Az “E”

A FinTech termékek környezetre gyakorolt hatása egyre lényegesebb szempont akkor, amikor az azokba való befektetésekről, azok használatáról hoznak döntést akár egyéni, akár vállalati szinten. Közvélekedés, hogy a kriptoeszköz bányászatnak nagy a környezetre gyakorolt negatív hatása, mivel a bányászat sok hardvert, nagy számítási kapacitást igényel, nagy az áramfogyasztása.

A kriptoeszközöknek egy ESG fókuszú befektetési portfólióban is van azonban helye, mivel a kriptoeszközök és az általuk használt technológia eltér az energiafelhasználási szükségletben is és nem minden kriptoeszköz alapul bányászaton, amelynek a legnagyobb a környezeti lábnyoma.

A kriptobányászat ökolábnyoma csökkenthető a megújuló energia használatával, a Proof of Work (PoW) protokollról a Proof of Stake (PoS) vagy a Proof of Authority (PoA) algoritmusra való áttéréssel, amelynél sokkal kisebb számítási kapacitásra van szükség. Ezt az utat járja be például az okosszerződésekről ismert Ethereum is, amely 2022-ben vált PoW-ről PoS-ra, amely számításaik szerint 99,95%-os energia felhasználás csökkentést fog eredményezni.

Önmagában tehát az, hogy egy kriptoeszköz bányászható, még nem jelenti automatikusan, hogy környezetszennyező.

Proof of Work (PoW), Proof of Stake (PoS), Proof of Authority (PoA)

• Proof of Work (PoW) protokoll esetén, mint például a Bitcoinnál, a hálózat minden bányásza a tranzakciók verifikálásával foglalkozik.
• A Proof of Stake (PoS) algoritmusnál a legnagyobb mennyiségű kripto-t birtokló felhasználók kerülnek kijelölésre blokk validálásra, akik a validálások után jutalmat kapnak.
• A Proof of Authority (PoA) algoritmus egy konszenzusos modell, ahol kisszámú személyt jelölnek ki a tranzakció validálására a hálózatban.

El kell egymástól azonban választani a blockchaint, mint technológiát az ezen technológián (is) alapuló, bányászattal megszerezhető kriptoeszközöktől. A blockchain ugyanis önmagában nem hagy nagy ökolábnyomot, sőt, vannak olyan előnyös tulajdonságai, amelyek elősegítik az energiafelhasználás csökkentését, optimalizálását.

A blokklánc technológia ösztönözheti a káros kibocsátások csökkentését, amelyre jó példa a WWF, amely a CarbonX nevű platformján kriptovalutára váltja át az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését, amelyet meg lehet vásárolni, el lehet adni és ezáltal pénzügyileg is érdekeltté tehetők a gyártók és a fogyasztók is a fenntartható működésben.

A blockchain technológiával ezen kívül a FinTech vállalkozás üvegházhatású gáz kibocsátása, egyéb környezeti lábnyoma is átláthatóan, hitelesen rögzíthető, nyilvántartható, így a szervezet folyamatosan és hitelesen nyomon tudja követni a környezetvédelmi hatását és intézkedéseket tud tenni a fenntarthatóbb működésért.

Az “S”

A FinTech esetében a Social, azaz szociális, közösségi aspektust a Covid járvány felerősítette, hiszen valós igény támadt a befogadó típusú finanszírozásokra azok számára, akiknek amúgy nincs hozzáférésük a hagyományos, biztosítási és bankszektor által nyújtott finanszírozási banki termékekhez, fizetési szolgáltatásokhoz, vagy biztosításokhoz.

Az igény márpedig jelentős az ilyen befogadó jellegű, széles és könnyű hozzáférést nyújtó pénzügyi technológiai megoldásokra, hiszen globálisan például 1,7 milliárd ember nem rendelkezik bankszámlával.

A megtakarítási, befektetési termékek esetében a mikro-megtakarítási termékek azok, amelyek leginkább közösségi erővel bírnak és lehetővé teszik a befektetést azok számára is, akiknek nem állnak nagy összegek rendelkezésükre, ezért pedig kiszorulnak a hagyományos befektetési termékekből.

A közösségi finanszírozás (crowdfunding) is jó példa erre, és egyben fenntartható projektekbe való befektetéseket is lehetővé tesz. A fizetési szolgáltatások piacán is számos könnyen hozzáférhető fizetési megoldás jelent meg azoknak, akik nem rendelkeznek bankkártyával, kihasználva például az azonnali átutalásokban rejlő potenciált.

