BankTechShow

Az Európai Parlament kiiktatná a közvetítőket a blockchain segítségével

Szerző: | 2018. 11. 21. | Blockchain, Összes hír

Az Európai Parlament a minap állásfoglalást adott ki a blockchain technológia alkalmazásának lehetséges hatásairól, különös tekintettel a közvetítők kiiktatására. A Parlament felkérte az Európai Bizottságot, készítsen tanulmányt a technológia szélesebb körű alkalmazási lehetőségeiről. Íme a főbb megállapítások és az állásfoglalás teljes szövege.

Az Európai Parlament állásfoglalásának főbb megállapításai a technológiával kapcsolatban:

  1. A megosztott könyvelési technológia olyan általános célú technológia, amely javíthatja a tranzakciós költségek hatékonyságát azáltal, hogy kiiktatja a közvetítőket és a közvetítés költségeit.
  2. Demokratikussá teszi az adatokat, növeli a bizalmat és az átláthatóságot.
  3. A technológia még mindig fejlesztés alatt áll, amihez innovációbarát, rugalmas és bátorító keret szükséges.
  4. Csökkentheti a korrupciót, jelezheti az adókijátszást, lehetővé teheti a jogellenes kifizetések nyomon követését, elősegítheti a pénzmosás elleni politikákat és jelezheti az eszközök hűtlen kezelését.
  5. Új közigazgatási modelleket tesz lehetővé.
  6. Lehetővé kell tenni az innovációbarát ökoszisztémák és innovációs központok létrehozását.
  7. kibertámadások a blokkláncok esetében kevésbé hatékonyak.
  8. Javíthatja a közszolgáltatások minőségét.
  9. Képesek arra, hogy rövid időn belül rendszerszintű alkalmazásokká váljanak.
  10. Még nem teljesen ismertek a technológiához kapcsolódó kockázatok és problémák.

A technológiának a pénzügyi szektorban történő alkalmazásával kapcsolatos főbb megállapítások:

  • A technológia a pénzügyi közvetítés területén javíthatja az átláthatóságot, csökkentheti a tranzakciós és a rejtett költségeket az adatok hatékonyabb kezelése és a folyamatok egyszerűsítése révén.
  • A technológia diszruptív hatást gyakorol a pénzügyi közvetítésre.

Az Európai Parlament kéri a Bizottságot és a pénzügyi hatóságokat, hogy a pénzügyi szektorban kövessék nyomon a tendenciák alakulását és a megosztott könyvelési technológián alapuló felhasználás eseteit.

Továbbá kéri a Bizottságot és az Európai Központi Bankot, hogy adjon visszajelzést a kriptovaluták ingadozásának okairól, azonosítsa a lakosságot érintő veszélyeket és vizsgálja meg a kriptovaluták európai fizetési rendszerbe való beillesztésének lehetőségeit.

Az Európai Parlament 2018. október 3-i állásfoglalása a megosztott könyvelési technológiákról és a blokkláncokról: bizalomépítés a közvetítők kiiktatásával

