Március végéig elkészülnek azok az előterjesztések, amelyek meghatározzák, mikortól válhat elérhetővé a 100%-ig online lakáshitel, jelzáloghitel Magyarországon. A bankok egy részénél már most is lehet online igényelni jelzáloghitelt, ám az utolsó „lépés” miatt még mindig szükség van legalább egy személyes megjelenésre. Az új pénzügyi digitalizációs előterjesztések jelentősen hozzájárulnak majd a bankszektor – és a hitelfelvételi folyamatok – digitális átalakulásához.
A Magyar Közlönyben tavaly november végén jelent meg a pénzügyi szektor digitalizációs fejlődésének elősegítéséről szóló kormányhatározat, amely tartalmazza többek között az írásbeliség jogszabályi hátterének módosítási lehetőségét, továbbá a közjegyzői okiratszerkesztéshez kapcsolódó kioktatási, tájékoztatási és felolvasási gyakorlat felülvizsgálatát.
Ezek a területek döntően befolyásolják a 100%-ig online jelzáloghitel megvalósítását.
Ez azt jelenti, hogy a jelzáloghitel felvétel, a szerződéskötés és a közjegyzői felolvasás is megvalósulhatna személyes megjelenés nélkül az interneten keresztül.
A Magyar Nemzeti Bank is abba az irányba tereli a bankokat, hogy a lakáshitel folyamata elektronikus úton valósuljon meg és maximum egyszer, a szerződéskötés és a közjegyzői ügyintézés miatt kelljen a bankfiókba menni. 2024. január 1-től ugyanis a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) minősítést már csak ennek teljesítésével kaphatják meg a bankok.
A CIB Bank már most teljesíti ennek a feltételeit, a GRÁNIT Bank pedig az MFL-minősítéstől függetlenül megvalósította az online lakáshitelt, amire a jogszabályi környezet lehetőséget biztosított. Az utolsó „lépés” digitális útra terelésének jogszabályi feltételei eddig hiányoztak, ezért különösen fontos, mik kerülnek a március előterjesztésekbe.
Öt területen készülnek el az előterjesztések ebben a hónapban
A pénzügyi szektor digitalizációs fejlődésének elősegítéséről szóló kormányhatározat öt területet nevesít, amelyeken a kormány előterjesztéseket vár el a kijelölt felelősöktől 2023 márciusáig. Ezek a területek:
- Az írásbeliség jogszabályi hátterének módosítási lehetősége. Az előterjesztés elkészítésének határideje: 2023. március 31. Felelősök: gazdaságfejlesztési miniszter, igazságügyi miniszter, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
- A közjegyzői okiratszerkesztéshez kapcsolódó kioktatási, tájékoztatási és felolvasási gyakorlatra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata. Az előterjesztés elkészítésének határideje: 2023. március 1. Felelős: igazságügyi miniszter.
- A biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhelyen keresztül történő elektronikus kézbesítésre vonatkozó szabályozás. Az előterjesztés elkészítésének határideje: 2023. március 1. Felelősök: gazdaságfejlesztési miniszter, igazságügyi miniszter, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
- Az Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés funkció teljes körű alkalmazhatósága a pénzügyi szektorban. Az előterjesztés elkészítésének határideje: 2023. március 1. Felelős: Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
- A dematerializált részvények részvénykönyv-vezetési szabályainak felülvizsgálása. Az előterjesztés elkészítésének határideje: 2023. március 1. Felelősök: gazdaságfejlesztési miniszter, igazságügyi miniszter.
Előadás: A kormány pénzügyi digitalizációs terve
PayTechShow 4.0: „Mi kerül a szupertárcába?” | 2023. április 20.
„Érzékeny” pont az írásbeliség kérdése
Tavaly év elején nagy port kavart a Ptk. írásbeliség szabályaira vonatkozó módosítás, amely a jogi szakértők szerint nemcsak technológiában jelent visszalépést, hanem ügyfélélményben is.
2022. január 1. napjától a Polgári Törvénykönyv írásbeliségi szabálya kiegészült, amely többek között a pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben előírja, hogy elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek.
A fenti módosítás alapján az eddigi videobanki nyilatkoztatási és szerződéskötési gyakorlat, mivel “írásjegyekkel” nem került a jognyilatkozat rögzítésre, nem felel meg az új előírásoknak, azon módosítani szükséges – osztotta meg korábban a FintechZone-on dr. Horváth Katalin, a CMS Budapest technológiai jogi csapatának szenior tanácsadója.
