Akár befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét is elveszthetik azok az ügyfelek, akik tokeneket vásárolnak nyilvános ICO forrásgyűjtés keretében tőkebevonásra, cégfejlesztésre hivatkozó személyektől – figyelmeztet az MNB a sajtóközleményében.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy Európa-szerte, így Magyarországon is terjedőben van a rendkívül kockázatos befektetéseknek számító ICO (Initial Coin Offering) nyilvános forrásgyűjtési forma.
Mi az ICO?
Az ICO (Initial Coin Offering) jellemzője, hogy egy vállalkozás vagy magánszemély – osztott főkönyvi (distributed ledger) technológia, például blokklánc (blockchain) alkalmazásával – tokeneket bocsát ki és kínál eladásra hivatalos fizetőeszközért (pl. euró), vagy gyakrabban virtuális valutáért (pl. bitcoin, ether) azért, hogy projektjéhez tőkét szerezzen vagy cégépítését finanszírozza.
A tokenek a kibocsátó, vagy a kibocsátó közösség felé fennálló „értéket” testesítenek meg. A hagyományos befektetési termékek közül a legjobban a részvénybefektetésekhez hasonlítanak, ám fontos különbség, hogy a tokenek tulajdonosi jogokat többnyire nem biztosítanak, társasági részesedést jellemzően nem testesítenek meg.
White paper
Átfogóan leírja az ICO mögötti projekt filozófiáját, célját, a projekt tervezett előrehaladását. Bemutatja a fejlesztők szakmai előtörténetét, – optimális esetben – a független szakértői ajánlásokat is. Egyes esetekben szabálykönyvként is használják.
Lehet-e Magyarországon ICO?
Az Initial Coin Offering típusú közösségi finanszírozásra is igaz, hogy az adott konstrukció feltételeitől függ, hogy a crowdfunding melyik változatához sorolható. A neten elérhető leírások szerint az ICO során kibocsátott érmék / tokenek a vevő (felhasználó) befektetéseként, illetve a közösség tagjainak elfogadási készségétől függően esetleg fizető- vagy csere-eszközként is használhatók. Mivel a tokenekhez semmilyen értékmegőrzési vagy felhasználhatósági garancia nem kapcsolódik, az ICO alapváltozata a hagyományos befektetési termékek közül a legjobban a részvénybefektetésekhez hasonlít, azzal a fontos különbséggel, hogy
- a tokenek társasági részesedést nem testesítenek meg (pl. szavazati jogot vagy osztalékhoz való jogot jellemzően nem biztosítanak) és
- a tokenek értéke elsősorban hitbéli kérdés, mivel a kibocsátónál nem beszélhetünk a részvényeknél meglévő fundamentális alapokról (pl. a kibocsátó társaság alaptőkéjéről, eszközeinek értékéről).
A leírásokból két vonatkozást emelnénk ki: az ICO jogilag szabályozatlan, ezáltal remek lehetőségeket biztosít, a szabályozatlanságból adódó igen magas kockázatokkal. A virtuális fizetőeszközökkel Magyarországon a felügyeleti hatóság is foglalkozik, a Bitcoinnal kapcsolatos állásfoglalásában például elemzi ezeket.
Összefoglalva: a jelenlegi hazai szabályozás alapján ilyen befektetés alapján sem zárható ki, hogy a befektetés a Bszt. hatálya alá tartozzon, és így a kibocsátás engedélyköteles tevékenységnek minősüljön.
Forrás: Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda
