképpen érdemes azonban megjegyezni egy kevésbé ismert keretrendszert, melyben az alapkoncepciók nagy része szintén megtalálható volt, az úgynevezett Open Transactions-t. Ezen kívül egy elméleti, akadémiából származó irányt, amely nagyjából lefedi a teljes területet és pénzügyi kriptográfiának hívnak.

A terület a következő alapötletekre épül. Ezeket, illetve az ezekből felépült rendszereket egységesen pénzügyi kriptográfiának nevezhetjük:

Digitális aláírás:

Klasszikusan a digitális aláírást dokumentumok hitelesítésére használják, hasonlóan sima aláíráshoz. Pénzügyi kriptográfiában a digitális aláírás leggyakrabban egy tulajdonjogot biztosító és tulajdonjogot átruházó eszköz. Azzal, hogy aláír valaki egy digitális tokent vagy információt, bizonyítja azt, hogy van joga az adott információhoz vagy annak átruházásához.

Titkosítás:

Különféle titkosítási algoritmusokat már régóta használnak mind pénzügyi, mind internetes rendszerekben, általában valamiféle adattovábbítás során titkosítják az adatokat. Fejlettebb kriptográfiai rendszerek ezt az ötletet egészítik ki több irányban is. Ilyen például a lehetőség arra, hogy számításokat végezzünk adatokon úgy, hogy az adatok titkosak maradnak még annak is, aki a számítást végzi.

Egy másik ötlettel adatok tulajdonságait tudjuk ellenőrizni úgy, hogy az adatok titkosak maradnak. Például ellenőrizni lehet, hogy egy adott számlán egy bizonyos limit összegnél több van-e, anélkül, hogy a konkrét számlaösszeg bárkinek is nyilvánossá válna.

Decentralizált rendszerek:

A legtöbb klasszikus pénzügyi informatikai rendszer centralizált módon működik. Egy centralizált adatbázis vagy szerver szolgálja ki az internetről érkező, például pénz átutalással kapcsolatos kéréseket. Ehhez képest a decentralizált rendszerek peer-2-peer alapon működnek, ahol nagyszámú, egymástól független, de egyenértékű csomópont valósítja meg a pénzügyi szolgáltatást. Ezek a rendszerek általában jobban skálázhatók és nagyobb megbízhatóságot eredményeznek.

Bizánci hibatűrés:

Hibatűrő rendszerek tervezése egy régi tudományág. Hibatűrés alatt azt értjük, hogy egy szolgáltatást megvalósító rendszer több komponensből áll, például több szerverből. Még akkor is, ha egy-két komponens meghibásodik, például hálózati vagy áramellátási hiba miatt, a szolgáltatás továbbra is elérhető marad.

Az úgynevezett bizánci értelemben vett hibatűrés ezt a koncepciót fejleszti tovább oly módon, hogy a szolgáltatás egyes komponensei nem csak meghibásodhatnak, hanem hackerek teljes mértékben átvehetik az irányítást felettük. A blokklánc technológiák alapvetően bizánci hibatűrése vannak tervezve: még akkor is, ha a csomópontok egy részét hackerek irányítják, az alapszolgáltatás hiba nélkül működik.

A bizánci hibatűrést leggyakrabban arra használják az elosztott főkönyvi technológiákban, hogy a rendszer konszenzusra jusson a tranzakciós adatbázis aktualizálásával kapcsolatban még meghackelt csomópontok jelenlétében is. Ez azonban korántsem az egyetlen lehetséges alkalmazás.

Token Rendszerek:

A legtöbb pénzügyi kriptográfiai rendszer tokenekre alapul. A token lényegében egy digitális információ, aminek különböző tulajdonságai és műveletei vannak. Például egy token lehet felosztható, nem felosztható, lehet egy vagy több tulajdonosa, lehet átruházható vagy átutalható.

Tipikus példák tokenekre a kriptovaluták, befektetési tokenek, derivatív tokenek, fizikai dolgokhoz kötött tokenek: autó birtokláshoz vagy használathoz, ingatlanhoz kötött tokenek.

Kripto-közgazdaságtan:

Hangzatos elnevezése ellenére a kripto-közgazdaságtant leginkább arra használják, hogy különböző rendszerek stabilitását, rugalmasságát és leginkább biztonságát garantálják. Sok esetben a kriptográfia egyedül nem képes garantálni azt, hogy egy nyilvános pénzügyi szolgáltatást ne lehessen módosítani, meghackeklni. Ilyen esetekben egészítik ki a standard kriptográfiai algoritmusokat közgazdasági elemekkel. Például egy 5 dolláros mikrotranzakciót technikailaig meg lehet hackelni, de több millió dollárba kerülne, így semmilyen gazdasági racionalitás szerint sem éri meg.

