1. Mi a hír röviden?
A PwC frissen publikált Digitális Pénzügyi Körkép 2025 elemzése szerint a hazai pénzforgalom látványos digitális fordulaton ment át: az azonnali fizetés új szintre lépett, a qvik gyorsan terjed, a neobankok mérföldkőhöz értek, miközben a kiberkockázatok is nőttek. A mobiltárcába regisztrált kártyák aránya már a 25 százalékot eléri, a készpénzfelvétel pedig visszaszorulóban van.
2. Mi az a három dolog, amit érdemes megjegyezni?
- Berobbant a qvik: 2025-re már 31 ezer elfogadóhelyen elérhető, a tranzakciók egy negyedév alatt 41 százalékkal nőttek, a qvik-kérelem pedig 81 százalékos értéknövekedést produkált – részben a tranzakciós illeték alóli mentesség miatt.
- Nő a csalások súlya: a visszaélések 2024-ben 41,9 milliárd forintos veszteséget okoztak, a támadások háromnegyede mobilon történik, a fő célpont pedig továbbra is az ember. Válaszul elindult a GIRO Központi Visszaélésszűrő Rendszere MI-alapú scoringgal.
- A neobankok diktálnak: a Revolutot és a Wise-t már 1,5-2 millió magyar használja, a külföldi fintech-kártyák 69 százaléka mobiltárcában van (a hazai 23 százalékkal szemben), ami a hagyományos bankokat is gyorsabb fejlesztésre kényszeríti.
3. Miért fontos a pénzügyi szektornak?
A pénzügyi szektornak ez azt jelzi, hogy a versenyt 2025-ben már egyértelműen az ügyfélélmény, az AI-alapú személyre szabás és a transzparens díjstruktúra dönti el. A digitalizáció gyorsulása ugyanakkor a kockázatkezelést is felértékeli: a csalások értéknövekedése és a mobilcsatorna sebezhetősége mellett a bankoknak egyszerre kell innoválniuk és a biztonsági rétegeiket erősíteniük.
Folytatás élőben itt: TechShow X.
2026. október 14-15., Várkert Bazár. Itt azokat hallhatod a színpadon, akik már élesben építik az intelligens pénzügyek következő fejezetét.
A hazai pénzforgalom 2025-ben látványos digitális fordulaton ment keresztül – derül ki a PwC frissen publikált Digitális Pénzügyi Körkép 2025 elemzéséből. A kutatás szerint az azonnali fizetés új szintre lépett, a qvik gyors ütemben terjed, a kiberkockázatok tovább nőnek, és a neobankok mérföldkőhöz értek a magyar piacon.
Rekordszintű digitalizáció a fizetésekben
A hazai infrastruktúra európai összevetésben is erős: az ATM-hálózat 5 378 darabra bővült, a POS-terminálok száma átlépte a 275 ezret, az online elfogadóhelyek pedig már közel 45 ezret tesznek ki – kétszer annyit, mint 2020-ban. Látványosan nőtt a mobilbankos utalások, a kártyás vásárlások és a mobiltárcába regisztrált kártyák aránya is, amely már a 25%-ot éri el. Eközben a készpénzfelvétel visszaszorulóban van.
Berobbant az AFR 2.0 és a qvik
A 2024-ben elindított qvik – QR-kódos, NFC-s, deeplinkes és fizetési kérelmes megoldásaival – 2025-re országszerte 31 ezer elfogadóhelyen vált elérhetővé. A tranzakciók negyedév alatt 41%-kal nőttek, a fizetési kérelem pedig különösen erős: egyetlen negyedév alatt 48,9%-os darabszám- és 81%-os értéknövekedést produkált. A qvik egyik nagy előnye, hogy mentes a tranzakciós illetéktől, így magasabb kosárértékeknél is versenyképes alternatíva.
Kiberbiztonsági nyomás: nő a csalások értéke
A digitalizáció árnyoldala is erősödik: a kiberfenyegetések száma emelkedik, a magyar piacon 2024-ben 41,9 milliárd forintos veszteséget okoztak a visszaélések. Bár a kártyás csalások aránya 32%-ról 9,7%-ra csökkent, az elektronikus pénzforgalomban a sikeres visszaélések aránya már 50%.
A támadások háromnegyede mobilon keresztül történik és a fő célpont továbbra is az ember. 2025-ben elindult a GIRO által üzemeltetett Központi Visszaélésszűrő Rendszer, amely MI-alapú scoringgal támogatja a bankok döntéseit.
A neobankok diktálják az ügyfélélmény tempóját
A Revolut és a Wise továbbra is meghatározó erő: mára 1,5–2 millió magyar ügyfél használja szolgáltatásaikat. A külföldi fintech-kártyák 69%-a már mobilfizetési tárcába került – a hazai kártyák 23%-os arányával szemben. A neobankok hatására a hagyományos bankok is gyorsítottak: modern mobilbankokkal, kedvező devizaváltással és gyorsabb onboardinggal reagálnak.
A versenyt 2025-ben már egyértelműen az ügyfélélmény, az AI-alapú személyre szabás és a transzparens díjstruktúra határozza meg.
[PwC sajtóközlemény]