Az Európai Parlament,

  • tekintettel „a megosztott könyvelési technológiákról és a blokkláncokról: bizalomépítés a közvetítők kiiktatásával” tárgyban a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett kérdésre (O-000092/2018– B8-0405/2018),
  • tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,
  • tekintettel a virtuális fizetőeszközökről szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására (1),
  • tekintettel a pénzügyi technológiáról (FinTech) – a technológiának a pénzügyi szektor jövőjére tett hatásáról szóló, 2017. április 28-i állásfoglalására (2),
  • tekintettel a területi alapú tartalomkorlátozásról, illetve a vevő állampolgársága, a belső piacon belüli lakóhelye vagy székhelye alapján történő egyéb megkülönböztetésről szóló, 2018. február 6-i állásfoglalására (3);
  • tekintettel az általános adatvédelmi rendeletre ((EU) 2016/679 rendelet),
  • tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamának meghosszabbításáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2016)0597– C8-0375/2016 – 2016/0276(COD)),
  • tekintettel Az Európai Parlament 2017. október 11-i állásfoglalása az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11815/2017 – C8-0313/2017 – 2017/2044(BUD)(4),
  • tekintettel az Európai Bizottság megosztott könyvelési technológiák vizsgálatára vonatkozó kezdeményezéseire, többek között a „Blockchain4EU: Blockchain for Industrial Transformations” (Blockchain4EU: Ipari használatra alkalmas blokklánc), az „Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum”, a „Blokkláncok a közjó érdekében”, valamint „Az uniós blokklánc-infrastruktúra lehetőségeinek és megvalósíthatóságának vizsgálata” elnevezésű kezdeményezésekre,
  • tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,
  1. mivel a megosztott könyvelési technológia és a blokkláncok olyan eszközzé tehetők, amely új lehetőségeket ad a polgárok kezébe azáltal, hogy ellenőrzési mechanizmusok révén lehetőséget biztosítanak számukra annak eldöntéséhez, hogy mely adatokat kívánják megosztani a főkönyvben, valamint képessé teszik őket annak eldöntésére is, hogy ki láthatja ezeket az adatokat;
  2. mivel a megosztott könyvelési technológia olyan általános célú technológia, amely javíthatja a tranzakciós költségek hatékonyságát azáltal, hogy kiiktatja a közvetítőket és a közvetítés költségeit, valamint növeli a tranzakciók átláthatóságát, átalakítja az értékláncokat és megbízható decentralizálás révén javítja a szervezési módszereket;
  3. mivel a megosztott könyvelési technológia a szükséges titkosítási és kontrollmechanizmusok révén olyan informatikai alapú paradigmát vezet be, amely demokratikussá teszi az adatokat, növeli a bizalmat és az átláthatóságot, valamint biztonságos és hatékony módot kínál a tranzakciók végrehajtására;
  4. mivel a megosztott könyvelési technológia ugyan támogatja a felhasználók álnévhasználatát, azonban nem teszi lehetővé a névtelenséget;
  5. mivel a megosztott könyvelési technológia még mindig fejlesztés alatt áll, amihez innovációbarát, rugalmas és bátorító keret szükséges, amely jogbiztonságot nyújt és tiszteletben tartja a technológiasemlegesség elvét, ugyanakkor előmozdítja a fogyasztók, a beruházók és a környezet védelmét, növelve ezáltal a technológia társadalmi értékét, és csökkentve a digitális szakadékot, valamint fejlesztve a polgárok digitális készségeit;
  6. mivel a megosztott könyvelési technológia átlátható keretet biztosíthat, csökkentheti a korrupciót, jelezheti az adókijátszást, lehetővé teheti a jogellenes kifizetések nyomon követését, elősegítheti a pénzmosás elleni politikákat és jelezheti az eszközök hűtlen kezelését;
  7. mivel a megosztott könyvelési technológia lehetővé teszi az adatok integritásának biztosítását, és hamisításbiztos ellenőrzési nyomvonalat képes biztosítani, ami új közigazgatási modelleket tesz lehetővé és elősegíti a nagyobb biztonság megteremtését;
  8. mivel a megosztott könyvelési technológiára irányuló szabályozási megközelítésnek innovációbarátnak kell lennie, és a technológiasemlegesség elvén kell alapulnia, lehetővé téve az innovációbarát ökoszisztémák és innovációs központok létrehozását;
  9. mivel a blokklánc egyike a megosztott könyvelési technológiák számos típusának; mivel bizonyos megosztott könyvelési technológiai megoldások minden egyes tranzakciót egymással időrendi sorrendben összekapcsolódó és ezáltal egy láncot alkotó blokkokban tárolnak, ami biztosítja az adatok biztonságát és integritását;
  10. mivel a kibertámadások e láncok esetében kevésbé hatékonyak, hiszen egy központi változat helyett több másolatot kell egyszerre sikeresen célba venniük;
  11. mivel a megosztott könyvelési technológia jelentősen fejlesztheti a gazdaság kulcsfontosságú ágazatait, valamint javíthatja a közszolgáltatások minőségét, tranzakcióikat illetően magas szintű elégedettséget és alacsonyabb költségeket biztosítva a fogyasztók és a polgárok számára;
  12. mivel többek között az adatvédelemhez vagy az adózáshoz hasonló területeket szabályozó horizontális rendelkezések és szabályok kapcsán felmerült kérdések és aggályok késleltethetik az Európai Unióban a megosztott könyvelési technológia lehetséges fejlődését;
  13. mivel a megosztott könyvelési technológiai alkalmazások képesek arra, hogy rövid időn belül rendszerszintű alkalmazásokká váljanak, hasonlóan ahhoz, ahogy a digitális innovációk alapvetően megváltoztatták a szolgáltatásokat más ágazatokban, például a telekommunikációban;
  14. mivel még nem teljesen ismertek a technológiához kapcsolódó kockázatok és problémák;

Megosztott könyvelési technológiák, decentralizáció és alkalmazások

  1. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia csökkenti a közvetítés költségeit a tranzakcióban részt vevő felek közötti bizalmas környezetben, és lehetővé teszi az olyan, partnerek közötti értékcserét, amely megerősíti a polgárok önállóságát, felbontja a hagyományos korábbi modelleket, javítja a szolgáltatásokat és a főbb ágazatok széles körének értékláncaiban csökkenti költségeket;
  2. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológián alapuló alkalmazások mélyreható hatással járhatnak a közigazgatás struktúrájára és az intézmények szerepére nézve, és kéri a Bizottságot, hogy készítsen egy tanulmányt, amelyben értékeli a megosztott könyvelési technológián alapuló közületi hálózatok szélesebb körű alkalmazására vonatkozó lehetséges forgatókönyveket;
  3. kiemeli a megosztott könyvelési technológián alapuló alkalmazások széles körét, amelyek a gazdaság valamennyi ágazatára hatással lehetnek;