FinTech, AI és blockchain a FinTechShow-n

Workshopok és előadások a fintech, az azonnali fizetés, az AI és a blockchain lehetőségeiről, stratégiákról, szabályozásról 2019.04.25-én a FinTechShow-n.

Az előbb felsorolt komponenseken számos különböző rendszer alapul, többek között minden nyilvános blokklánc és kriptovaluta. A következőkben egy pár példát mutatunk be olyan irányokra, melyek bár alapvetően nyilvános blokklánc megoldásokból indultak ki, ezeket a platformokat kiterjesztették és továbbfejlesztették, illetve az előbb említett technológiai komponenseket máshogy használják, mint egy klasszikus blokkláncnál.

Konzorcium blokklánc megoldások:

Ezen megoldások üzletileg a nyilvános blokklánc technológiát próbálják pozícionálni céges környezetben. Az ilyen rendszerek általában nem teljesen nyíltak, hanem csak kiválasztott iparági szereplőknek nyújtanak együttműködési szolgáltatást.

Klasszikus példa a logisztika, ahol egy termék szállításáért jó eséllyel több különböző egymástól független és jó eséllyel különböző országban működő cég felelős. Ezek együttműködése egy centralizált adatbázis rendszeren keresztül általában nehézkes. Technikailag vannak olyan konzorciális rendszerek, amiket még blokkláncnak nevezhetünk, de léteznek olyanok, amik inkább speciális iparágakra tervezett részlegesen elosztott főkönyvi technológián alapulnak. Az előbbire példa a Hyperledger projekt, míg az utóbbira a az R3 Corda kezdeményezés.

Decentralizált kriptovaluta tőzsdék:

Egy másik aktív irány a decentralizált tőzsdék, melyek olyan algoritmusokkal dolgoznak, amiknek nem feltétlen van túl sok köze a blokklánchoz. Az ilyen algoritmusoknak két fő komponense a megrendelési könyv menedzselése és a digitális token cseréje a digitális pénztárcák között. Habár pillanatnyilag a legtöbb ilyen rendszer még részben valamilyen elosztott főkönyvi technológián alapul, elképzelhető, hogy ezek hosszú távon különálló technológiai ágat képviseljenek.

Fizetési és token csatornák:

Ezek a csatornák különféle csomópontok, szervezetek, vállalatok vagy egyének között valósítanak meg nagysebességű hálózatot, amin kriptovalutát vagy tokeneket lehet továbbítani, nagyságrendekkel gyorsabban, mint amire a blokklánc képes.

Az eredeti ötlet a Bitcoin és az Ethereum blokklánc általános teljesítményének javítására szolgált, így természetesen integrált hibrid megoldásoknak tekinthetjük őket [1,2]. Léteznek azonban olyan kezdeményezések, amelyek tetszőleges centralizált (banki) vagy decentralizált főkönyvi technológia között valósítanak meg nagysebességű érték továbbítást.

Service Level Agreement kripto-közgazdasági garanciával:

További érdekes irány lehet a klasszikus informatikai rendszerek SLA-ájának kripto-közgazdaságtani biztosítása. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szolgáltató egy bizonyos mennyiségű kriptovalutát leköt biztosítékként. Amennyiben egy felhasználó bizonyítani tudja, hogy a rendszer vállalt szolgáltatási szintje nem teljesült, úgy a lekötött biztosíték egy része automatikusan kifizetésre kerül számára. Hasonló rendszerekkel pillanatnyilag Ethereummal összekötve kísérleteznek.

Összegezve cikkünket azt mondhatjuk, hogy kétségtelen az elosztott főkönyvi technológiák roppant izgalmas területet képeznek, amely aktívan fejlődik. Azonban még izgalmasabbak azok az ötletek, melyek a pénzügyi kriptográfia elemi építőköveit kombinálják új és innovatív módon.

Ezzel teljesen új technológiai platformok hozhatók létre akár még részben felhasználva a blokkláncot, akár teljes mértékben nélküle. Biztosak vagyunk benne, hogy számos egyéb alkalmazását fogjuk még látni a pénzügyi kriptográfiának a következő évtizedben.

Hivatkozások:

A cikk szerzője 2019.04.25-én a FinTechShow-n külön workshop keretében avatja be az érdeklődőket a kripto-közgazdaságtan rejtelmeibe.