Az azonnali fizetési rendszer indulását az MNB elhalasztotta 2020. március 2-ára annak érdekében, hogy az azonnali fizetés a lehető legmagasabb ügyfélélmény mellett legyen elérhető az indulás pillanatában. Az MNB az innováció katalizátoraként ajánlásokkal, szabványokkal segíti addig is a piaci fejlesztéseket, az új szereplők piacra lépését. A háttérben zajló folyamatokról, munkákról kérdeztük Bartha Lajost, a MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatóját.
Mi van az Apple Pay hype-on túl? Mire készül a GAFA? Kit hogyan érint az erős ügyfél-hitelesítés szeptembertől? Veszélyes-e a készpénzmentes gazdaság a társadalomra? Mennyire nyitottak a magyarok az újdonságokra? Részletek 2019.10.15-én a PayTechShow-n.
Az interjú – második részének – legfontosabb üzenetei röviden:
- Az MNB saját márkanév alatt tervezi az azonnali fizetést bevezetni.
- Elkészültek a főbb azonnali fizetési folyamatokra az ajánlások, valamint a hazai QR-kód szabvány, amelyek az MNB szerint egyszerűbbé tehetik új szereplők belépését a fizetési szolgáltatások piacára.
- Nem lesz központi “állami” mobilfizetési alkalmazás az azonnali fizetéshez. A kiegészítő szolgáltatások fejlesztését az MNB a piaci szereplőkre bízza.
- Az MNB vizsgálja azokat a jogi lehetőségeket, ha az erős ügyfél-hitelesítés teljesítésére egyes piaci szereplők nem készülnek el 2019. szeptember 14-ig.
- Jelenleg nincs tervbe véve, hogy az MNB átvegye valamely külföldi QR-kód szabványt.
- A hazai szolgáltatók alkalmazhatnak saját adatbeviteli szabványokat is (az MNB QR-kód szabványa helyett), de azt kötelező nyílttá tenniük, hogy más szolgáltatók számára is értelmezhető legyen.
5.) Az azonnali fizetési rendszer kötelező bevezetési határidejének kitolásával a bankszektor mellett a kereskedők és a szolgáltatói szektor is nyert néhány hónapot a felkészülésre, a fogyasztók felkészítésére. Milyen eszközei/tervei vannak az MNB-nek a szolgáltatók felkészítésére, motiválására?
Bartha Lajos (MNB): Ahogy említettem, az eddigiekben is támogattuk a piaci szolgáltatások fejlesztését és ezt a szerepünket tovább kívánjuk erősíteni az elkövetkező hónapokban. Ez egyrészt megnyilvánul majd az MNB kommunikációs tevékenységében. Ennek keretében az alapszolgáltatásra vonatkozóan saját márkát tervezünk létrehozni, ami támogathatja a piaci szereplők edukációs és marketing tevékenységét is. Emellett önállóan is erőteljes tájékoztató kampányt tervezünk, ami kiterjed majd a magánfelhasználók mellett a kereskedőkre, szolgáltatókra is.
Az azonnali fizetésnek számos előnye lehet, például a beérkező pénzek azonnali jóváírása, vagy a központi infrastruktúra rendkívül alacsony használati díjai, amelyek az elfogadói szolgáltatást is megkönnyíthetik, továbbá a fizetési kérelmek küldése. Ezek olyan jellemzői az új rendszernek, amelyekre aktív kommunikációval fel kell hívnunk az érintettek figyelmét, akik lehetnek a különböző méretű fizikai és online kereskedők, de például közműszolgáltatók, telekomcégek is.
A kommunikációs tevékenység mellett ajánlást fogalmaztunk meg a főbb fizetési folyamatokra és kiadtunk egy hazai QR-kód szabványt. Ezek a piaci fejlesztéseket könnyíthetik meg, azaz a már most is a piacon lévő szolgáltatók mellett egyszerűbbé válik majd az új szereplők piacra lépése.
6.) A nemzetközi jó gyakorlatokat nézve látható, hogy az azonnali fizetés bevezetése azokban az országokban terjed láthatóan, ahol az állam támogatása mellett üzleti alapon összefogtak a bankok, a szolgáltatók és egységes mobil alkalmazást vezettek be a kiegészítő szolgáltatások nyújtására. (pl. Swish). Elképzelhetőnek tartod, hogy Magyarországon üzleti alapon, akár az állam szerepvállalása mellett egységes mobil alkalmazás kerüljön márciusban bevezetésre?
