A FintechZone és a Comnica tavasszal indította el webinársorozatát a pénzügyi és biztosítási szektor számára, hogy a DÁP és a digitális ügyintézés témájában hiteles szakértőket szólaltassanak meg. A sorozat októberi eseményén a távoli ügyfél-átvilágítás, az e-aláírás és a DÁP integráció legaktuálisabb kérdéseiről beszélgettünk. Összefoglaló cikkünk második része következik.

A bankok, biztosítók, pénzügyi tanácsadók számára szervezett újabb webinár előadói Szép Kristóf, az IdomSoft Zrt. terméktanácsadója, dr. Kósa Ferenc a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) elnöke, és Jeney Gábor, a Comnica ügyvezető igazgatója voltak.

Azonosítás DÁP alkalmazással: új csatorna a kínálatban

A DÁP eAzonosítás bevezetését jövő nyártól minden bank, biztosító és sok pénzügyi szolgáltató számára kötelezően előírják, az ügyfelek számára azonban a használata továbbra is egyéni választás kérdése marad.

A hazai bankok az elmúlt években rendkívül sikeresen adaptálták a szelfis, videós és eSzemélyis technológiákat a távoli ügyfélátvilágításban, és ma már az ügyfelek is magabiztosan használják őket.

Jeney Gábor, a Comnica vezetője szerint bizonyos élethelyzetekben továbbra is ragaszkodni fognak hozzájuk, és vagy a DÁP alkalmazással együtt vagy ahelyett használják majd őket.

Hogy mikor melyiket, azt habitusuk, társadalmi hátterük, digitális érettségük dönti majd el, és a persze az, hogy milyen terméket, szolgáltatást akarnak majd távolról igénybe venni.

De vajon mi a helyzet a céges ügyfelekkel? A szolgáltatóknak csak a lakossági ügyfeleik számára kell biztosítaniuk a DÁP eAzonosítását, az üzleti partnereknek nem.

Ők vajon kimaradnak a digitális fejlesztések áldásaiból és kénytelenek lesznek továbbra is személyesen intézni ügyeiket?

A nap végén a CEO is „lakossági ügyfél”

A Comnica vezetője szerint a vállalati ügyfélfolyamatok digitalizálása egyre jobban elmarad a lakosságiétól: az ügyintézés jelentős része még papíralapú és időigényes.

Pedig civilben az ügyvezető, a cégtulajdonos, a multis pénzügyi vezető is „lakossági ügyfél”: megszokta, hogy saját ügyeit online intézi, miért ne várná el, hogy amikor a szervezet nevében jár el, ugyanezt a kényelmet és egyszerűséget kapja?

Pedig több tényező is sürgeti a változást. A nyilvánvaló ügyféligények mellett fokozódik a versenyhelyzet is, hiszen a konkurens neobankok már teljesen online szolgáltatásokat kínálnak vállalatok számára. A kis- és középvállalkozások digitalizációját pedig mindeközben új kormányzati programok ösztönzik.

A vállalkozói számlanyitástól a céges befektetésekig

A Comnica vezetője három élethelyzeten keresztül demonstrálta a digitális ügyintézés és vele az online céges ügyfél-átvilágítás létjogosultságát.

Egyéni vállalkozói számlanyitás esetén egy digitálisan érett ügyfél könnyedén elvégezheti az azonosítást önkiszolgáló szelfivel vagy e-személyivel. Egy vállalati hitelfelvételnél, amely lényegesen összetettebb termék, gyakran tanácsadói konzultációra is szükség van, azonban a személyes ügyintézés itt is kiváltható: a cég képviselőjét a bank tanácsadója élő videóhívás közben vezetheti végig a szerződés feltételein és a hitelfevétel folyamatán, miközben az átvilágítást is elvégzi.

Ha pedig befektetéseit szeretné távolról intézni a vállalat, annak típusától függően választhat a rendelkezésre álló eszközök közül. Egy komolyabb portfolió kialakításához szükség lehet a videós tanácsadásra, ahol rögtön az átvilágítás is megtörténhet, egy egyszerű részvénycsomag vásárlás esetében azonban a self-service is járható út, eSzemélyis átvilágítással.

Jeney Gábor hangsúlyozta, hogy a különböző ügyfél-azonosítási megoldások nem versenyeznek egymással, hanem egymást kiegészítve összetett ökoszisztémát alkotnak.

Ebbe az ökoszisztémába érkezik meg a DÁP, majd várhatóan az Európai Unió Digitális Személyazonosság Tárcája, az EUDI Wallet.

Aláírás DÁP alkalmazással

Az eAzonosítás mellett a DÁP másik fontos innovációja az eAláírás, hiszen lehetővé teszi, hogy az állampolgárok mobiltelefonjuk segítségével írjanak alá hivatalos dokumentumokat, ami egyszerűsíti az ügyintézést és csökkenti a papíralapú adminisztrációt.

Dr. Kósa Ferenc, a MELASZ elnöke az e-aláírás kis rendszertanának bemutatása után a DÁP alkalmazás eAláírás funkciójának lehetőségeiről beszélt, előtte azonban ő is kitért az azonosítás néhány fontos kérdésére.

Az eIDAS rendelet alacsony, jelentős és magas biztonsági szintek szerint kategorizálja az elektronikus azonosítást, a hagyományos ügyfélkapu rendszerek pedig, amelyek felhasználónév és jelszó párost használnak, az alacsony biztonsági szintbe tartoznak.

A Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) jelenleg öt azonosítási módot kínál, de 2025. január 15-től több közülük kivezetésre kerül. Helyettük az Ügyfélkapu plusz és a DÁP azonosítási funkciói maradnak meg.

A minősített elektronikus aláírás a bizalom záloga lehet

A DÁP törvény előírja, hogy az MNB által felügyelt szervezeteknek az eAzonosítás mellett az eAláírás szolgáltatást is biztosítaniuk kell a szerződéskötéshez, módosításhoz vagy megszüntetéshez.

Bár a törvény lehetővé teszi az egyszerű elektronikus aláírás használatát bizonyos esetekben, a minősített elektronikus aláírás alkalmazása sokkal nagyobb biztonságot nyújt és növeli az ügyfelek bizalmát.

Dr. Kósa Ferenc szerint fontos lenne, ha az MNB által felügyelt szervezetek a jövőben mérlegelnék, hogy bár a törvény lehetőséget ad az okiratok egyszerű elektronikus aláírással történő hitelesítésére, bizonyos esetekben mégis inkább a minősített elektronikus aláírást írják elő.

Ez vonatkozhat egyrészről a szerződéskötésre, annak módosítására vagy megszüntetésére, illetve akár nagy összegű átutalási megbízásokra, vagy olyan kisebb összegű, de gyakran ismétlődő átutalásokra, amelyek rövid időn belül történnek.

Címlapfotó forrása: Comnica