Digitális korban élünk. Az, hogy miként kommunikálunk, szórakozunk, vigyázunk az egészségünkre, vagy vásárolunk, lényegesen másképp történik, mint 20 éve. Ez alól a bankolás és a pénzügyek sem kivételek. És a pénz sem – olvasható a pénz jövőjével foglalkozó legfrissebb Citi GPS kiadványban.
Mi az a tokenizáció?
A tokenizáció az a folyamat, amelynek során az érzékeny adatainkat kicseréljük egy algoritmus által generált számra, vagyis tokenre. A tokenizáció például megakadályozza a bankkártyaadatokkal való visszaéléseket és csalásokat.
A bankkártya tokenizáció során a kártyaadatok helyébe egy véletlenszerűen generált számsorozat kerül, amit “tokennek” hívunk. Ezeket a tokeneket továbbíthatják az interneten, vagy bármilyen wifi hálózaton keresztül, amelyek a fizetés feldolgozásához szükségesek anélkül, hogy a kártyaadatainkat feltárnánk.
A blokklánc tokenizációja ettől némileg eltér. Amíg a tokenizáció a hagyományos pénzügyi értelemben az adatokra vonatkozik, addig a blockklánc tokenizáció az eszközökre (assets) összpontosít. a blokkláncok esetében a tokenizáció magában foglalja olyan kriptoeszköz tokenek létrehozását, amelyek fizikai és digitális eszközöket egyaránt képviselnek.
Forrás: a virtualis.cash „Mi az a tokenizáció?” c. cikke alapján
Küszöbön a digitális jegybankpénz
Noha az elmúlt hónapokban ismét jelentős figyelmet kapott a Bitcoin, a „színfalak mögött” zajló digitális jegybankpénz projektek, szakpolitikai egyeztetések eredményei várhatóan sokkal nagyobb hatást gyakorolnak majd a pénz világára.
A központi bankok szerte a világon vizsgálják a digitális jegybankpénzben rejlő lehetőségeket, amelyekre először a BigTech cégek (Facebook, Libra) világítottak rá, amikor kifejezték ambícióikat, a meglévő kártya- és számlapénz alapú fizetési rendszerek lecserélését alternatív, blokklánc tokenizációra alapozott fizetési rendszerekre.
Kapcsolódó cikkek:
- De mi az a Facebook Libra? – 1. rész, 2019.07.03.
- Medvetánc a Facebook Libra körül. Tiltsuk vagy engedjük? – 2. rész, 2019.09.20.
- Jöhet Európa saját digitális valutája – 3. rész, 2019.09.27.
- A LIBRA-hatás, a fintech-en innen és túl – 4. rész, 2019.10.14.
- Merre tovább, Libra? – 5. rész, 2019.10.25.
- Facebook Libra 2.0? “Rázva, nem keverve.” – 6. rész, 2020.03.10.
Kína az élvonalban
Kína jelenleg jóval megelőzi „versenytársait” a CBDC kidolgozásában és már számos átfogó kísérleti tesztet hajtottak végre. Tekintettel az ország azon készségére, hogy készpénz nélküli társadalommá váljon,
a következő öt évben a kínai digitális jegybankpénz gyors elfogadására számítanak a Citi GPS szakértői a többi CBDC-hez képest.
Eközben a digitális euró kidolgozása is folyamatban van, és az Egyesült Államok politikai döntéshozói asztalán is ott hever a digitális dollár projekt.
Kapcsolódó cikkek:
A token alapú digitális pénz terjedését segítő tényezők
Míg az olyan stablecoinok, mint a Facebook által támogatott Diem, a szabályozás jóváhagyására várnak, jelentős mértékben profitálhatnak a mögéjük beálló BigTech cégek hatalmas hálózati hatásaiból. Valószínűleg a Diem hatékony tokenizált fizetési forma lehet majd a Facebook univerzumban. Lehet, hogy majd a többi BigTech cég is követi a Facebook példáját és beállnak a tokenizált pénz mögé, ám egyelőre kevesen mutattak hasonló érdeklődést.
A megnövekedett érdeklődés az olyan kriptovaluták iránt, mint a Bitcoin és az Ethereum, szintén a digitális pénz elterjedését katalizálják. A piaci értékük a közelmúltban jelentősen megugrott és a kriptovaluták összértéke megközelítette a 2 billió dollárt. Míg a múltban jellemzően a végfelhasználók katalizálták a kriptovaluták terjedését, mára az intézményi befektetők és a vállalatok is megjelentek a kriptopiacon. Ugyanakkor a kriptovalutákra még mindig jellemzően volatilis digitális eszközként (asset) tekintenek és nem mint tranzakciós pénznemre.
Kapcsolódó cikk:
„Szétrombolhatja” a digitális jegybankpénz a jelenlegi pénzügyi intézményi rendszert
Minden átmenetnek vannak szándékos és nem szándékos következményei. A tokenizált pénz „szétrombolhatja” a jelenlegi pénzügyi intézményeket, növelheti a bankbetétek volatilitását és költségeit, és felválthatja a meglévő fizetési módokat, például a csekkeket és a kártyákat.
Az új fizetési megoldások jelentős felforgathatják a már jelenleg is túlzsúfolt elektronikus fizetési iparágat. Ugyanakkor a kriptokereskedelem és a letétkezelés új bevételi forrást jelenthet a pénzügyi intézmények számára, és a CBDC-k hatékonyabb és célzottabb monetáris és fiskális politika végrehajtását eredményezhetik.
A Digitális Pénz 2.0 felé folytatott verseny elindult. Néhányan új űrversenyként vagy digitális valuta hidegháborúként tekintenek a jelenlegi helyzetre. A Citi szakemberei szerint nem feltétlenül kell ennek a „versenynek” nulla összegű játéknak lennie, meglátásuk, hogy van még hely az asztal körül.
A „szuperpénzről”, a digitális jegybankpénzről és a pénz jövőjéről is szó lesz majd 2021. május 26-án a PayTechShow 2.0 online eseményen, amelyen tervezetten a Citi feltörekvő fizetési megoldásokért és üzletfejlesztésért felelős igazgatója, William Artingstall is részt vesz az Egyesült Államokból. A szakember elsősorban az Észak-Amerikában megfigyelhető legújabb elektronikus fizetési trendekről, a BigTech lépéseiről és a fizetési megoldások jövőjéről tart előadást.
Kapcsolódó cikkek:
Címlapfotó: Photo by Alesia Kozik from Pexels
