A DÁP eAzonosítás és a folyamatba illesztett eAláírás bevezetéséről szóló szakmai beszélgetésekben gyakran előkerülnek a technológiai, jogi és auditkérdések.

A piaci szereplők számára azonban legalább ilyen fontos kérdés, hogy mindez hogyan jelenik meg a gyakorlatban:

mit lát ebből az ügyfél, hány lépésen kell végigmennie, milyen pontokon gyorsulhat a folyamat, és hol maradnak meg azok az ellenőrzési elemek, amelyeket a pénzügyi szolgáltatók nem hagyhatnak el.

Ezt mutatta meg a FinTechZone és a Comnica közös DÁP-webinárján Sziebig Péter, a Comnica ügyvezető igazgatója egy demóban, amely egy fiktív bank mobilalkalmazásán keresztül vezette végig a nézőket egy új ügyfél átvilágításán, majd a számlanyitási szerződés aláírásán.

A folyamat fő lépései egy rövid, 3 perces videóban láthatók, de a részletes magyarázatért mindenképpen érdemes tovább olvasni.

A bemutató fő üzenete egyszerű volt: a DÁP eAzonosítás, a SASZ és a DÁP eAláírás akkor ad valódi üzleti értéket, ha nem különálló technikai lépésként, hanem a bank saját ügyfélútjába ágyazva jelenik meg.

Nem külön azonosítás, hanem banki ügyfélút

A demó egy olyan helyzetből indult, amely a pénzügyi szolgáltatók számára jól ismert: az ügyfél bankszámlát szeretne nyitni, személyi kölcsönt igényelne, vagy olyan terméket választana, amely ügyfél-átvilágítást igényel.

A folyamat nem egy külső, idegen felületen kezdődött, hanem a bank mobilalkalmazásában.

A Comnica által biztosított azonosítási felület a demóban teljes egészében a bank arculatához igazodott, vagyis az ügyfél számára a folyamat a bank saját digitális csatornájának részeként jelent meg.

Ez fontos különbség. A digitális ügyfél-átvilágítás egyik nagy kockázata ugyanis nemcsak az, hogy túl hosszú vagy bonyolult, hanem az is, hogy az ügyfél idegennek, bizonytalannak érzi a folyamatot.

Ha viszont az azonosítás, az adatátadás és az aláírás a banki ügyfélútba illeszkedik, kisebb az esélye annak, hogy az ügyfél elakad vagy kilép a folyamatból.

A bemutató első lépéseiben az ügyfél megkapta az adatkezelési tájékoztatót, elfogadta a felhasználási feltételeket, majd nyilatkozott arról, hogy a folyamatot megértette. Ezzel párhuzamosan a rendszer előkészítette a kamerahasználatot is, mert bár a DÁP eAzonosítás az okmány fizikai jelenlétét kiválthatja, a fényképkészítés és az élőségvizsgálat továbbra is része marad az ügyfél-átvilágításnak.

A DÁP gyorsít, de nem mindent vált ki

A demó egyik fontos tanulsága éppen az volt, hogy a DÁP-nak nem az ügyfél-átvilágítás kiváltása a feladata.

Inkább egy olyan új bizalmi elemként épül be a folyamatba, amely jelentősen csökkentheti az ügyfél terheit, de nem szünteti meg a pénzügyi szolgáltató ellenőrzési felelősségét.

A Comnica megoldása a demóban még egy plusz biztonsági lépéssel indított: a szolgáltatónál, vagyis a banknál nyilvántartott telefonszámra SMS-kód érkezett. Ezzel a rendszer meggyőződött arról, hogy a készülék valóban a megfelelő ügyfélnél van.

Ezután következett a választóképernyő, amely a demó egyik legfontosabb üzleti pontja volt. Az ügyfél választhatta a DÁP-os azonosítást, de a rendszer nem zárta ki azokat sem, akiknek nincs DÁP-juk, nem szeretnék használni, vagy valamilyen okból nem tudják igénybe venni.

Ez a pénzügyi szolgáltatóknak kulcskérdés.

A következő időszakban a DÁP egyre fontosabb digitális azonosítási csatorna lesz, de a banki és biztosítói folyamatokban továbbra is kezelni kell a nem DÁP-os ügyfeleket is.

Ezért kap nagy szerepet az olyan összekötő (konnektor) megoldás, amely több azonosítási módot képes egy ügyfélútban kezelni.

Egy jóváhagyás, több adatforrás

A DÁP-os azonosítás kiválasztása után a mobilalkalmazás a DÁP alkalmazásba irányította az ügyfelet. Webes környezetben ugyanez QR-kóddal történne: az ügyfél a mobiltelefonjával olvasná be a kódot, és így azonosítaná magát a DÁP rendszerében.

Az ügyfélnek itt is jóvá kellett hagynia az adatátadást.

A demó azonban azt is megmutatta, miért lehet nagy előrelépés a SASZ, vagyis a Szolgáltató Saját jogán nyújtott Aggregátum Szolgáltatás használata.

A DÁP-adattárcából érkezhetnek az alapadatok, például a DÁP ID, a név, a születési adatok vagy az állampolgárság. A SASZ segítségével pedig a szolgáltató a háttérben további szükséges adatokat kérhet le, például a születési nevet, az anyja nevét vagy a lakcímet.

