A nyolcadik FinTechShow egyik legizgalmasabb kerekasztal-beszélgetésén a mikro-, kis- és középvállalkozások (MKKV) bankolása jelenéről és jövőjéről beszéltek a bankok képviselői. A beszélgetés résztvevői Ács Zoltán (MBH Fintechlab), Bek-Balla László (Erste Bank), Gál Gaszton (CIB Bank), valamint Topor Balázs (Raiffeisen Bank International) voltak.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a bankok továbbra is alapvető szerepet játszanak az MKKV-k pénzügyi kiszolgálásában, de alkalmazkodniuk kell az ügyfelek gyorsan változó és sokrétű igényeihez.

Tudjuk, hogy mire van szüksége egy KKV-nak igazából?

A FinTechShow kerekasztal-beszélgetésén Lemák Gábor moderátor, a FinTech Group társalapítója két figyelemfelkeltő adattal indította a diskurzust, visszautalva Nemes Máté, a Mastercard vezetőjének előadására.

Az első adat szerint a KKV-k 88%-a nem elégedett bankja digitális szolgáltatásaival (szerk.: Egyesült Királyságban végzett felmérés). A második adat pedig a KKV-k bankokkal szembeni magas elvárásaira utalt. Felvetette a kérdést: hol tartanak ma valójában a kkv-k a digitalizációban, és képesek-e megfogalmazni ezeket az igényeket úgy, hogy a piac érdemben tudjon reagálni?

,,Ha valaki összehasonlítja, mit kap a bankjától magánszemélyként és mit kap vállalkozóként, nem a vállalkozói szolgáltatások irányába billen a mérleg nyelve.”

– kezdte a beszélgetést egy önreflexióval Bek-Balla László, az Erste Bank digitális csatornák és contact center vezetője .

Hozzátette, természetes evolúciónak tartja, hogy a digitalizáció gyorsabban halad a lakossági szegmensben, hiszen ott szélesebb az ügyfélbázis, de véleménye szerint érthető, hogy a vállalkozókban hiányérzet van, ha összevetik a két területet.

Ács Zoltán, az MBH Fintechlab ügyvezetője szerint Magyarországon a kis- és középvállalkozások termelékenysége általában alacsony. Ennek oka összetett, de a bankok digitalizációjának előmozdításában a generációváltás jelentős változásokat hozhat. Hosszú távon pedig a bankok és a fintech cégek közötti együttműködést látja a megoldás kulcsának.

,,Volt egy időszak, amikor rivalizáltak egymással, fintechek és bankok. Szerintem most inkább a kooperáció ideje van.”

– emelte ki Ács Zoltán.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy ennek a rendkívül heterogén szegmensnek a kiszolgálása során a bankoknak olyan megoldásokat kell kínálniuk, amelyek megfelelnek a különböző ügyfélcsoportok elvárásainak, akár technológiai partnerekkel együttműködve a hatékonyság és az ügyfélélmény javítása érdekében.

Fotón balról jobbra: Gál Gaszton (CIB Bank), Topor Balázs (Raiffeisen Bank International), Ács Zoltán (MBH Fintechlab), Bek-Balla László (Erste Bank) és Lemák Gábor (FinTech Group) a FinTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group

George most már nem csak a lakossági ügyfeleké

Tekintettel arra, hogy a lakossági és vállalkozói ügyfelek pénzügyei gyakran hasonlóak az Erste Bank tavaly ősszel átterelte a mikrovállalati ügyfélkör nagy részét (80-90%-át) a lakossági George platformra. Ez a lépés lehetővé tette, hogy az ügyfelek minden pénzügyi feladatukat egyetlen platformon intézhessék.

,,Ez lehet, hogy apróságnak tűnik, de azt gondolom, hogy ezzel egy látens, de nagyon fontos igényt szolgáltunk ki, azzal, hogy egy megszokott felületen és újraazonosítás nélkül tud az ügyfél a különböző lakossági- és mikrovállalati számlái között váltani.”