Energetikai- és környezetbarát alkalmazások

  1. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia átalakíthatja és demokratizálhatja az energiapiacokat, lehetővé téve a háztartások számára, hogy környezetbarát energiát termeljenek és kölcsönös alapon biztosítsák azt egymás számára; hangsúlyozza, hogy az ilyen technológiák méretezhetőséget és rugalmasságot biztosítanak a létesítmények üzemeltetői, a szolgáltatók és a fogyasztók számára;
  2. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia támogathatja a zöld energia termelését és fogyasztását, valamint javíthatja az energiatőzsdék hatékonyságát; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia átalakíthatja a hálózati üzemeltetést, valamint lehetővé teheti a közösségek és az egyének számára, hogy hálózati szolgáltatásokat nyújtsanak és hatékonyabban integrálják a megújuló energiaforrásokat; hangsúlyozza továbbá, hogy a megosztott könyvelési technológia alternatívákat teremthet az államilag finanszírozott, megújuló energiával kapcsolatos beruházási rendszerekre;
  3. megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia megkönnyítheti az energiaátviteli és -elosztási infrastruktúrák működését, valamint új tranzakciós ökoszisztémát hozhat létre az elektromos járművekkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia javítja az energetikai jelentéstételt és lehetővé teszi a megújuló energiával vagy a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos tanúsítványok pontos nyomon követését;
  4. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia alternatív fizetési és adományozási mechanizmusokkal támogathatja a szegény vidéki közösségek villamos energiával való ellátását;
  5. hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a kevésbé energiapazarló és általánosságban a leginkább környezetbarát műszaki megoldásokat; hangsúlyozza, hogy a különböző konszenzusos mechanizmusok, többek között a „teljesítés igazolása” (proof-of-work), a „részesedés igazolása” (proof-of-stake), a „jogosultság igazolása” (proof-of-authority) vagy az „eltelt idő igazolása” (proof-of-elapsed-time), energiafelhasználása eltérő; felhívja a Bizottságot, hogy a megosztott könyvelési technológiával kapcsolatos tevékenységeit egészítse ki energiahatékonysági dimenzióval, és kutatási kezdeményezések révén vizsgálja meg a különböző konszenzusos mechanizmusok energetikai hatását és energiahatékonyságát;
  6. kéri a fejlesztés alatt álló különböző konszenzusos mechanizmusokon belüli irányítási modellek értékelését, figyelembe véve, hogy közvetítő rendszerekre, szereplőkre és szervezetekre lehet szükség a cserék hitelességének érvényesítéséhez és ellenőrzéséhez, illetve ahhoz, hogy időben megelőzhetőek legyenek a csalárd magatartások;
  7. kiemeli, hogy a megosztott könyvelési technológia új lehetőségeket kínálhat a körforgásos gazdaság számára az újrahasznosítás ösztönzése, valamint a bizalom és a jó hírnév valós idejű rendszereinek lehetővé tétele révén;

 Közlekedés

  1. kiemeli a mobilitás és a logisztika terén a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségeket, ideértve a járművek nyilvántartásba vételét és adminisztrációját, a vezetési távolságok ellenőrzését, az intelligens biztosítást és az elektromos járművek töltését;

Egészségügyi ágazat

  1. kiemeli a megosztott könyvelési technológia potenciálját az egészségügyi ágazat adatkezelési hatékonyságának és a klinikai vizsgálatokról szóló jelentéseknek a javítása terén, lehetővé téve a közjogi és magánjogi intézmények közötti digitális adatcserét a polgárok/betegek felügyelete mellett;
  2. elismeri, hogy az egészségügyi adatok elektronikus átjárhatósága, a személyazonosság elektronikus ellenőrzése és a gyógykezelés hatékonyabb megosztása révén lehetőség nyílik az egészségügyi szektor hatékonyságának javítására;
  3. megállapítja, hogy a megosztott könyvelési technológia lehetővé teszi a polgárok számára egészségügyi adataik ellenőrzését és átláthatóságát, valamint az arról való döntést, kivel osztják meg azokat, ideértve az adatok biztosítótársaságoknál és a tágabb egészségügyi ellátási rendszeren belül történő felhasználását is; hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológiának védelmeznie kell a bizalmas egészségügyi adatok titkosságát;
  4. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az egészségügyi rendszerek irányítása során a megosztott könyvelési technológián alapuló felhasználás eseteit, valamint hogy határozza meg azokat az alapeseteket és követelményeket, amelyek lehetővé teszik a magas színvonalú adatbevitelt és a különböző megosztott könyvelési technológiák közötti interoperabilitást a rendszertől, illetve az intézmények jellegétől és munkafolyamataitól függően;

 

 Ellátási láncok

  1. kiemeli a megosztott könyvelési technológia jelentőségét az ellátási láncok javítása terén; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia megkönnyítheti a termékek, illetve azok összetevőinek vagy részeinek szállítását és eredetük ellenőrzését, javítva az átláthatóságot, a láthatóságot és a megfelelőség ellenőrzését annak biztosítása révén, hogy a termék származási helyén betartják a fenntarthatósági és emberi jogi protokollokat, ezáltal csökkenti annak kockázatát, hogy illegális áruk kerüljenek az ellátási láncba, és biztosítja a fogyasztóvédelmet; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia a vámtisztviselők számára eszközként szolgálhat a hamisításokkal kapcsolatos ellenőrzéseknél;

 