Az ügyfél oldaláról ez kevesebb adatbevitelt, kevesebb jóváhagyást és kevesebb hibalehetőséget jelent. A bank oldaláról pedig gyorsabb, tisztább és jobban ellenőrizhető adatáramlást.

Ez az a pont, ahol a DÁP és a SASZ nem pusztán technológiai újításként, hanem üzleti hatékonysági eszközként jelenik meg.

A kevesebb kézi adatbevitel kevesebb elírást, kevesebb visszakérdezést és kisebb lemorzsolódást hozhat a digitális ügyfélútban.

A fénykép és az élőségvizsgálat továbbra is marad

A demó ezután világossá tette: az adatátadás önmagában még nem jelent sikeres ügyfél-átvilágítást. A felhasználónak fényképet kellett készítenie magáról, amelyet a háttérben a rendszer összevet az okmányról, vagy a DÁP-ból kapott okmányfotóval.

A folyamat figyelte azt is, hogy a kép alkalmas-e az ellenőrzésre: megfelelő-e a megvilágítás, nincs-e zavaró háttérelem, nem látható-e más személy a képen.

Ezt követte az élőségvizsgálat. Az ügyfélnek különböző irányokba kellett mozgatnia a fejét, miközben videófelvétel készült. Ez a felvétel bekerült az ellenőrzési nyomvonalba is.

A mesterséges intelligenciával készített vagy módosított képek és videók korában ez már nem mellékes részlet. A digitális ügyfél-átvilágításnak fel kell készülnie arra, hogy nemcsak rossz minőségű képeket vagy ügyfélhibákat kell kezelnie, hanem tudatos visszaélési kísérleteket is.

A folyamat végén az ügyfél a szükséges nyilatkozatokat is megtette, például a kiemelt közszereplői minőségről vagy a tényleges tulajdonosi háttérről. Ezzel lezárult az átvilágítási szakasz.

Az átvilágítástól az aláírt szerződésig

A demó második része azt mutatta meg, mi történik azután, hogy a bank már rendelkezik a szükséges ügyféladatokkal és a DÁP ID-val.

Az ügyfél kiválasztotta a kívánt pénzügyi terméket, majd újra megjelentek a szükséges tájékoztatók és feltételek. Ezen a ponton a rendszer már kétféle aláírási lehetőséget kínált: a korábban megszokott elektronikus magánokirati megoldást, illetve új elemként a DÁP eAláírást.

A DÁP eAláírás választása után az ügyfél ismét a DÁP alkalmazásban azonosította magát. Ott megjelentek azok a dokumentumok, amelyeket a rendszer már az előző lépésekben megszerzett adatokkal töltött ki.

Az ügyfél átolvashatta a dokumentumot, ellenőrizhette, hogy valóban azt írja-e alá, amit szeretne, majd a DÁP eAláíráshoz tartozó jelszóval aláírhatta a szerződést.

A dokumentumra rákerült a tanúsítvány, az ügyfél pedig le is tölthette a saját készülékére.

A sikeres aláírás után a dokumentum visszakerült a bankhoz, ahol a jogszabályban meghatározott ideig tárolható.

A demóban külön hangsúlyos üzenet volt, hogy a Comnica oldalán dokumentumtárolás nem történik: az aláírt dokumentum az ügyfélnél és a banknál jelenik meg.

Mit adhat egy „konnektor” alkalmazás a pénzügyi szolgáltatóknak?

A DÁP, a SASZ és a DÁP eAláírás együtt képes lehet újrarajzolni a digitális ügyfél-átvilágítás és szerződéskötés folyamatát.

A banki ügyfélút szempontjából három előny emelhető ki.

Az első a gyorsaság. Az ügyfélnek kevesebb adatot kell begépelnie, kevesebb dokumentumot kell előkészítenie, és kevesebb ponton kell kilépnie a banki folyamatból.

A második a pontosság. Ha az adatok hiteles forrásból érkeznek, csökken a hibás adatbevitel és az utólagos javítás esélye.

A harmadik a rugalmasság. Nem minden ügyfél fog DÁP-pal érkezni, ezért a sikeres banki megoldásnak nem egyetlen azonosítási útra kell épülnie, hanem több csatornát kell tudnia kezelni.

A Comnica demó végén ez utóbbi miatt is került elő az összekötő, ú.n. konnektor megoldások szerepe.

A DÁP eAzonosítással, a SASZ-szal és a folyamatba illesztett DÁP eAláírással együtt a DÁP már nemcsak megfelelési eszköz, hanem valódi ügyfélélmény- és hatékonyságnövelő tényező lehet a pénzügyi szektorban.

Ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatóknak továbbra is olyan ügyfélutakat kell építeniük, amelyek kezelik a kivételeket, a nem DÁP-os ügyfeleket és az átvilágítás minden kötelező elemét.

Akik lemaradtak a webinárról, azok visszanézhetik a teljes felvételt a Comnica YouTube csatornáján.

Felhasznált forrás: FinTechZone, Webinár: Digitális Állampolgárság Program — 5. rész.