– mondta Bek-Balla László.

Hozzátette, hogy most az online onboarding és hitelezés fejlesztésén dolgoznak, a lakossági szelfis onboarding szolgáltatás mintájára. Emellett céljuk, hogy a mindennapi pénzügyeken túl digitális tanácsokat, pénzügyi tippeket is adjanak az ügyfeleknek, elemezve a számlaforgalmukat.

Fotón: Bek-Balla László, az Erste Bank képviselője a FinTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group

Digitális KKV hitelezés a gyakorlatban

Topor Balázs, a Raiffeisen Bank International KKV termékekért és szegmens-menedzsmentért felelős vezetője az online számlanyitással és digitális hitelezéssel kapcsolatban érdekes és tanulságos nemzetközi tapasztalatokat hozott a beszélgetésbe a Raiffeisen bankcsoportból.

Az online számlanyitáshoz kapcsolódóan többféle megközelítést is megosztott a résztvevőkkel, melyek közül a legtanulságosabb egy példa volt az “ál-digitalizációra”, amikor az adatok előtöltésének hiányában – a fiókot ugyan tehermentesítve -, az ügyfélre hárult az adatok rögzítésének minden terhe. Ennek eredményeként olyan folyamat valósult meg, amely mellett a számlanyitáshoz kapcsolódó ügyintézés a fiókban már valóban csak pár percet vett igénybe, de előtte az ügyfél otthon, a kanapén ülve akár órákat is eltölthetett az igénylési folyamattal.

,,Lássuk be ezzel nem sokat tettünk hozzá az ügyfélélmény javításához.”

– ismerte el Topor Balázs.

A hitelezés digitalizációja terén a Raiffeisen Bank csoport más országokban már sikeresen megvalósított teljesen digitális hitelezési folyamatot, elsősorban a fedezetlen hitelek területén. Koszovóban, Albániában, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban az ügyfelek néhány kattintással igényelhetnek hitelt, amennyiben a szerződéskötés speciális feltételek teljesítését nem igényli.

A folyamat gyorsasága lenyűgöző: 17 másodperc alatt megtörténik a döntéshozatal, a teljes szabályrendszer lefut, és 4 percen belül megvan a pozitív visszajelzés, vagyis a “time to yes”, 17 percen belül pedig a folyósítás – a “time to cash”. Ez azt mutatja, hogy a teljesen digitális hitelezési folyamat már a KKV szegmensben sem csupán elméleti lehetőség, hanem a gyakorlatban is működik.

A következő lépés, a fedezett hitelügyletek és komplexebb kollaterál struktúrák E2E digitális úton történő finanszírozása azonban komoly kihívásokat tartogat. A folyamatok elemzése és a portfólió áttekintése után arra a következtetésre jutottak, hogy a kétkattintásos fedezett hitelek a portfóliónak csupán 5-7%-ánál érhető el, amelynek fő oka a fedezetértékelési folyamat bonyolultságában keresendő.

Ez nem csak Magyarországon probléma, hanem más országokban is, például Albániában, ahol a földhivatali rendszerek nem teszik lehetővé az egyszerű digitális hozzáférést.

A jogi kérdések és az értékelési folyamatok komplexitása tovább nehezíti a teljes digitalizációt. Mindezek miatt a bank úgy döntött, hogy a teljeskörű digitalizációs célkitűzését ezen a területen egyelőre elengedi, és más – személyes asszisztációval támogatott félig automaizált – megközelítéseket keresnek a fedezett hitelezés terén.

Fotón balról jobbra: Gál Gaszton (CIB Bank), Topor Balázs (Raiffeisen Bank International), Ács Zoltán (MBH Fintechlab) a FinTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group

Legyen elég egyszer megadni az adataimat!

Az online számlanyitás a CIB Banknál is elérhető már és a digitálisan nyitott ügyfelek szívesen használják ezt a szolgáltatást.

