Elfogadta az Európai Parlament a digitális rendeleteket

írta | 2022.07.08. | Összes hír, Szabályozás

digital services act facebook online platformok
Fintechshow 6.0

Július 5-én elfogadta az Európai Parlament azt a két rendeletet, amelyek elsődleges célja a nagy online platformok határozottabb szabályozása. Az új rendeletek kifejezetten figyelnek a gyerekekre, mivel az őket célzó reklámtevékenységet szélesebb körben tiltani fogják, de visszafogják az adatalapú marketinget, és határozottak lesznek a felhasználókat manipuláló, megtévesztő, pszichés befolyásoláson alapuló felületek létrehozásával szemben is. A digitális piacokról és szolgáltatásokról szóló jogszabályok a felhasználók és a vállalatok online életére is hatással lesznek, azonban nagy kérdés, hogy a gyakorlatban mindez mennyire lesz végrehajtható a BigTech cégekkel szemben – a részletekben Bajtay Máté, a PRM-CEE tanácsadó cég szakértője segít eligazodni.

Az Európai Unió évek óta készül a digitális piacok és szolgáltatások határozottabb szabályozására. Az EU célja egyrészt a felhasználók hatékonyabb védelme, másrészt, hogy megfelelő szabályozási eszközökkel egyenlő feltételeket teremtsen, melynek köszönhetően talán képes lehet kiemelkedni néhány európai vállalat, és csökkenthető az amerikai BigTech cégek dominanciája.

A digitális piacokról és szolgáltatásokról szóló rendeleteket (Digital Services Act [DSA] és Digital Markets Act [DMA] rendeletek ) július 5-én elfogadta az Európai Parlament, és az új szabályok sok újdonságot hoznak majd a felhasználók életébe is.

Digital Services Act és Digital Markets Act dióhéjban

A Digital Services Act célja, hogy meghatározza azokat a szabályokat, amelyek a digitális térben a tájékozódást, vásárlást, kommunikációt – függetlenül attól, hogy mely digitális csatornáról van szó – biztonságossá, megbízhatóvá teszik a fogyasztók számára.

A Digital Markets Act célja, hogy az európai kisebb vállalkozások ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe az óriás platformokkal való üzleti kapcsolatban, a tisztességes verseny biztosítható legyen.

További részletek itt.

Hogyan érinti a szabályozás a felhasználókat?

Az új EU-s rendeletek sokkal nagyobb szabadságot biztosítanak a felhasználóknak abban, hogy kiválasszák, mely tartalmakat akarják látni, valamint milyen alkalmazásokat, platformokat szeretnének használni. A PRM-CEE szakértője szerint ez összességében nagyobb online biztonságot, a fogyasztóvédelem terén komoly előrelépést és olcsóbb szolgáltatásokat hozhat, ugyanakkor nem válik egyszerűbbé a digitális életünk, mert még több dologra kell majd figyelni.

A szabályozás egyik következménye az adatalapú marketing visszafogása: így például a Facebooknak alapértelmezett módon ki kell kapcsolni az ilyen típusú hirdetéseket, és amennyiben szeretnénk, bekapcsolhatjuk ezt a funkciót.

Olyan nem kívánt appokat is törölhetünk majd az okostelefonunkról, amelyeket eddig a szolgáltató megtiltott, és többek között tilos lesz alapértelmezettnek beállítani saját böngészőt (például iOS-en a Safarit), ezáltal is növelve a felhasználói önállóságot.

Kifejezetten figyel a rendelet a gyerekekre: az őket célzó reklámtevékenységeket szélesebb körben tiltja. A legnagyobb online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy szűrőprogramok segítségével kiskorúak ezeket a tartalmakat ne érhessék el. Határozott lesz az ún. sötét mintázatok („dark patterns”) elleni fellépés is, amelyek manipulálják a felhasználókat – például megtévesztő, pszichés és befolyásoláson alapuló felületek létrehozásával.

A fentiek és más hasonló szabályok nagyobb fokú rugalmassághoz vezethetnek, és remélhetőleg egyre tudatosabbá, függetlenebbé tehetik a felhasználókat. Nem jó hír viszont, hogy a süti-elfogadó gombokat („cookie consent”) továbbra is nyomkodnunk kell majd, és

összességében nem lesz egyszerűbb az online felhasználói lét, hiszen várhatóan több tudatos döntést kell hoznunk.

Rossz a nagyoknak, jó a kicsiknek?