A befogadó jellegű FinTech megoldásokat az adatalapú és mesterséges intelligencián alapuló elemzések, a nyílt bankolási előírások is erősítik, hiszen ezáltal pontosabb és jobb finanszírozási és befektetési termékek ajánlhatók. A szociális aspektus a befogadó jellegen kívül az emberi jogok tiszteletben tartását, a munkakörülményeket és a munkavállalókkal való kapcsolatot is magában foglalja.

Az ezen értékeket tiszteletben tartó Fintech startupok maguk is sokkal vonzóbbak a befektetők számára, mivel a felelős befektetési elveket követő befektetők is ezeket részesítik előnyben.

A “G”

A FinTech esetében a Governance elsősorban döntéshozatalt jelent, ami magában foglalja a kockázatkezelést, a vállalati értékeket, az átláthatóságot, anti-korrupciós szabályzatokat. A befektetők is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kiszemelt Fintech startup vezetésére és döntéshozatalára, mivel a hatékony vezetés fenntartható pénzügyi teljesítményt és reputációs kockázat csökkentést is jelent, amely a részvényesek számára értéket teremt.

A Fintech vállalkozások esetében a Governance részeként felmerül az etikus és átlátható AI alkalmazásának követelménye is, amely lehetővé teszi az elszámoltathatóságot, megakadályozza a kizárást, elősegíti az egyenlő bánásmódot.

Az olyan Fintech vállalkozások tehát amelyek az AI alapú automatizált döntéshozatalra alapozzák szolgáltatásaikat, szembesülnek az AI blackbox jellegével és csak akkor tudnak eleget tenni az ESG kihívásoknak, ha a mesterséges intelligenciával együttjáró hibákat, a tanuló algoritmusok rossz tanulását kiküszöbölik. Ezt a készülő Európai Uniós mesterséges intelligencia szabályozás segíteni fogja, amely a mesterséges intelligencia fejlesztőitől, tanítóitól és alkalmazóitól is szigorú átláthatósági, kontroll, emberi beavatkozási előírások betartását követeli meg.

To Do List a vonzóbb FinTech-ért

A Fintech vállalkozásoknak a vezetésüket és általában az ESG-hez való hozzáállásukat mélységében is firtató kérdőívekre, az ESG megfelelés részletes bizonyítására kell számítaniuk a leendő befektetőiktől, amelyre minden befektetőre vágyó Fintech vállalkozásnak megfelelően fel kell készülnie.

A befektetők a due diligence során már külön figyelmet szentelnek az ESG kockázatok felmérésének, azonban a checklist-es, kérdőíves módszerről, amely az eddigi historikus eseményeket, adatokat kéri számon (például hogy volt-e a múltban negatív ESG megállapítás, részt vesz-e a cég ESG szempontból tiltottnak minősülő iparágban) kezdenek áttérni a bizonyosságszerzési, adatalapú megfelelés vizsgálatra.

Ennek azok a Fintech cégek tudnak megfelelni, amelyek sztenderdizált mérési eljárásokkal rendelkeznek az ESG értékeléséhez és belső szabályzatokkal az ESG kockázatok kezelésére. Tehát az a cég, amely ilyen eszközökkel, eljárásokkal rendelkezik, máris előnybe kerül a versenytársaival szemben a befektetők szemében, míg azok, akik ezzel nem rendelkeznek, nagyobb ESG kockázati besorolásba kerülnek, és esetükben legfeljebb szubjektív és inkonzisztens ESG értékelés végezhető.

A FinTech vállalkozásoknak tehát az alábbi feladatokat érdemes elvégezniük a befektetőkre való felkészülés során:

• ESG esettanulmányok készítése.
• Sztenderdizált ESG mérési folyamatok bevezetése.
• ESG-vel kapcsolatos kockázatértékelési szabályzat elfogadása, a kockázatok rendszeres felülvizsgálata.
• ESG kockázatok üzleti stratégiába foglalása, KPI-k megfogalmazása, ESG szempontoknak megfelelő termékfejlesztési szükséglet felmérése.
• Az üzlet és a vállalkozás ellenállóképességének növelése ESG kockázatok tekintetében is.
• A megfelelő irányítási struktúra, munkafolyamatok, felelősségek, belső kontroll funkciók kialakítása az ESG kockázatok kezelésére.
• A javadalmazási politikában az ESG szempontok figyelembe vétele.

Címlapfotó forrása: stock.adobe.com by Dapitart | Licenc: FinTech Group