Meglepte a piaci szereplőket a szabályozói irányváltás – mutatjuk, mi derült ki a PayTechShow-n. A közelmúltban bejelentett pénzügyi szabályozások, mint a kereskedői cashback, vagy az „ATM-rendelet” értékelése is terítékre került a piaci és állami szereplőket felvonultató szakmai kerekasztalban. Emellett teret kapott a közös gondolkodás is a jövő kihívásairól.
A kerekasztal főbb témakörei között szerepelt a készpénzhez való hozzáférés biztosítására irányuló intézkedések, a lakosság felzárkóztatását megcélzó edukációs lépések és készpénzhasználatot csökkentő infrastruktúra fejlesztések.
A diskurzus résztvevőit tekintve nagyon izgalmas volt; dr. Andor Krisztina a Gazdaságfejlesztési Minisztérium pénzügyi szabályozásért és gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Harmati László az Erste Bank vezérigazgató-helyettese és Luspay Miklós a Magyar Nemzeti Bank igazgatója voltak a kerekasztal szakmai vendégei.
Jön a kereskedői cashback
Mint szinte minden digitális pénzügyekkel foglalkozó konferencia az elmúlt tíz évben, a PayTechShow kerekasztal beszélgetése is elsők között azzal a dilemmával nézett szembe, hogy hogyan terelhetők a felhasználók az elektronikus pénzügyek irányába.
A témának megágyazott a 2022. december 7-én az Országgyűlés által megszavazott kereskedői cashback szolgáltatás, ami havonta két alkalommal, (összesen legfeljebb negyvenezer forint értékben) díjmentes készpénzfelvételt biztosít az állampolgároknak, kártyás fizetés esetén.
Dr. Andor Krisztina ismertette a kereskedelmi cashback szolgáltatással kapcsolatos szabályozás motivációját.
Egyrészről a bakkártyás fizetési kötelezettség által támogatja az elektronikus fizetési forgalmat, másrészről nyújt egy olyan készpénzfelvételi lehetőséget kereskedelmi helyszínen, ami egyrészről kényelmi szolgáltatásnak tekinthető az ügyfeleknek, de piaci rést is lefedhet az ország olyan területein, ahol nem olyan sűrű a pénzügyi szolgáltatók jelenléte, ezáltal a pénzügyi szolgáltatások igénybevételének lehetősége is kisebb.
Kapcsolódó cikk:
Ellentétes a piaci elvekkel az ATM-rendelet
,,Ameddig van készpénz ki kell szolgálni az ügyfeleket”
– állapította meg Luspay Miklós, aki a kereskedői cashback szolgáltatás és ATM rendelet relevanciáját ezáltal alátámasztottnak tartja akkor is, ha ezzel párhuzamosan az elektronikus fizetés népszerűsítéséért a szektor komoly erőfeszítéseket tesz. Mai napig előfordulnak olyan élethelyzetek, amikor szükséges a készpénzhasználat.
Az MNB azért kínál alternatív, elektronikus fizetési lehetőségeket – így az azonnali fizetési szolgáltatásokat -, hogy ha a kritikus tömeg igénye megnő, akkor szép lassan háttérbe szorulhasson a készpénz használata.
Az Erste Bank vezérigazgató-helyettese, Harmati László véleménye szerint a kereskedői cashback szolgáltatással általában nincs fenntartása a bankszektornak.
Ezzel szemben az ATM szabályozás kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy
egy bank ATM kihelyezési szándékát a piaci igény határozza meg – ez tisztán gazdasági döntésnek tekinthető.
A 2023. február 1-jétől hatályos MNB rendelet meghatározza, hogy a hazai pénzintézeteknek mennyi készpénzes automatát kell üzemeltetniük az országban, továbbá a bankfiókok bezárását is feltételekhez köti.
Ezt az intézkedést Harmati László a bankszektor számára fájdalmasnak tekinti és felhívta a figyelmet a költségek fogyasztói áthárításának lehetőségére.
