Kiváltja-e a digitális jegybankpénz a hagyományos bankjegyeket? A digitális jegybankpénz lesz-e a pénz Ubere, a filmipar Netflixe? Mi a digitális pénz 1.0 és a digitális pénz 2.0? Ronit Ghose, a Citi globális FinTech csapatának vezetője a digitális jegybankpénz térnyerése mellett érvelt a FinTechShow-n.

Mi a digitális pénz 1.0 és a digitális pénz 2.0?

A digitális pénz első generációja az e-money. Az e-money a jelenlegi bankrendszerhez kötött, folyószámla alapú fizetési eszköz; tulajdonképpen a fiat pénz digitális formája.

A digitális pénz következő generációja, a bitcoin, digitális központi jegybankpénz  (CBDC), stable coin-ok már nem folyószámlához kötött, hanem tokenizált, programozható, okos pénz. A digitális pénz 2.0 – a programozhatóságnak, tokenizáltságnak köszönhetően – megoldja a digitális pénzek “eredetének, többszörözhetőségének” problematikáját azzal, hogy a pénz eredetét is meg tudja mutatni, igazolni. Ennek köszönhetően ugyanolyan hiteles, megbízható fizetési eszköz lehet, mint a bankjegy.

Nem lesz egyetlen domináns pénzforma

A jövőben sokféle digitális pénz formátum létezik majd egymás mellett. Az első generációs digitális pénz éppúgy elérhető fizetési eszköz marad, mint a digitális jegybankpénz, a különféle kriptovaluták, stable coin-k.

A digitális jegybankpénz előbb vagy utóbb megjelenik és egyre több ország, kormány vezeti majd be. Ennek oka részben a kripto eszközöktől részben pedig a bigtech térhódítástól való félelem.

A kormányok, jegybankok és a kereskedelmi bankok jórésze azt vallja, hogy a blockchain-t, a kripto-t meg kell ismerni, kialakítani egy kontrollált, szabályozott, központosított környezetet, melyben alkalmazni, használni lehet.

A digitális pénz 2.0 hatásai túlmutatnak a fizetési szegmensen

A digitális jegybankpénz – különösen a fejlődő országokban – a fogyasztók, a lakosság számára nagyobb biztonságot jelenthet. A lakossági megtakarítások központi digitális jegybankpénzben tartása biztonságot ad a betéteseknek, ezért várhatóan a kereskedelmi bankokból jelentősebb készletek vándorolnak át a központi bankba. Ily módon a digitális jegybankpénz a kereskedelmi bankok számára fajlagosan költségesebbé teheti a finanszírozási tartalék (funding base) megtartását, sőt akár sérülékenyebb is lehet a tartalékképzés a digitális jegybankpénz által generált verseny miatt.

A digitális jegybankpénz kibocsátásával a jegybank szerepe lényeges nagyobb lesz; a lakosság mindennapi fizetései mellett a megtakarításaik, a vagyonuk kezelése is feladattá, ezáltal felelősséggé válik, ezért

a digitális jegybankpénz birtoklásához, elosztásához, forgalmazásához kapcsolódóan a jegybankok várhatóan új szabályozásokat, feltételeket, korlátozásokat (például az egy személy által birtokolható központi digitális jegybankpénz maximalizálása) határoznak meg.

A digitális jegybankpénz forgalmazását logikusan a kereskedelmi bankok és a szabályozás alatt – engedéllyel – működő fizetési szolgáltatók végzik majd. Ez a lépés a pénzügyi rendszer biztonságának megtartását segíti, ugyanakkor – különösen a lakossági – pénzügyi szolgáltatások koncentrációját eredményezheti a big tech cégek javára azáltal, hogy a fogyasztók valamely bigtech vállalkozás tárcáját használnák inkább, mint a bankjuk mobilbanki megoldását.

A digitális jegybankpénz bevezetését a kormányok, jegybankok oldaláról többek között a bigtech hatalmának visszaszorítása hajtja, mégis, köszönhetően a bigtech ügyfélkapcsolati erejének akár az ő malmukra is hajthatja a vizet.

