Az elmúlt évben a fizetési piac iránya nem változott, de az időzítések pontosabbá váltak. Az Instant Payment Regulation határideje közeledik, a PSD3/PSR implementációja későbbre tolódott, miközben a digitális euró és a stablecoinok körüli szakmai diskurzus új hangsúlyokat kapott. Eközben egy új téma is egyre gyakrabban jelenik meg a szakmai beszélgetésekben: az úgynevezett agentic payments, vagyis az AI-alapú autonóm fizetések koncepciója.

Mit jelent mindez a magyar bankok számára a következő években? Erről beszélgettünk Püspök Ernesttel, a Worldline Financial Services közép-kelet-európai üzletfejlesztési igazgatójával.

1. Tavaly az azonnali fizetésekről, digitális pénzekről és a szabályozási irányokról beszélgettünk. Most 2026-ban, visszatekintve mi igazolódott, és mi haladt lassabban a vártnál?

Az elmúlt évben a trendek iránya nem változott: az azonnali fizetések stratégiai jelentősége, a biztonság és a digitális pénzformák térnyerése tovább erősödött.

Ugyanakkor egyre világosabbá vált, hogy bizonyos szabályozási folyamatok lassabban haladnak a vártnál. A PSD3/PSR és a digitális euró esetében az időzítés reálisabban 2027–2028 utáni alkalmazási horizont felé tolódott.

2. Az Instant Payment Regulation esetében közelednek a konkrét határidők. Mit jelent ez a magyar bankok számára a következő 12 hónapban?

Az Instant Payment Regulation esetében a nem eurózóna országokban – így Magyarországon is – a megvalósítási határidők 2027-re esnek. Ez azt jelenti, hogy a magyar bankok számára kevesebb mint egy év maradt az implementációra.

Magyarország sajátos helyzetben van: forint alapon már évek óta működik az instant rendszer, ugyanakkor az euró instant képesség kiépítése új likviditáskezelési, elszámolási és monitoring kihívásokat hoz.

Ez egy rövid távú, konkrét végrehajtási feladat a magyar bankok számára.

3. Hogyan látod, hogyan birkóznak meg a magyar bankok ezzel a feladattal?

A magyar bankszektor technológiai szempontból felkészült, hiszen az azonnali fizetés forint alapon már több éve működik Magyarországon. Ugyanakkor az euró instant és az ehhez kapcsolódó Verification of Payee (VoP) egy újabb implementációs hullámot jelent, amely párhuzamosan fut más szabályozási és digitalizációs projektekkel.

A nagyobb bankcsoportokhoz tartozó magyarországi leánybankok jellemzően csoportszintű megoldásban gondolkodnak, amennyiben az rendelkezésre áll, de előfordul, hogy helyi szinten születik döntés a megvalósításról.

A kisebb, hazai bankok gyakran együttműködési vagy szolgáltatói modellben gondolkodnak, míg a nagyobb, helyi érdekeltségű szereplők saját megoldással vagy specializált szolgáltatók bevonásával közelítik meg a kérdést.

A kihívás nem elsősorban technológiai, hanem prioritási és erőforrás-oldali. A következő 12 hónapban a fókusz a stabil, megfelelőségi szintű megvalósításon lesz. A valódi kérdés az, hogy ezt ki tudja úgy végrehajtani, hogy közben a középtávú stratégiai projekteket sem tolja háttérbe.

4. A Verification of Payee bevezetése 2027 júliusától lesz kötelező Magyarországon. Mit fog ez jelenteni biztonsági és csalásmegelőzési szempontból?

A VoP bevezetése egy új biztonsági réteget épít be a fizetési folyamatba. A cél, hogy az ügyfél még a tranzakció indítása előtt visszajelzést kapjon arról, hogy a megadott kedvezményezett adatai megfelelnek-e a számlatulajdonos adatainak.

Ez különösen fontos a valós idejű fizetési környezetben, ahol a tranzakciók visszahívása gyakorlatilag nem lehetséges. A hibás vagy manipulált utalások megelőzése ezért előzetes kontrollt igényel, nem utólagos vizsgálatot.

Biztonsági szempontból ez csökkentheti a social engineering és a számlaadat-manipulációs csalások számát, erősítheti az ügyfélbizalmat, és egyértelműbb felelősségi viszonyokat teremthet a bank és az ügyfél között.

Ugyanakkor a VoP önmagában nem old meg minden kockázatot: hatékonysága nagyban függ az adatminőségtől és az implementáció módjától.

5. A PSD3 és a PSR kapcsán tavaly korábbi időhorizonttal számoltunk. Hogyan módosult a realitás, és mit jelent ez a bankszektor számára?

A PSD3 és a PSR esetében az elmúlt évben világosabbá vált, hogy a jogalkotási folyamat lassabban halad a korábbi várakozásoknál.

Tavaly még 2026-os alkalmazási horizonttal számolt a piac egy része, ma viszont reálisabban 2027-2028 körüli implementációval lehet kalkulálni.

Ugyanakkor az irány nem változott. A PSD3/PSR csomag továbbra is az open banking minőségi szintjének emelését, a csalásfelelősségi szabályok pontosítását és a piaci hozzáférés egyértelműbb kereteit célozza.

A bankok számára ez nem pusztán IT-fejlesztés, hanem működési és governance kérdés is: az API-minőség, a rendelkezésre állás, a monitoring és a felelősségi struktúrák újragondolása egyaránt érintett. A hatás mélyebb, mint a PSD2 esetében volt.