A bankszektor szereplői az elmúlt években hatalmas összegeket áldoztak az elektronikus fizetési rendszerek kialakítására és a készpénzes infrastruktúra fejlesztés háttérbe szorult – ezzel szemben az új rendelet ezeket a törekvéseket bünteti. Mindemellett persze az ATM-ek fejlesztése is folyamatosan terítéken volt az MNB iránymutatása alapján, azonban a nagyobb számú ATM kihelyezés kötelezettség magával hozhatja a „butább” és egyszerűbb ATM-ek elterjedését.
Az elvárt ATM darabszám meghatározásánál jelenleg figyelembe kell venni a kibocsátott hitelkártyák számát is. Az Erste Bank képviselője ezt egy szabályozói szakmai tévedésnek tekinti, ugyanis a hitelkártyáról való készpénzfelvétel hazánkban elenyésző.
Harmati tisztázta, hogy természetesen az Erste Bank jogtisztelő hitelintézet lévén a szabályozásnak teljesen meg kíván felelni, de véleménye szerint
az ATM-ek kapcsán vannak olyan szabályozásra váró szereplők és területek, amelyek nagyobb hangsúlyt kaphatnának a közeljövőben.
Fotón balról jobbra: Lemák Gábor, a FinTech Group társalapítója, Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese, dr. Andor Krisztina, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára és Luspay Miklós, az MNB pénzforgalmi igazgatója a PayTechShow-n. (Készítette: Kovács Dávid, Instagram)
Kapcsolódó cikk:
- Elmondta az MNB, miért szabályozza az ATM-ek számát, 2023.01.23.
Nem elég általánosságban fejleszteni a pénzügyi ismereteket
A piaci és szabályozói oldalt is képviselő kerekasztal beszélgetés második nagy témaköre a lakossági felzárkóztatás, edukációs törekvések voltak.
Kidolgozás alatt van az MNB 2030-ig terjedő pénzforgalmi stratégiája, amelynek célja, hogy célzott válaszokat tudjon adni egy-egy meghatározott területre. Luspay Miklós kiemelte, hogy
a pénzügyi edukáció célja elsősorban a bizalom növelése az elektronikus fizetés iránt a lakosság körében.
Dr. Andor Krisztina szerint az életkor szerinti tudatosítás a cél, hisz nem elég általánosságban fejleszteni a pénzügyi ismereteket;
fel kell ismernünk, hogy különböző életkorban különböző tudásra van szüksége a felhasználóknak.
Kapcsolódó cikk:
Jól állunk infrastrukturális szinten, de a meglévő fizetési szolgáltatások mélyebb kihasználására is szükség lehet
Harmati László a hazai infrastruktúra kapcsán pozitív, összességében véleménye szerint jól áll a hazai szektor.
Emellett azonban érdemes lehet megvizsgálni, hogy bizonyos szolgáltatások igénybevétele (példának okáért a csoportos beszedés az elmúlt három évben) miért nem növekedett látványosan. A meglévő fizetési szolgáltatások felülvizsgálatára, mélyebb kihasználására is szükség lehet, nem csak az újabb és újabb lehetőségek biztosítására.
A PayTechShow-n megvalósuló ,,Szabályozói iránymutatások és a piaci reakciók” szekció túlmutatott a jogi szövegezésen és paragrafus számokon. Az érme mindkét oldalára rátekinthettünk, attitűdök megismerése, álláspontok ütköztetése történt a diskurzus során, miközben jó hangulatú és konszenzusra törekvő szándék jellemezte a meghívott szakmai vendégeket.
Kapcsolódó cikk:
Címlapfotón balról jobbra: Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese, dr. Andor Krisztina, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára és Luspay Miklós, az MNB pénzforgalmi igazgatója a PayTechShow-n. (Készítette: Kovács Dávid, Instagram)