 Oktatás

  1. hangsúlyozza a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségeket a felsőfokú képesítések ellenőrzését, a titkosított oktatási bizonyítványokat (például a blokkláncalapú bizonyítványt nyújtó „blockcert”-eket) és a kreditátviteli mechanizmusokat illetően;
  2. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségek ismeretének hiánya elrettenti az európai polgárokat attól, hogy üzleti tevékenységük tekintetében innovatív megoldásokat használjanak;
  3. hangsúlyozza, hogy a technológiával kapcsolatos oktatási feladatok tagállamokon belüli ellátása érdekében létre kell hozni megosztott könyvelési technológiára szakosodott non-profit létesítményeket, például kutatóközpontokat, amelyek az innováció központjaiként működnének;
  4. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy uniós szintű, nagymértékben méretezhető és interoperábilis hálózat létrehozásának megvalósíthatóságát, amely felhasználja az Unió oktatási intézményeinek technológia erőforrásait annak érdekében, hogy ezt a technológiát az adatok és információk megosztására lehessen használni, hozzájárulva a tudományos címek és a szakmai képesítések hatékonyabb elismeréséhez; ösztönzi a tagállamokat az erre a szakterületre vonatkozó egyetemi tantervek annak érdekében történő kiigazítására, hogy azok a kialakulóban lévő technológiákkal, például a megosztott könyvelési technológiával kapcsolatos tanulmányokat is felöleljék;
  5. elismeri, hogy a megosztott könyvelési technológia iránti bizalom megteremtése érdekében javítani kell a technológiával kapcsolatos ismereteket és megértést; kéri a tagállamokat, hogy célzott képzések és oktatás révén orvosolják ezt a problémát;

 

 Kreatív ágazatok és szerzői jogok

  1. hangsúlyozza, hogy a „digitalizált” kreatív tartalom érdekében a megosztott könyvelési technológia lehetővé teheti a szellemi tulajdon nyomon követését és kezelését, valamint elősegíti a szerzői jogok és a szabadalmak védelmét; hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia lehetővé teheti a művészek számára a nagyobb szerepvállalást és a kreatív fejlődést egy nyitott nyilvános főkönyvön keresztül, amely a tulajdonjogok és a szerzői jogok tekintetében is egyértelmű adatokkal szolgálhat; hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia elősegíti, hogy az alkotókat a műveikhez lehessen kapcsolni, ezáltal növelve a biztonságot és a funkcionalitást egy együttműködő és nyílt innovációs ökoszisztémában, különösen olyan területeken, mint az additív gyártás és a 3D nyomtatás;
  2. megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia az alkotók javát szolgálhatja azáltal, hogy az általuk létrehozott kreatív tartalom használatát illetően nagyobb átláthatóságot és nyomon követhetőséget biztosít, valamint a kreatív tartalomért járó kifizetések tekintetében csökkenti a közvetítők számát;

 

 Pénzügyi szektor

  1. kiemeli a megosztott könyvelési technológia jelentőségét a pénzügyi közvetítés területén és az abban rejlő lehetőségét, hogy javuljon az átláthatóság, csökkenjenek a tranzakciós és a rejtett költségek az adatok hatékonyabb kezelése és a folyamatok egyszerűsítése révén; Felhívja az interoperabilitással kapcsolatos kihívásokat, amelyeket a technológia alkalmazása támaszt a pénzügyi ágazatban;
  2. üdvözli a jelentős pénzügyi intézmények által végzett kutatást és kísérleteket a megosztott könyvelési technológia kapacitásainak feltárása terén; hangsúlyozza, hogy a technológia alkalmazása kihat a pénzpiaci ágazat infrastruktúráira, diszruptív hatást gyakorolva a pénzügyi közvetítésre;
  3. kéri a Bizottságot és a pénzügyi hatóságokat, hogy a pénzügyi szektorban kövessék nyomon a tendenciák alakulását és a megosztott könyvelési technológián alapuló felhasználás eseteit;
  4. hangsúlyozza a kriptovaluták körüli változékonyságot és bizonytalanságot; megjegyzi, hogy a kriptovalutákat használó alternatív fizetési és átutalási módszerek megvalósíthatóságát tovább lehet vizsgálni; kéri a Bizottságot és az EKB-t, hogy adjon visszajelzést a kriptovaluták ingadozásának okairól, azonosítsa a lakosságot érintő veszélyeket és vizsgálja meg a kriptovaluták európai fizetési rendszerbe való beillesztésének lehetőségeit;

 

