Dr. Valczer Balázs előadása alapján a DÁP fejlődése ma már nem egyszerűen arról szól, hogy az állampolgár be tud-e jelentkezni egy állami vagy piaci szolgáltató felületére.

A hangsúly egyre inkább azon van, hogy a DÁP miként tud valós ügyintézési helyzeteket egyszerűbbé, gyorsabbá és digitálisan végigvihetővé tenni.

A DÁP újdonságai: több adat, több ügyintézés, több felhasználási helyzet

Az IdomSoft előadása több olyan fejlesztést is kiemelt, amely az állampolgári oldalon már érzékelhető.

A DÁP alkalmazásban megjelentek a gépjárműadatok, a foglalkoztatottsági adatok, valamint a TB-igazolás igényléséhez kapcsolódó lehetőségek.

A webes felületen is bővült az ügyintézési kör: elérhetővé vált többek között a jövedelemigazolás, a nullás igazolás, a TB-igazolás és az elektronikus aláírás.

Különösen fontos fejlesztés az arckép megjelenése az alkalmazásban.

Ez a piaci szereplők szempontjából azért lényeges, mert az ügyfél azonosítási és ügyfél-átvilágítási folyamatokban gyakorlati szerepe lehet.

A DÁP eAzonosítás ugyanis nemcsak bejelentkezési megoldásként értelmezhető, hanem olyan digitális irattárca-szolgáltatásként is, amely hiteles adatmegosztást tesz lehetővé.

Valczer Balázs hangsúlyozta:

a DÁP digitális irattárca az EUDI Wallet hazai előfutáraként is értelmezhető.

A rendszer az eIDAS2 szabályozási irányára és az európai digitális adattárca logikájára épül, miközben már ma is hazai jogi keretek között működő szolgáltatásként áll rendelkezésre.

Az előadásban bemutatott adatok szerint 39 szervezet csatlakozott élesben, több mint 250 piaci csatlakozás van folyamatban, a kiadott PID-tanúsítványok száma meghaladja az 1,25 milliót, az elvégzett eAzonosítások száma pedig már 2,8 millió felett jár.

A digitális irattárca szerepe: hiteles adatmegosztás, nem csak belépés

A DÁP eAzonosítás alapja a személyazonosító adatok tanúsítványa. Ennek megosztásával az állampolgár hitelesen igazolhatja személyazonosságát online és személyes ügyintézési helyzetekben is.

Az irattárca azonban nem áll meg a személyazonosító adatoknál.

Az egyik fontos irány az életkor igazolása.

A DÁP-on keresztül az állampolgár úgy igazolhatja, hogy betöltötte a 18. vagy a 65. életévét, hogy közben más személyes adatot nem kell megosztania. Ez adatvédelmi és ügyfélélmény szempontból is lényeges:

a szolgáltató azt az információt kapja meg, amelyre a folyamatban szüksége van, nem pedig egy teljes okmányadat-csomagot.

A prezentáció további tanúsítványokat is nevesített: TAJ-szám, adóazonosító jel, vezetői engedély, forgalmi engedély és diákigazolvány-kedvezmény.

Ezek jelenleg csatlakozói igények függvényében válnak elérhetővé, vagyis a szolgáltatói oldal gyakorlati igényei is alakítják, mely adatkörök kerülnek előtérbe.

Az előadásban szerepelt egy közelgő fejlesztési irány is: a telefonos ügyfélszolgálati azonosítás támogatása, amelynek lényege, hogy az ügyfél telefonos kapcsolatfelvétel közben a DÁP mobilalkalmazásban kapott értesítésen keresztül tudja jóváhagyni az azonosítást.

Ez különösen azoknál a szolgáltatóknál lehet érdekes, ahol az ügyfélkiszolgálás jelentős része továbbra is telefonon történik, de az ügyfél azonosítását biztonságosabb és egységesebb módon szeretnék kezelni.

HAASZ és SASZ: két eltérő logika, két eltérő felhasználás

A webinár egyik legfontosabb szakmai része a Hozzájárulás Alapú Adatszolgáltatás, vagyis a HAASZ, valamint a Szolgáltató Saját jogán nyújtott Aggregátum Szolgáltatás, azaz a SASZ elhatárolása volt.