Gál Gaszton, a CIB Bank vállalati termékek vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sok ügyfél annyira hozzászokott a személyes, átfogó ügyfélszolgálathoz, hogy azt várják el, az online felületeken már ne kelljen adatokat bevinniük. Emiatt a bank olyan online ügyfélportál fejlesztésén dolgozik, ahol az új technológiák segítségével gyakorlatilag “pötyögésmentesen” lehet végrehajtani a banki folyamatokat – ennek kapcsán izgalmas lesz a DÁP térnyerése.

A digitalizációnak akkor van valódi értelme, ha sikerül átlépni ezeket a korlátokat, és kihasználni azt a felhasználóbarát megközelítést, amit a nagy technológiai cégek már alkalmaznak. Ideális lenne, ha a regisztráció során csak egy e-mail címet kellene megadni, és ezután minden további lépés könnyedén folytatódna.

A CIB Bank célja, hogy az olyan nagyobb, professzionálisabb vállalatok igényeinek is megfeleljenek, akik ezt a fajta egyszerűséget és hatékonyságot várják el.

Kulcs a digitalizált hitelezéshez: adatkapcsolatok és sztenderdizált API-k

A CIB Bank a digitális hitelezésben vezető szerepre törekszik a mikrovállalkozások esetében. A mikroügyfélkörük mintegy 10%-a rezonál ezekre a digitális megoldásokra. A középvállalati szegmensben a digitális hitelezés azonban összetettebb feladat – utalt ugyanarra a kihívásra, amit Topor Balázs is kiemelt.

Gál Gaszton emellett rávilágított arra is, nem mindig a hagyományos, támogatott közép- és hosszú távú hitelek jelentik a legjobb megoldást. Véleménye szerint nagy hiány van a piacon a strukturált rövid lejáratú hitelezési eszközökből, amelyek rugalmasabban tudnák követni a KKV ügyfelek igényeit, és csökkenthetnék a kockázatokat. A bank ezért olyan megoldásokra fókuszál, mint az ellátási láncok finanszírozása ( supply chain finance) és a faktoring szolgáltatások.

Ezeknél a megoldásoknál a CIB Bank kihasználja az új adatbeviteli lehetőségeket; például a NAV online rendszereit vagy az ügyfelek ERP rendszereivel való összeköttetést. Így gyakorlatilag “nulla klikkes” finanszírozást tudnak nyújtani.

Gál Gaszton hangsúlyozta, hogy az API-alapú megoldások jelentik a jövőt, úgy véli, hogy a középvállalatok számára ebben rejlik a fejlődés kulcsa.

,,Nagyon fontos lenne sztenderdizált API-kkal kapcsolódni egymáshoz, annak ellenére, hogy rövid távon talán ez versenyhátránynak, vagy veszélynek tekinthető bizonyos bankoknál. Hosszú távon ez teszi lehetővé, hogy valóban versengjünk a szolgáltatásminőségben, árban, kockázatvállalásban, stb.”

– hangsúlyozta a CIB Bank képviselője.

Fotón: Gál Gaszton a CIB Bank képviselője a FinTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group

Az MKKV-k digitális banki kiszolgálásának jövője: bankok és fintech cégek együttműködése

Ács Zoltán szerint a jövőben többféle modell fog kialakulni a bankok és fintech cégek szerepében. Egyes bankok képesek lesznek egy-egy ökoszisztéma uralására, mint például a mobilitás, egészségügy vagy otthonteremtés területén. Ugyanakkor valószínűtlennek tartja, hogy egy bank minden ökoszisztémában központi szerepet töltsön be.

Az MBH Fintechlab ügyvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a banki szolgáltatások és a technológiai cégek tevékenysége egyre inkább összefonódik. A technológiai vállalatok banki szolgáltatásokat nyújtanak, míg a bankok a “beyond banking” területekre lépnek. A szabályozás is támogatja ezt a folyamatot, például a standardizált API-k bevezetésével, amelyek elősegítik az adatok megosztását és az új szolgáltatások kialakítását.