 Megosztott könyvelési technológián alapuló ökoszisztéma

Önrendelkezés, azonosítás és bizalom

  1. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy olyan módon azonosítsák magukat, hogy közben ellenőrizni tudják, hogy mely személyes adatokat kívánják megosztani; megjegyzi, hogy a különböző alkalmazások az átláthatóság eltérő szintjét teszik lehetővé, ami felveti annak igényét, hogy az alkalmazások megfeleljenek az uniós jogszabályoknak; hangsúlyozza azonban, hogy a nyilvános főkönyvben szereplő adatok álnevesítettek és nem anonimak;
  2. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia támogatja az új modellek megjelenését, amelyekkel megváltozhat a digitális azonosítók jelenlegi szerkezete és a velük kapcsolatos jelenlegi felfogás; megjegyzi, hogy ennek eredményeként a digitális azonosítót kiterjesztik személyekre, szervezetekre és objektumokra, ez pedig tovább egyszerűsíti az olyan azonosítási folyamatokat, mint az „Ismerd az ügyfeledet”, ugyanakkor lehetővé teszi az adatok feletti személyes ellenőrzés gyakorlását;
  3. hangsúlyozza, hogy a személyes adatok kezeléséből következik annak szükségessége, hogy a felhasználók rendelkeznek a saját adataik kezeléséhez szükséges képességekkel, technikai ismeretekkel és készségekkel; aggodalommal tölti el, hogy a kellő ismeret hiánya miatt fennáll a saját adatokkal való visszaélés veszélye és a felhasználók kiszolgáltatottsága a csalárd konstrukcióknak;
  4. hangsúlyozza, hogy a digitális azonosítók rendkívül fontosak e technológia jövőjét illetően; úgy véli, hogy szükség van az azzal kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjére, hogy miként biztosítható ezen adatok biztonsága;
  5. hangsúlyozza, hogy habár a megosztott könyvelési technológia előmozdítja az önállóan kezelt személyazonosság használatát, a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog alkalmazása nem egyszerű e technológia esetében;
  6. hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy a megosztott könyvelési technológiák használata teljes mértékben megfeleljen az uniós adatvédelmi jogszabályoknak, és különösen az általános adatvédelmi rendeletnek; felhívja a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost, hogy e területen nyújtsanak további útmutatást;
  7. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia iránti bizalmat olyan kriptográfiai algoritmusok teszik lehetővé, amelyek a közvetítőként eljáró harmadik felet egy olyan mechanizmus révén helyettesítik, amely érvényesíti, biztosítja és nyilvántartja a tranzakciókat;
  8. hangsúlyozza, hogy a publikus (permissionless) blokkláncok iránti bizalmat a kriptográfiai algoritmusok, a résztvevők, a hálózat kialakítása és struktúrája teszik lehetővé, és a közvetítőként eljáró harmadik feleket egy olyan mechanizmus helyettesítheti, amely érvényesíti, védi és megőrzi a tranzakciókat, és meggyorsítja bizonyos értékpapír-tranzakciók klíring- és elszámolási folyamatait; megjegyzi, hogy a biztosítékok hatékonysága a technológia megfelelő megvalósításától függ, ami valódi biztonságot garantáló és ezért a bizalmat növelő technológiai fejlesztést tesz szükségessé;

 Intelligens szerződések

  1. hangsúlyozza, hogy az intelligens szerződések azon fontos tényezők közt szerepelnek, amelyek a megosztott könyvelési technológiákon keresztül válnak lehetővé, és a decentralizált alkalmazások fő feltételét jelenthetik; Hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak alapos értékelést kell végeznie a lehetőségekre és a jogi következményekre vonatkozóan, pl. a joghatósággal kapcsolatos kockázatokat illetően; úgy véli, hogy a használati esetek nyomon követése hasznos az intelligens szerződésekben rejlő lehetőségek felmérése során;
  2. hangsúlyozza, hogy a digitális kriptográfiai aláírással kapcsolatos jogbiztonság megteremtése döntő fontosságú lépést jelent az intelligens szerződések lehetővé tételéhez;
  3. felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a műszaki szabványoknak a főbb nemzetközi szervezetek, mint pl. az ISO, az ITU és a CEN-CENELEC általi fejlesztését, és az intelligens szerződések érvényesíthetőségével kapcsolatban alaposan vizsgálja meg az egyes tagállamokban meglévő jogi kereteket; kéri a Bizottságot, hogy amennyiben az intelligens szerződések használata során a digitális egységes piacon belül akadályok merülnek fel, hozzon megfelelő intézkedéseket ezen akadályok arányosságának értékelése érdekében; megjegyzi azonban, hogy a jogbiztonság növelhető a tagállamok közti, az intelligens szerződésekre vonatkozó jogi koordináció vagy kölcsönös elismerés révén;

 Kölcsönös átjárhatóság, szabványosítás és méretezhetőség

  1. hangsúlyozza, hogy többféle megosztott könyvelési technológia létezik különböző technológiai jellemzőkkel, valamint az irányításra (engedélyhez kötött és engedélyhez nem kötött megosztott főkönyvek) és a konszenzusra vonatkozó különböző mechanizmusokkal;
  2. megjegyzi, hogy a hatékonyság biztosításához szükséges az interoperabilitás: i. a megosztott könyvelési technológiák között; ii. az ugyanazon megosztott könyvelési technológián alapuló alkalmazások között; iii. a megosztott könyvelési technológiák és a hagyományos korábbi rendszerek között;
  3. üdvözli az ISO és a hozzá hasonló szervezetek arra irányuló kezdeményezéseit, hogy a megosztott könyvelési technológiák terén szabványokat alakítsanak ki; felhívja a Bizottságot, hogy a szabványok meghatározását illetően folytassa a más nemzetközi szervezetekkel való együttműködését;
  4. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szabványok megállapítása során globális megközelítés érvényesüljön annak megakadályozása érdekében, hogy az innovatív vállalkozásokat a szabályozás kiszorítsa az Unióból;
  5. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológiák iránti bizalom megteremtéséhez nagyszámú megbízható és kiterjedt megosztott főkönyvre van szükség, hogy elkerülhető legyen, hogy az adatok néhány piaci szereplő kezében összpontosuljanak, ami összejátszást eredményezhet; ösztönzi, hogy az Európai Unió egész területén hozzanak létre megosztott könyvelési technológiai központokat;