Az Igazságügyi Minisztérium e tárgyban kiadott, 2022. január 19-i szakmai állásfoglalása alapján a módosítás célja a jogalkalmazói gyakorlat egységesítése és a jogbiztonság megteremtése volt a digitalizációval kiemelten érintett területeken, így a banki szerződések terén is, és a fenti szabállyal kívánták elkerülni, hogy az eddigi írásbeliségi szabály alapján lehetséges bírói mérlegelés ne játszhasson szerepet ezeknél a szerződéseknél.
A jogszabály-módosítás kettős feltételt szab: írásjegyekkel kell rögzíteni a megtett nyilatkozatot, és eleget kell tennie a nyilatkozatnak az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek. Az első feltétel még érthető, bár az írásjegy fogalma jogszabályilag nem tisztázott, a második feltétel azonban már nehezebben értelmezhető, mivel konkrét jogszabályi előírást nem tartalmaz, és másik jogszabályra sem hivatkozik.
A mostani kormányhatározat értelmében felülvizsgálásra kerül az írásbeliség jogszabályi háttere vélhetően annak érdekében, hogy az év elején közzétett módosítás ne jelentsen visszalépést technológiában és ügyfélélményben.
Kapcsolódó cikkek:
„Stratégiai” pont: közjegyzői okiratszerkesztéshez kapcsolódó kioktatási, tájékoztatási és felolvasási gyakorlatra
A bankszektor évek óta küzd azért, hogy megvalósulhasson a 100%-ig online jelzáloghitelezés, ami előtt a legjelentősebb akadály a közjegyző jelenlétében történő szerződésfelolvasási és értelmezési gyakorlat.
A kormány a pénzügyi szektor digitális fejlődése biztosítása érdekében felülvizsgálná a tárgyban az eddigi közjegyzői gyakorlatot. Véleményezzük, hogy az előterjesztésben megvizsgálják annak a lehetőségét, miképpen lehet online csatornára terelni az okiratszerkesztéshez kapcsolódó tevékenységeket, amelyek különösen fontosak a jelzáloghitelezés folyamatában.
Kapcsolódó cikk:
AVDH teljes körű alkalmazhatósága a pénzügyi szektorban
Az AVDH kapcsán számos kérdés felmerül, például hogyan alkalmazható az ügyfélkapun keresztül történő aláírás és hitelesítés banki szerződések megkötéséhez, jognyilatkozatok megtételéhez.
2022. szeptember 1-től az ügyfélkapuval rendelkező állampolgárok saját elektronikus tanúsítvány nélkül írhatnak alá elektronikusan dokumentumot. Ennek a lehetőségét a bankok egy része már alkalmazza – nem integrált módon – nyilatkozatok megtételéhez. Kérdés, hogyan lehet a banki folyamatokba integrálni ezt a szolgáltatást.
„Sokmindent szeretnénk megvalósítani, amivel hisszük azt, hogy az embereknek egyszerűbb lesz a bankolás. Például az elektronikus aláírást is már sok esetben használjuk, de szeretnénk, ha az AVDH (Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés) be tudna épülni a banki folyamatokba és nem kellene külön bejelentkezni egy másik felületre, ha szeretnénk elektronikusan aláírni.”
– mondta el Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke 2020-ban a FinTechShow-n.
Elektronikus kézbesítésre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata: úton a papír alapú igazolások kiváltása felé?
A Magyar Bankszövetség alelnöke 2020-ban a FinTechShow-n jelezte, hogy szeretnék elérni, ha a papír alapú igazolásokat úgy lehetne digitalizálni, hogy azok hiteles másolatok legyenek, és ha a küldeményeket az ügyfélkapura lehetne küldeni.
„Ha megvalósulnának a javaslataink akkor két hét alatt megvalósulna a jelzáloghitelezés és lényegesen digitálisabb módon, mint a mostani.”
– tette hozzá a Bankszövetség alelnöke a 2020-as FinTechShow-n.
Rengeteg még a nyitott kérdés, de az már körvonalazódik, hogy stratégiai jelentőségű lökést kaphat a bankszektor digitális transzformációja az új előterjesztéseknek köszönhetően. Megvalósulhat a 100%-ig online jelzáloghitel, amihez akár 2 hét alatt hozzájuthatnak az igénylők.
Címlapfotó: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group Kft.