Valczer Balázs jelezte: a piacon korábban több félreértés volt a két szolgáltatás különbségei körül, ezért érdemes tisztán látni, melyik mire való.

A HAASZ az állampolgár önkéntes hozzájárulásán alapul, amely lehet eseti vagy tartós hozzájárulás.

Olyan folyamatokban lehet hasznos, ahol az ügyfél és a szolgáltató közötti együttműködés egyszerűsítése a cél.

Tipikus példa lehet egy hosszú távú szerződéses kapcsolat, például lakáshitel vagy életbiztosítás, ahol az ügyfél lakcíme vagy okmányadatai idővel változhatnak.

A HAASZ lehetővé teheti, hogy a szolgáltató az ügyfél hozzájárulása alapján hiteles forrásból kérdezze le az adatokat, anélkül, hogy az ügyfélnek minden változásnál külön dokumentumot kellene feltöltenie vagy személyesen megjelennie.

A SASZ ezzel szemben jogszabályi alapon működik. A bemutatott példa szerint elsősorban a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási folyamatokhoz kapcsolódik.

Itt nem az ügyfél külön hozzájárulása a jogalap, hanem az a jogszabályi kötelezettség, amely alapján a szolgáltató jogosult az adott adatkör lekérdezésére.

A SASZ nem rugalmas, szabadon összeállítható adatcsomagként működik, hanem előre meghatározott, célhoz kötött adatkörök alapján.

A HAASZ tehát ügyféloldali hozzájárulásra és rugalmas adatlekérdezésre épül, a SASZ pedig jogszabályi célhoz kötöttségre és előre meghatározott adatkörökre.

A különbség nem formai, hanem üzleti és jogi értelemben is meghatározó: más folyamatba, más ügyfélhelyzetbe, más adatkezelési logikába illeszkednek.

Az integrált eAláírás a teljes digitális ügyintézés felé visz

A DÁP Integrált eAláírás szintén 2026 egyik meghatározó fejlesztési iránya.

Az előadás alapján az eAláírás beépíthető állami és piaci szereplők folyamataiba, így az ügyfél online ügyintézés vagy szerződéskötés közben a DÁP mobilalkalmazásával írhat alá digitálisan.

Fontos feltétel, hogy az integrált eAláírás bemeneti adata a DÁP ID, ezért előfeltétel a KAÜ vagy a DÁP eAzonosítás integrálása.

A megoldás lényege, hogy a szolgáltató rendszere előkészíti az aláírandó dokumentumot, az ügyfél pedig a mobilalkalmazásban hagyja jóvá és írja alá azt.

Ez a pénzügyi szektorban különösen ott lehet fontos, ahol az azonosítás, az adatellenőrzés, a szerződéskötés és az aláírás ma még több különálló lépésként jelenik meg.

A csatlakozásnál ugyanakkor nem csak technológiai feladatokra kell készülni.

Az IdomSoft prezentációja szerint szükség van jóváhagyott szervezeti regisztrációra a szeusz.gov.hu portálon, az élesítéshez kiberbiztonsági auditra, a műszaki dokumentációkban meghatározott tanúsítványokra, sikeres tesztelésre, a csatlakozó rendszer bemutatására, az ÁSZF elfogadására, valamint SASZ és HAASZ esetén csatlakozási igénybejelentőre is.

Az IdomSoft a csatlakozást tesztkörnyezetekkel, UAT alkalmazással, éles adatokkal megegyező szerkezetű tesztadatokkal, bejelentőportállal, ellenőrző listákkal, dokumentációkkal és csatlakozást támogató szolgáltatási csomagokkal segíti.

Valczer Balázs előadása alapján a DÁP 2026-os helyzetképe egyértelmű:

a program túllépett azon a szakaszon, amikor elsősorban bejelentkezési megoldásként lehetett róla beszélni. A digitális irattárca, az arcképpel kiegészített személyazonosítás, a HAASZ, a SASZ és az integrált eAláírás együtt már olyan szolgáltatási réteget alkotnak, amely a pénzügyi szektor ügyfélfolyamataiba is érdemben beépíthető.

—-

Akik lemaradtak a webinárról, azok visszanézhetik a teljes felvételt a Comnica YouTube csatornáján.