 Az infrastruktúra biztonsága

  1. emlékeztet arra, hogy fontos a megosztott könyvelési technológia infrastruktúrájának védelme, és azt javasolja, hogy e technológia előnyeinek tényleges kiaknázása érdekében nem szabad lehetővé tenni az erőfölénnyel való visszaélést;
  2. felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel a technológiai fejlesztéseket (például a kvantumszámítógépeket), értékelje a technológiai kockázatokat és támogassa a kibertámadásokkal vagy a rendszerszintű összeomlással szembeni ellenálló képességet, valamint ösztönözze az adatvédelmi projekteket, amelyek biztosítják a megosztott könyvelési technológiát alkalmazó platformok fenntarthatóságát, az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont programjának keretében; felszólítja a Bizottságot, hogy a fentiekre tekintettel különítse el a megfigyelőközpont forrásait;
  3. ösztönzi az illetékes hatóságokat és a Bizottságot, hogy a megosztott könyvelési technológiák tekintetében dolgozzanak ki stressztesztelési eljárást;

 

 A megosztott könyvelési technológiák stratégiai jelentősége a közinfrastruktúra esetében

  1. hangsúlyozza a megosztott könyvelési technológia hatékonysági potenciálját a közszolgáltatások és a közigazgatás számára a bürokrácia csökkentése területén, különös tekintettel az e-kormányzati cselekvési terv egész Unióban való végrehajtására és az egyszeri digitális adatszolgáltatás elvének uniós szintű elfogadására, ami tovább csökkenti a polgárokat, a vállalkozásokat és a közigazgatást sújtó adminisztratív terheket;
  2. hangsúlyozza a megosztott könyvelési technológiában rejlő arra irányuló lehetőséget, hogy decentralizálják az igazgatást és javítsák a polgárok képességét arra, hogy elszámoltathassák a kormányokat; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a hagyományos közszolgáltatások fejlesztésének lehetőségeit, ideértve a következő területek digitalizációját és decentralizációját: a földnyilvántartás, az engedélyezések és a polgárok számára kiadott tanúsítványok (pl. születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat), valamint többek között a migrációkezelés, különösen konkrét használati esetek és kísérleti programok kidolgozása révén; kéri a Bizottságot, hogy azokat a megosztott könyvelési technológiai alkalmazásokat is vizsgálja meg, amelyek javítják a magánélet védelméhez és az adatforgalom titkosságához kapcsolódó eljárásokat, valamint az e-kormányzati szolgáltatásokhoz decentralizált digitális azonosító segítségével történő hozzáférést;
  3. tudatában van a megosztott könyvelési technológiai alkalmazásokhoz kapcsolódó kockázatoknak, különös tekintettel a publikus blokklánc-alkalmazások bűncselekményekhez való felhasználására, ideértve az adókijátszást, az adókikerülést és a pénzmosást is, és kitart amellett, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak sürgősen foglalkozniuk kell ezekkel a kérdésekkel, illetve nyomon kell követniük azokat; e célból felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségeket a bűnüldözés, a pénzmosás és a feketegazdasági tranzakciók nyomon követése, valamint az adóellenőrzés terén is;
  4. kéri a Bizottságot, hogy a közjó előmozdítását illetően vizsgálja meg a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőséget, valamint értékelje a technológia társadalmi hatásait;
  5. kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre megosztott könyvelési technológián alapuló platformokat, amelyek lehetővé teszik a nem kormányzati szervezeteknek biztosított uniós források nyomon követését és ellenőrzését, és ily módon növelik az uniós támogatási programok láthatóságát és a kedvezményezettek elszámoltathatóságát;
  6. hangsúlyozza, tekintettel a megosztott könyvelési technológia által a hatékonyság terén nyújtott előnyökre, az európai közigazgatásban alkalmazott megosztott könyvelési technológiák által nyújtott lehetőségeket, amelyek az uniós jog tiszteletben tartása mellett lehetővé teszik a tagállamok közötti, decentralizált tranzakciókat, ezáltal elősegítve a biztonságosabb és egyszerűbb szolgáltatások, szabályozási jelentéstétel és adatátvitel kialakítását a polgárok és az uniós intézmények között;
  7. hangsúlyozza, hogy az uniós közszférán belüli blokkláncok nagyobb átláthatóságot biztosítanának, továbbá lehetővé tennék, hogy a polgárok számára egyszerűsítsék az információfeldolgozást, valamint hogy biztonságosabb szolgáltatásokról gondoskodjanak; hangsúlyozza, hogy kialakítható lenne egy, a tagállamok között megosztott, engedélyezett blokklánc-hálózat a polgárok adatainak biztonságos és rugalmas tárolása érdekében;
  8. felhívja a bizottságot, hogy készítsen értékelést az elektronikus szavazási rendszerek biztonságosságáról és hatékonyságáról, beleértve azokat, amelyek megosztott könyvelési technológián alapulnak, a magán- és a közszektor vonatkozásában egyaránt; ösztönzi a használati esetek további vizsgálatát;