– emelte ki Ronit Ghose.

A digitális pénz várhatóan azon országokban kerül elsőként bevezetésre, ahol a kormányok a leginkább elkötelezettek a bigtech cégek befolyásának csökkentése, a pénzügyektől való távoltartása irányába. Ugyanakkor, a racionalitás, a bigtech és platformcégek termékfejlesztési,- szolgáltatási képessége a CBDC egyik elosztási csatornájává teheti őket.

A decentralizált kriptopénzek terjedése várhatóan azon országokban, ahol a fizetési infrastruktúra jó, a fogyasztók elégedettek, nem befolyásolja majd lényegesen a fizetési rendszereket, a fizetési szokásokat.

A fejlett fizetési infrastruktúrájú országokban, így pl. az USA-ban, vagy akár Európában is befektetési eszközként tekintenek a decentralizált kriptopénzekre a felhasználók és valójában pénzügyi szektor is. Hatása azon országokban lesz inkább érezhető, ahol a helyi fizetési infrastruktúra nem működik kielégítően.

Európában terjed az azonnali fizetés, az átutalás költsége alacsony. Ezzel szemben pl. Dél-Amerikában, Afrikában több országban, ahol magas az infláció, volatilis a pénzügyi rendszer, a fogyasztók a kriptohoz fordultak. A kriptovalutákra nem annyira befektetési lehetőségként néznek, mint a mindennapi pénzmozgásban kvázi B tervként használják.

A digitális pénz 2.0 határokon belül lényegesen nagyobb gazdasági, társadalmi hatással bír, mint nemzetközi színtéren. Befolyásolja az országok belső gazdaságpolitikáját, annak megvalósulását, a gazdasági folyamatokat. Ennek oka alapvetően, hogy

a digitális pénz – mint programozható, okos pénz – rugalmasabb gazdaságpolitikai eszköz. Nem csak gyorsabb reakciót tesz lehetővé, hanem a beágyazható programoknak, kódoknak köszönhetően, a pénz felhasználása is célozhatóvá válik, pl. a segélyek esetében lehetőség van arra, hogy azt csak élelmiszerre, ruhára költhessék a címzettek.

A kormányok, politikusok oldaláról a digitális pénz jegybankpénzként történő alkalmazásának előnyei egyértelműek, emiatt a kormányok érdeklődése is gyorsan nő. A lakosságnak, a felhasználónak a megnövekedett biztonság mellett viszont gondolnia kell a privacy kérdésére is.

A decentralizált kriptovaluta = social media money

Az elmúlt években igen jelentős tőke áramlott a területre, így érthető, hogy a kereskedelmi bankok, központi bankok, a szabályozó rendkívül óvatosan lépegetnek ebben a térben. Szinte minden jegybank valamilyen formában foglalkozik a digitális jegybankpénzzel, a digitális pénz 2.0 lehetőségeivel, kihívásaival. Van bank, ahol csak munkacsoport, projektcsoport létezik még, de pl. Kínában élő felhasználói pilotok is zajlanak.

Az  internetes keresések vizsgálatából egyértelműen látszik, hogy a piac érdeklődése átmeneti, másfél éves hullámvölgyet követően visszatért a 2018-as csúcsra, és hogy a jegybankok kommunikációja is megváltozott; sokkal több pozitív megszólalást hallhatunk.

A digitális jegybankpénz felforgathatja a mindennapi pénzügyeket

A digitális jegybankpénz bevezetése következtében a lakosságnak választási lehetősége lesz, hogy a jelenlegi kereskedelmi bankjánál tartja a pénzét, megtakarításait, innen fizeti a számláit, vagy mindezt átviszi a jegybankba, ahol akár olcsóbban is kezelheti pénzügyeit.

Becslések szerint globálisan 70 trillió USD mozdulhat meg a digitális jegybankpénz elterjedésének hatására és kerülhet át kereskedelmi bankoktól jegybankokba.

Címlapfotó: Moose Photos fotója a Pexels oldaláról