Ugyanakkor figyelmeztetett a túlzott diverzifikáció veszélyeire is. Ha egy bank olyan területekre lép, amelyekben nincs tapasztalata az negatívan befolyásolhatja a reputációját, ha a szolgáltatás minősége nem megfelelő.

,,A kollaboráció éppen ezért kulcsfontosságú.”

– mondta Ács Zoltán.

Végső soron egyes bankok bizonyos ökoszisztémákban vezető szerepet fognak betölteni, míg más területeken csupán finanszírozást nyújtanak majd. Ez lehetővé teszi számukra, hogy optimalizálják megtérülésüket anélkül, hogy olyan területekre terjeszkednének, amelyek nem a szakterületükbe tartoznak.

Fotón balról jobbra: Gál Gaszton (CIB Bank), Topor Balázs (Raiffeisen Bank International), Ács Zoltán (MBH Fintechlab), Bek-Balla László (Erste Bank) és Lemák Gábor (FinTech Group) a FinTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group

Bek-Balla László, az Erste Bank képviselője is úgy véli, hogy a bankok és a fintech vállalatok nem riválisai egymásnak, hanem együtt tudnak működni a piacon. Meglátása szerint az a legjobb az ügyfeleknek, ha különböző szolgáltatók léteznek egymás mellett: vannak akik bizonyos szolgáltatási területekre fókuszálva nyújtanak magas színvonalú megoldásokat és vannak “szupermarketek” – a hagyományos bankok -, akik a vállalati pénzügyeknek minél szélesebb körét kívánják lefedni.

Az Erste Bank képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok által az elmúlt évtizedekben vagy akár évszázadokban felhalmozott tapasztalat a vállalati finanszírozásban, termékfejlesztésben és az ügyféligények megismerésében nem vész el egyik napról a másikra.

A bankok hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a piaci versenyben minél szélesebb szolgáltatási palettát nyújtsanak. Ezt néha saját fejlesztésekkel, néha pedig együttműködéseken keresztül valósítják meg.

,,Van egy történetünk, egy történelmünk, ügyfélbázisunk és tapasztalatunk. Sok területen megvan a technológiai tudásunk is. Amikor nincs, akkor kell ezt a kettőt – a bank-fintech kompetenciákat – jól kombinálni.”

– mondta Bek-Balla László.

Természetes ügyféligény, hogy ne kelljen több felület között váltaniuk és párhuzamosan több rendszert használniuk, különösen akkor, ha kisebb vállalkozásokról van szó.

,,Véleményem szerint nem feltétlenül lényeges, hogy a bank maga nyújtja-e az adott szolgáltatást, vagy a platformján keresztül teszi elérhetővé mások megoldásait.”

– osztotta meg véleményét Bek-Balla László.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a generációváltás és a technológiai fejlődés új kihívásokat és lehetőségeket teremt, amelyekhez a bankoknak alkalmazkodniuk kell, miközben megőrzik szakértelmüket és megbízhatóságukat a finanszírozás terén.

Optimistán tekintve a jövőbe, úgy vélik, hogy a bankok továbbra is kulcsszerepet játszanak majd a mikro-, kis- és középvállalkozások pénzügyi kiszolgálásában.

A sikeres digitális átállás érdekében kiemelten fontos a kollaboráció, az innováció és a fiatal tehetségek bevonzása. Ezzel párhuzamosan a bankoknak meg kell őrizniük ügyfeleik bizalmát, miközben gyorsan reagálnak az új technológiák bevezetésére, hogy valóban hozzájárulhassanak a KKV-k fejlődéséhez a digitális korban.

Címlapfotón (balról jobbra): Gál Gaszton (CIB Bank), Topor Balázs (Raiffeisen Bank International), Ács Zoltán (MBH Fintechlab), Bek-Balla László (Erste Bank) és Lemák Gábor (FinTech Group) a FinTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group | Készítette: Kovács Dávid