 

 Kkv-k, technológiatranszfer és finanszírozás

  1. üdvözli a megosztott könyvelési technológiában rejlő potenciált a meglévő értékláncok javítására, az üzleti modellek átalakítására, valamint ezáltal az innovációvezérelt jólét előmozdítására; kiemeli az ellátási lánc korszerűsítésének és a vállalkozások közötti interoperabilitás növelésének hatásait;
  2. hangsúlyozza, hogy a nyílt blokklánc-protokollok csökkenthetik a kkv-k piacra lépése előtt álló akadályokat, a digitális piactereken pedig javíthatják a versenyt;
  3. hangsúlyozza, hogy a kkv-k a tranzakciós költségek, a közvetítési költségek és a bürokrácia csökkentése révén részesülhetnek a közvetítők kiiktatásának előnyeiből; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia használata speciális infrastruktúrákba való beruházásokat vagy nagy kapacitású szolgáltatásokat tesz szükségessé;
  4. megjegyzi, hogy az innovatív kis- és középvállalkozások és az induló innovatív vállalkozások számára hozzáférést kell biztosítani a megosztott könyvelési technológián alapú projektek létrehozásához szükséges finanszírozási forrásokhoz; felhívja az EBB-t és az EBA-t, hogy hozzon létre olyan finanszírozási lehetőségeket, amelyek a technológiatranszfer felgyorsítása érdekében támogatják a megosztott könyvelési technológián alapuló vállalkozói törekvéseket;
  5. felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal partnerségben biztosítsa a jogbiztonságot a befektetők, a felhasználók és a polgárok számára, ugyanakkor ösztönözze a harmonizációt az Unión belül, valamint vizsgálja meg a megosztott könyvelési technológián alapuló projektek európai útlevele bevezetésének gondolatát;
  6. Hangsúlyozza az első nyilvános kriptovaluta-kibocsátásokban (Initial Coin Offerings (ICOs)) alternatív beruházási eszközként rejlő potenciált a kkv-k és innovatív induló vállalkozások finanszírozása, valamint a technológiatranszfer meggyorsítása terén; megjegyzi, hogy az ICO-kra vonatkozó egyértelmű jogi keret hiánya negatív hatással lehet e potenciálra; emlékeztet arra, hogy a jogbiztonság alapvető fontosságú lehet a beruházók és a fogyasztók védelme, valamint az aszimmetrikus információkból, csalárd magatartásból és az illegális tevékenységekből, köztük a pénzmosásból és adóelkerülésből eredő kockázatok csökkentése terén, ahogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) 2017. évi, a megosztott könyvelési technológiáról szóló jelentése kiemeli; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást, szabványokat és közzétételi követelményeket különösen a hozzáférést biztosító tokenek („utility token”) esetében, amelyek inkább különálló eszközosztálynak minősülnek, nem pedig értékpapírnak;
  7. rámutat az ICO-khoz kapcsolódó veszélyekre; kéri a Bizottságot és az illetékes szabályozó hatóságokat, hogy határozzák meg azokat a kritériumokat, amelyekkel növelhető a befektetők védelme, és részletesen határozzák meg az ICO-k kibocsátóira vonatkozó közzétételi követelményeket és kötelezettségeket; hangsúlyozza, hogy az ICO-kban rejlő lehetőség feltárásához, valamint a csalás és a kedvezőtlen piaci jelzések megelőzése érdekében elengedhetetlen jogi egyértelműséget biztosítani;
  8. hangsúlyozza, hogy az ICO-k a tőkepiaci unió alapvető elemét képezhetik; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg azokat a jogi követelményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy ezen eszközosztályt más pénzügyi eszközökkel ötvözzék a kkv-k finanszírozásának és az innovációs projektek megerősítése érdekében;
  9. kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy megfigyelőközpontot az ICO-k nyomon követésére, valamint hozzon létre egy adatbázist, amely tartalmazza a jellemzőiket és osztályozási rendszerüket, különbséget téve a részvénytokenek és a hozzáférést biztosító tokenek között; Javasolja, hogy e megfigyelőközpont jótékony eredményeként létrejöhetne egy szabályozási kötöttségek nélküli tesztelésekre vonatkozó keretmodell, egy magatartási kódex és egy szabványrendszer, amelyek segítséget nyújtanának a tagállamoknak az ICO-kban rejlő lehetőségek feltárásra;
  10. üdvözli a Bizottság és a Tanács azon döntését, hogy az ESBA 2.0 keretében a megosztott könyvelési technológiák támogatásra jogosult ágazatként szerepelnek;

 

