Az észak-európai országokban nagyon sok helyen már nem fogadják el. Nagy-Britanniában már csak 23%-os a részesedése. Itthon pedig még mindig 75% körül mozog a készpénzes tranzakciók részaránya. A végletek sose jók, de tény, hogy a készpénznek jelentős társadalmi költsége van. Ez a költség alapvetően láthatatlan, de jelentősen terheli a gazdaságot. Ez a kihívás nemcsak Magyarországon van jelen. Ki mit tesz azért, hogy csökkenjen a készpénzforgalom az elektronikus fizetések javára?
Készpénzmentesítő intézkedések itthon és a visegrádi országokban
Lengyelország: “Cashless Poland”
Fotó forrása: “Cashless Poland” program weboldaláról
Csehország és Szlovákia: “Csehország, Szlovákia kártyával fizet”
Csehország és Szlovákia nemrég indította saját programjaikat „Szlovákia kártyával fizet” és „Csehország kártyával fizet” néven. Kisebb különbségek itt is vannak, mint például, hogy Szlovákiában csak 6 hónapig ingyenes a szolgáltatás.
Mindkét országban van forgalmi plafon is, ami felett díjfizetés szükséges. Ezen kampányok legnagyobb érdekessége, hogy már nemcsak a fizikai POS telepítéseket támogatják, hanem a webshopok fizetési megoldásait is, az ún. virtuális POS–okat. Ez pedig egy nagyon fontos tényező, hiszen az e-kereskedelem exponenciális növekedést mutat – főleg most.
Fotó forrása: “Csehország kártyával fizet” program weboldaláról
Magyarország: kísérleti programok
Itthon már 2012-ben is volt egy kísérleti POS telepítési program Fejér megyében. Ez a program valószínűleg megelőzte korát és nem zárult sikerrel. A Pénzügyminisztériumnak jelenleg is tart (már több éve) a POS terminálok telepítését célzó állami támogatási programja.
A Mastercard pedig „Doppio”-ra keresztelt programmal támogatja a kereskedőket. Pár hét múlva minden kereskedőnek kötelező lesz valamilyen elektronikus fizetési opciót felajánlania az ügyfeleinek. Ez persze nemcsak POS terminál lehet, hanem egyszerűen egy számlaszám is.
Mi kell a vásárlóknak? Pénzvisszatérítés? Ilyen lesz az olasz megoldás
Egy korábbi írásomban említettem, hogy az ösztönzés nagyon fontos eleme az elektronikus fizetés elterjesztésében. A konklúzió pedig az, hogy valakinek bele kell nyúlnia a zsebébe, hogy „megjutalmazza” a fogyasztót. Ez lehet a kereskedő, lehet a bank, vagy lehet egy harmadik eszköz, mint pl a hűségprogram. Viszont lehet még valaki – az állam. Hiszen, ha az állam beruház POS telepítési programba, azonnali fizetési infrastruktúra kialakításába ezzel megteremtve a kínálatot, miért ne ruházna be a keresleti oldalba is? Ezt teszi Olaszország.
Kapcsolódó cikk:
Az olasz kormány állami cashbacket vezet be idén decembertől. Ez annyit jelent, hogy a programba regisztráló lakosok vállalják, hogy fél éven belül legalább 50 elektronikus fizetési tranzakciót hajtanak végre. Mindegyik vásárlás után a tranzakció értékének 10%-át visszakapja, összesen maximum 3 ezer eurót. Bármelyik bank bármilyen típusú kártyájával történhetek a vásárlások.
Az időszak végén a legtöbb tranzakciót elvégző 100 ezer ember további 3 ezer euró bónuszt ún. „superchashback”-et is kap. Sőt lottó sorsolást is terveznek további pénzösszegekért. Az ötlet nagyon friss és a megvalósítást illetően még várunk néhány konkrétumra.
A programra a „PagoPA” – közigazgatási mobiltárca alkalmazással lehet regisztrálni és a kifizetések félévente történnek majd. Van néhány további feltétel, ami kissé bonyolítja a programot, pl súlyozni akarják a különböző értékű vásárlásokat. Ezzel kapcsolatosan a helyi szakértők – miközben üdvözölték a programot – jelezték már, hogy minél egyszerűbbnek kell lennie, hogy megragadja a szükséges kritikus tömeget.
Fotó forrása: PagoPa IO weboldaláról
Ez hozhat áttörést a készpénz elleni küzdelemben?
Viszont a koncepció meglehetősen érdekes és megfontolandó egyben. Van benne minden, ami egy fogyasztónak izgalmas lehet: egy kis gamification, egy kis szerencsejáték és – nem is olyan kevés – pénz is. Egy ilyen jellegű kampány együtt az infrastruktúra fejlesztéssel és egy országos edukációs programmal karöltve meglehetősen jó stratégiának tűnnek a készpénz elleni harcban.
Címlapfotó: pexels.com