6. A digitális euró projekt esetében mik a következő konkrét mérföldkövek?

Az Európai Központi Bank jelenleg az előkészítési fázisban van, amely a működési modell, a technikai infrastruktúra és a szabályozási keretek részletezésére fókuszál. A következő fontos mérföldkő a jogalkotási csomagról szóló európai parlamenti szavazás lehet, amely 2026 közepére várható.

Amennyiben a jogalkotók megállapodásra jutnak, megnyílhat az út a kibocsátásról szóló végleges döntés előtt.

Pilot jellegű tesztek 2027 körül indulhatnak, míg a teljeskörű bevezetés reálisan 2029 körül képzelhető el.

7. A digitális euró projekt elsősorban az euróövezethez kötődik. Elképzelhető-e, hogy a digitális euró valamilyen formában a magyar ügyfelek számára is elérhető legyen?

A digitális euró jegybankpénz lenne, ugyanúgy, mint a fizikai bankjegyek, amelyet az Európai Központi Bank bocsátana ki. Ez különbözik a magyarországi bankoknál vezetett euró számlapénztől, amely kereskedelmi banki követelés.

Magyarország jelenleg nem tagja az euróövezetnek, viszont a digitális euró hazai elérhetősége alapvetően az euró bevezetéséhez kötődne. Ettől függetlenül elképzelhetőek határon átnyúló modellek vagy euróövezeti bankcsoportokon keresztüli hozzáférési konstrukciók, de ezek szabályozási és monetáris döntésektől függenek.

8. Az elmúlt évben egyre több szó esett a stablecoinokról. Miben különböznek ezek a digitális jegybankpénztől, és milyen konkrét banki felhasználási lehetőségei vannak?

A digitális jegybankpénz jegybanki követelés lenne, míg a stablecoin jellemzően magánszereplő által kibocsátott digitális token, amely valamilyen stabil eszközhöz – tipikusan fiat pénzhez, például euróhoz vagy dollárhoz kötött.

A stablecoinok nem monetáris eszközök, hanem elszámolási infrastruktúra-innovációk.

Banki szempontból elsősorban olyan területeken lehetnek relevánsak, mint a határon átnyúló B2B elszámolások gyorsítása, a 24/7 likviditásmozgatás, a tokenizált értékpapírok elszámolása vagy a napon belüli – ún. intraday – treasury műveletek.

Ugyanakkor a szabályozási keretek még formálódnak, így ez inkább stratégiai figyelési és pilot-jellegű terület, mint azonnali tömeges implementáció.

9. Az utóbbi időben egyre gyakrabban jelenik meg az „agentic payments” fogalma. Mit jelent ez a fizetések világában?

Az agentic payments lényege, hogy a jövőben egyre több fizetési döntést nem közvetlenül az ember, hanem digitális „ügynökök” – például mesterséges intelligenciával támogatott szoftverek – hoznak meg.

Ez azt jelenti, hogy bizonyos tranzakciókat automatizált rendszerek indítanak el előre meghatározott célok, szabályok vagy optimalizációs szempontok alapján.

Egy vállalati rendszer például automatikusan fizethet egy beszállítónak, ha egy készletszint elér egy kritikus szintet, vagy egy digitális asszisztens dönthet arról, hogy mikor érdemes egy szolgáltatásra előfizetni vagy azt megújítani.

A koncepció nem teljesen új – az automatizált fizetések és az előfizetések régóta léteznek. Az újdonság az, hogy a döntéshozatal egyre intelligensebbé és autonómabbá válhat. Ez azonban komoly kérdéseket vet fel: ki felel egy AI által indított fizetésért, hogyan működik az ügyfélhitelesítés, és milyen kontrollmechanizmusokra van szükség ahhoz, hogy az autonóm rendszerek ne növeljék a csalási kockázatot.

A bankok számára ez egy újabb irányt jelent:

a fizetési infrastruktúrát egyre inkább gépek közötti tranzakciókra (machine-to-machine payments) is alkalmassá kell tenni, miközben a governance és a biztonsági kereteket is újra kell gondolni.

Rövid távon ez inkább kísérleti és pilot jellegű terület, de az AI fejlődésével valószínű, hogy egyre több fizetés indul majd részben vagy teljesen automatizált döntések alapján.

10. Ha időrendben nézzük a következő három-négy évet, hogyan alakul a prioritási sorrend a magyar bankok számára?

2027 júliusáig az euró instant és a VoP implementációja a legkonkrétabb feladat. Ezt követően a PSD3/PSR alkalmazása válik meghatározóvá, amely mélyebb működési és governance-átalakítást igényel.

A digitális euró, a stablecoinok és az úgynevezett agentic payments alkalmazása inkább középtávú horizontot jelent.

11. Mi a legfontosabb stratégiai üzeneted a hazai piaci szereplők számára ebben az átmeneti időszakban?

A következő évek egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy a bankok egyszerre több idősíkon gondolkodjanak.

Rövid távon fegyelmezett végrehajtásra van szükség az olyan konkrét projektek esetében, mint az euró instant vagy a VoP implementációja.

Középtávon a PSD3/PSR által hozott működési változásokra kell felkészülni, miközben a digitális pénzformák és az AI-alapú fizetési modellek – például az agentic payments – is egyre inkább megjelennek a piacon.

Az innováció továbbra is fontos szempont lesz a következő években, de emellett az is meghatározó, hogy ki tud stabil alapokra építkezni.

Fotón: Püspök Ernest, a Worldline Financial Services közép-kelet-európai üzletfejlesztési igazgatója a PayTechShow-n