 A megosztott könyvelési technológiák fellendítésére irányuló uniós politikák

  1. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológiára irányuló bármely szabályozási megközelítésnek innovációbarátnak kell lennie, amely lehetővé teszi a passzportálást, valamint hogy követnie kell a technológiasemlegesség és az üzletimodell-semlegesség elvét;
  2. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki és alkalmazzanak olyan képzési és átképzési stratégiákat a digitális ismeretek terén, amelyek lehetővé teszik az európai polgárok paradigmaváltásban való aktív és inkluzív részvételét.
  3. ösztönzi az Európai Bizottságot és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy mihamarabb gondoskodjanak a technikai szakértelemről és a szabályozói kapacitásról, hogy szükség estén lehetővé tegyék a gyors jogalkotási és szabályozási fellépést;
  4. hangsúlyozza, hogy az Uniónak nem kell szabályoznia magát a megosztott könyvelési technológiát, hanem meg kell próbálnia megszüntetni a blokkláncok létrehozása előtt álló akadályokat; üdvözli a Bizottság megközelítését, miszerint a használati esetekre vonatkozó módszert követi, amikor ágazatonként megvizsgálja a megosztott könyvelési technológia használata körüli szabályozási környezetet és a technológiát használó szereplőket, továbbá kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a szabályozási megközelítések közelítését és összehangolását;
  5. kéri a Bizottságot, hogy mérjen fel és dolgozzon ki egy európai jogi keretet minden olyan jogi probléma megoldása érdekében, amely a megosztott könyvelési technológia keretében elkövetett csalás és bűncselekmények esetében merülhet fel;
  6. megállapítja, hogy az esetek használata elengedhetetlen a megosztott könyvelési technológián alapuló ökoszisztémában alkalmazandó bevált gyakorlatok kialakításához, valamint az eljárások automatizálásából fakadó, foglalkoztatási struktúrára gyakorolt hatások vizsgálatához és kezeléséhez;
  7. üdvözli az annak érdekében létrehozott előremutató kutatási kereteket, hogy a jobb döntéshozatal alátámasztása céljából alaposabban megvizsgálhassák a kialakulóban lévő technológiákkal kapcsolatos esetleges lehetőségeket és kihívásokat, és konkrétan üdvözli a Bizottság „Blockchain4EU: Blockchain for Industrial Transformations” (Blockchain4EU: Ipari átalakításokat támogató blokklánc) elnevezésű projektjét;
  8. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatás figyelmének felhívására és tájékoztatására irányuló közös kezdeményezéseket azzal a céllal, hogy megkönnyítsék e technológia megértését és alkalmazását;
  9. kiemeli a megosztott könyvelési technológiával kapcsolatos kutatások és beruházások fontosságát; megállapítja, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell a kutatási kezdeményezések és a megosztott könyvelési technológián alapú projektek finanszírozását, mivel alapszintű kutatásra van szükség a megosztott könyvelési technológiát illetően, ideértve a lehetséges kockázatokkal és társadalmi hatásokkal kapcsolatos kutatást is;
  10. kéri a Bizottságot, hogy hívja fel a figyelmet a megosztott könyvelési technológiákra, indítson kezdeményezéseket a polgárok e technológiáról való tájékoztatása érdekében és foglalkozzon a tagállamok közötti digitális szakadék problémájával;
  11. javasolja, hogy a Bizottság által végrehajtott, megosztott könyvelési technológiához kapcsolódó meglévő és jövőbeli kezdeményezéseket és kísérleti projekteket – lehetőség szerint az Uniós blokklánc-megfigyelőközpont iránymutatása alapján – szorosan hangolják össze annak érdekében, hogy szinergiahatásokat érjenek el és valódi hozzáadott értéket teremtsenek, elkerülve ugyanakkor a költséges kettős struktúrák létrehozását; felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen folytasson eszmecserét az Európai Parlamenttel a megosztott könyvelési technológián alapú kísérleti projektek terén tett előrehaladásról;
  12. kéri a Bizottságot, hogy tegyen el olyan szakpolitikai kezdeményezéseket, amelyek előmozdítják az EU versenypozícióját a megosztott könyvelési technológia területén;
  13. hangsúlyozza, hogy az Uniónak kiváló lehetősége van arra, hogy globális vezető szerepet töltsön be a megosztott könyvelési technológia területén, valamint hogy nemzetközi partnereivel együttműködésben hiteles szereplővé váljon világszinten a technológia fejlesztését és annak piacait illetően;
  14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

 

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0228
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0211
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0023
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0408 

BankTechShow

A fintechzone.hu kiadója a FinTech Group Kft.
„A digitális pénzügyi technológiák, FinTech szolgáltatások terjedését segítjük.”
Web: fintechgroup.hu

Aktuális cikkeink:

A szerzőről

Tudósítás

A FinTechZone górcső alá veszi a legfrissebb hazai és nemzetközi digitális pénzügyi fejlesztésekről, megoldásokról szóló híreket, bejelentéseket. Megosztjuk azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hozzájárulnak a hagyományos pénzügyi közvetítői rendszer digitális fejlődéséhez, az ügyfélélmény növekedéséhez. Szakmai hátterünk a hitelességünk. #nobullshit
BankTechShow

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE (MÁSODIK KIADÁS)

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

HUNFINTECH 2022

fintech hunfintech
Magyarország 20 legígéretesebb fintech cége és 22 új fintech megoldása

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!