1. Mi a hír röviden?
2. Mi az a három dolog, amit érdemes megjegyezni?
- A validálás nélküli átváltás eddig bűncselekmény volt: az ötmillió forint feletti átváltásért a felhasználó két évig, a kötelezettséget megsértő szolgáltató három évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntethető.
- A rendszer lassan állt fel: a részletszabályok 2025. október 27-én jelentek meg, az első validátort 2025. december 19-én engedélyezte a hatóság, és ma is mindössze két validátor működik.
- A kriptoszolgáltatás engedélyhez kötött marad: a MiCA-alapú, MNB által gyakorolt engedélyezési és felügyeleti rend érintetlen, csak a hazai többletkövetelmény esik ki.
3. Miért fontos a pénzügyi szektornak?
Folytatás élőben itt: TechShow X.
2026. október 14-15., Várkert Bazár. A pénz új formái szekcióban a digitális euró, a stablecoin és a MiCA kerül napirendre, az MNB 2027-es pénzforgalmi térképével együtt.
A kriptoszolgáltatás Magyarországon ettől nem válik szabályozatlanná, csak visszatér az uniós alapokra.
Mit szüntet meg a törvény?
Ilyen követelményt az uniós kriptoszabályozás nem ismer.
A rendszer lassan állt fel. A részletszabályokat tartalmazó hatósági rendelet csak 2025. október 27-én jelent meg, az első validátort pedig 2025. december 19-én engedélyezte a hatóság, közel fél évvel a kötelezettség hatálybalépése után.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának nyilvántartásában ma két aktív validátor szerepel, a Caduceus Zrt. és a Mikroháló Kft.
A tét pedig nem bírságszintű volt: a validálás nélküli átváltás bűncselekménynek számított.
A Btk. 394/A. §-a szerint az ötmillió forint feletti átváltásért maga a felhasználó két évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntethető, a validálási kötelezettséget megsértő szolgáltatóra pedig a 408/A. § három évig, minősített esetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést írt elő. Ez a két tényállás most kikerül a Büntető Törvénykönyvből.
A törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, a kihirdetés pedig eddig nem történt meg. A hatálybalépés napján a validátori engedélyek megszűnnek, a folyamatban lévő hatósági eljárásokat meg kell szüntetni, az addig gyűjtött adatokat pedig három munkanapon belül visszaállíthatatlanul törölni kell.
A már megindult büntetőügyekben a Btk. időbeli hatályra vonatkozó szabálya érvényesül: ha az elbíráláskor hatályos törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, azt kell alkalmazni.
Mi marad érvényben?
Ez a kriptopiac bankengedélye, és Magyarországon ugyanúgy a jegybank adja ki, mint eddig.
A hatályon kívül helyezés tételes: a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvényből a validáláshoz tartozó fogalmak, a kötelezettséget kimondó 9/A. §, a validátorokra vonatkozó két alcím és a hozzájuk tartozó felhatalmazások esnek ki.
Az MNB által gyakorolt engedélyezési és felügyeleti rend érintetlen marad.
Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, a CoinCash mutatja: a szolgáltatást működtető Tiwala Solutions Kft. 2026. július 20-án első magyar cégként kapott MNB-engedélyt hat kriptoszolgáltatásra, miután 2025. december 18-án felfüggesztette a működését.
Miért most született meg a döntés?
A Bizottság szerint a szabály miatt szolgáltatók függesztették fel a működésüket, ami az ügyfeleknek ártott és jogbizonytalanságot teremtett.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter 2026. június 6-án, egy kiberbiztonsági bejelentése alá írt kommentben jelezte az irányt: „És természetesen a kriptoeszközök piacának indokolatlan korlátozását is fel kell majd oldani. Erről hamarosan.”
A kormány június 30-án nyújtotta be a javaslatot, amelyhez módosító indítvány nem érkezett, július 20-án pedig megszületett az első hazai MiCA-engedély.
A törvényjavaslat indokolása egyetlen érvet nevez meg: a validálás versenyt korlátozó elvárásként nem fenntartható a belső piac megvalósítása szempontjából.
A miniszter a szavazás estéjén a Facebook-oldalán úgy fogalmazott, hogy „a Parlament ma megszavazta a kriptovaluta-kereskedelem új szabályozását”, és hozzátette:
„Hiszünk abban, hogy a technológiai fejlődést nem tiltásokkal és büntetésekkel, hanem világos szabályokkal kell segíteni.”
A most elfogadott törvény azonban nem vezet be új szabályozást, hanem rendelkezéseket helyez hatályon kívül.
A hazai bankok és fintechek számára ezzel a kriptoszolgáltatás magyar többletfeltétel nélkül mérlegelhető termékdöntéssé válik.
A belépés kapuja továbbra is a MiCA-engedély, a mögötte lévő technikai réteget viszont már nem feltétlenül kell maguknak megépíteniük: a Visa 2026 júliusában elindított stablecoin-platformja a kibocsátást, az utalást és a tárcakezelést egyben kínálja, saját blokklánc-fejlesztés nélkül.
A hazai kriptoszolgáltatás elé állított többletfeltétel megszűnik, a belépés kapuja pedig marad a MiCA-engedély. Ami eddig szabályozási akadály volt, az mostantól termékdöntés: belép-e a bank, és milyen infrastruktúrával.
A TechShow X. „A pénz új formái” szekciójában a digitális euró, a stablecoin és a MiCA kerül napirendre, az MNB 2027-es pénzforgalmi térképével együtt.
Részletek és jegyek →Forrás: a cikk az Országgyűlés T/305. számú törvényjavaslatának szövege és indokolása, a 2026. július 28-án elfogadott törvényszöveg (T/305/3.), valamint a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 2026. július 15-i részletes vitáról szóló jelentése alapján készült, kiegészítve a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának nyilvántartásával, a Büntető Törvénykönyv hatályos szövegével és Tanács Zoltán miniszter 2026. július 28-i Facebook-bejegyzésével.