Az Európai Uniónak a mostani szabályozással nem titkolt célja a legnagyobb online platformok határozottabb szabályozása. Olyannyira, hogy rájuk egy külön kategóriát is alkottak: ezek a vállalatok a kapuőrök („gatekeepers”). Ebbe a ligába csak a legnagyobbak juthatnak be, igaz, nem önszántukból.

Alapvetően az a vállalat számít nagynak, amelyiknek legalább havi 45 millió felhasználója van, illetve komoly bevétellel rendelkezik több országban is*. Rájuk a többieknél szigorúbb szabályok vonatkoznak, például az alábbi területeken: tájékoztatási kötelezettségek, ajánlórendszerek algoritmusai, hirdetések nagyobb átláthatósága, válságkezelési mechanizmus, valamint kijelölt személy, aki a jogszabályi megfelelést vizsgálja.

Felmerül a kérdés, hogy vajon a mostani szabályok segítenek-e a kicsiknek a piacszerzésben? A PRM-CEE szakértője szerint a probléma összetett, amelyre nehéz egyértelmű választ adni.

Összességében elmondható, hogy az EU-s digitális szabályozás jelenlegi fázisa alapján akár jelenthet bővülési esélyt is a kisebb piaci szereplők számára.

A kisebb vállalatok félelme, hogy hosszú távon mindenkire átgyűrűzhetnek a szigorúbb szabályok: így például a DMA jogi hatálya jelenleg sem korlátozódik a kapuőrökre, hanem a feltörekvő kapuőrök („emerging gatekeepers”) egy kategóriájára is vonatkozik, amelyekre szintén kötelezettségek és tilalmak vonatkoznak. Emellett a rendeletek által meghatározott küszöbértékek nincsenek kőbe vésve, az Európai Bizottság bármikor módosíthatja azokat. Ráadásul a rendeletek valószínűleg hozzájárulnak majd annak a jogi vélelemnek a kialakulásához, hogy a megcélzott kereskedelmi gyakorlatok önmagukban károsak, nemcsak a kapuőrök számára, hanem esetleg a digitális szereplők nagyobb csoportja számára is.

A szakértő szerint a szabályok alkalmazását a jelenlegi ismereteink alapján két oldalról érheti fenyegetés. Az egyik a helyi kodifikáció/alkalmazás – hogyan fogják az egyes országok (és főleg bíróságaik) értelmezni a megszülető rendeleteket (amelyek közvetlen módon hatályosak lesznek minden tagállamban, tehát átültetés nélkül a nemzeti jogrendek részei lesznek). Ehhez kapcsolódóan várható a hatályos magyar e-kereskedelmi törvény módosítása, amely az uniós rendeleteken túl is hatással lehet a piaci szereplők jövőbeli működésére.

A másik fontos kérdés, hogy miként reagálnak majd a nagy cégek. A bírságok a kapuőrök globális árbevételének minimum 10 százalékát érinthetik (sőt, ismétlődő jogsértések esetén ez 20 százalékra is emelkedhet), ami már Szilícium-völgyből is jól látható összeg.

—————-
*A kapuőri minősítés (Very Large Online Platform) meghatározásánál (DMA) számít, hogy a vállalkozásnak az elmúlt három pénzügyi évből 7,5 milliárd EUR éves forgalma van (EGT területén) VAGY az átlagos tőkepiaci értéke vagy ekvivalens valós piaci értéke az elmúlt pénzügyi évből legalább 75 milliárd EUR volt; ÉS legalább 3 tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást; ÉS évi 10 000 üzleti felhasználóval rendelkezik.

Címlapfotó forrása: pexels.com. Készítette: Brett Jordan. Fotó elérése itt.

Fintechshow 6.0
Fintechshow 6.0

Itt követhetsz minket:

blank

Tudósítás

A FinTechZone górcső alá veszi a legfrissebb hazai és nemzetközi digitális pénzügyi fejlesztésekről, megoldásokról szóló híreket, bejelentéseket. Megosztjuk azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hozzájárulnak a hagyományos pénzügyi közvetítői rendszer digitális fejlődéséhez, az ügyfélélmény növekedéséhez. Szakmai hátterünk a hitelességünk. #nobullshit

FINTECHSHOW 6.0

fintech fintechshow
Bankokból tech cégek? Kódban a jövőnk? A pénzügyi szektor aktuális digitális kérdései és a legújabb hazai fintech megoldások a hatodik FinTechShow-n.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!