Bartha Lajos (MNB): Az említett országokban a piaci szereplők kezdeményezésére, az ő összefogásukkal valósult meg az azonnali fizetés bevezetése. Magyarországon az MNB úgy látta, hogy szükséges jogszabályi kötelezettségként előírni azt, hogy az azonnali fizetés legyen az új alapszolgáltatás. Ez tehát azt is jelenti, hogy minden szolgáltató jelentős fejlesztésekbe kezdett, ugyanakkor úgy látjuk, hogy kedvezőbb, ha hosszú távon a piaci versenyre bízzuk a szolgáltatások fejlesztését. Azaz az MNB és a GIRO csak a központi infrastruktúrát biztosítja, amit a már említett alapszolgáltatásra vonatkozó márkával és kommunikációval támogat, de
a kiegészítő szolgáltatások fejlesztését a piaci szereplőkre bízza.
Az általad is említett PSD2-nek is egyik fő célja, hogy megkönnyítse az új szolgáltatók piacra lépését, akik innovatív fizetési megoldásaikkal új ügyfeleket szerezhetnek. A hazai bankok már gyakorlatilag kivétel nélkül megkezdték saját fejlesztéseiket, ami megnyilvánulhat a jelenlegi netbanki és mobilbanki alkalmazások kibővítésében, de akár teljesen új fizetési megoldások kialakításában is.
Az MNB-nek ezen a téren tehát az az álláspontja, hogy
nem közös mobilalkalmazásra, hanem olyan nyitott és átjárható központi infrastruktúrára, valamint működési szabályokra van szükség, amelyek teret engednek a versenynek és az innovációnak.
Ezt támogatja az is, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók számára jogszabályi előírás az adatbeviteli módok nyílttá tétele, így nem jöhetnek létre olyan zárt fizetési megoldások, amelyeket csak bizonyos szolgáltatók ügyfelei tudnak használni.
7.) Június 21-én az EBA Véleményben felhatalmazta a tagállami pénzügyi hatóságokat, hogy amennyiben szükséges, az érintett piaci szereplőkkel együttműködésben pontos, részletes ütemterv mellett hozzájárulhassanak az SCA kötelezettség határidejének korlátozott idejű meghosszabbításához. Hogy látod, Magyarországon szükséges-e a halasztás, hogy állnak itthon a bankok, szolgáltatók? Hogyan készül az MNB a halasztással kapcsolatos, a Véleményben foglalt feladatokra, ill. kapott-e már erre vonatkozó kérést hazai bankoktól, vagy online áruházaktól.
Bartha Lajos (MNB): Az MNB jelenleg is vizsgálja azokat a jogi lehetőségeket, amelyekkel kezelhetők azok az esetek, ha az SCA kötelezettség teljesítésére egyes piaci szereplők a jogszabályban előírt határidőre nem készülnének fel.
8.) Hat európai mobiltárca szolgáltató fogott össze nemrég egységes QR-kód használata érdekében. Az összefogás eredményeként az Alipay QR-kód kerül beépítésre a mobilfizetési megoldásokba. Bár zajlik a munka egy hazai egységes QR-kód szabvány definiálására, az MNB lát lehetőséget, fantáziát egy hasonló együttműködés kialakításában?
Bartha Lajos (MNB): Az MNB kiadott egy hazai QR-kód szabványt, ami véleményünk szerint hatékonyan tudja támogatni a kiegészítő szolgáltatások, például a fizikai elfogadás fejlesztését.
Bár mind az átutalási üzenetek, mind a QR-kódhoz hasonló adatbeviteli módok tekintetében elsődleges cél, hogy a nemzetközi standardoktól a lehető legkisebb mértékben térjünk csak el, azonban vannak a hazai átutalási üzenetekben olyan adattartalmak (pl. a bolt vagy a POS-terminál kódja), amelyek a nemzetközi szabványokban nem szerepelnek. Ezért bár szorosan nyomon követjük ezeket a piaci fejleményeket, de
jelenleg nincs tervbe véve, hogy valamely külföldi QR-kód szabványt vegyünk át központilag.
Fontos ugyanakkor, hogy bármely szolgáltató dönthet úgy egyénileg, hogy külföldi adatbeviteli szabványokat alkalmaz a fizetési folyamat során, azonban ahogy említettem, minden szereplő számára kötelező ezeket nyílttá tenni, azaz az adatbeviteli mód részletes technikai leírását publikálni legalább olyan mértékben, hogy az más szolgáltatók számára is értelmezhető legyen.
Az interjú első részében többek között a hazai azonnali fizetési rendszer sajátosságairól, a 2019. július 1. napjára tervezett indulás elhalasztásának okairól, az MNB innovációval kapcsolatos szerepéről kérdeztük Bartha Lajost, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatóját.