Szeptember 14-től kötelező az új Pénzforgalmi irányelv teljeskörű alkalmazása és nem lesz általános engedmény az erős ügyfél-hitelesítés alól – hangzott el tegnap az MNB-ben a „Fizetési Rendszer Jelentés” bemutatása kapcsán. Még ebben a hónapban kiadja az MNB az azonnali fizetéshez kapcsolódó QR-kód szabványt, hogy elkezdődhessenek az innovatív mobilfizetési fejlesztések.

Tegnap bemutattuk a „Fizetési Rendszer Jelentés” főbb pontjait, most összefoglaltuk az MNB tájékoztatón elhangzott legfontosabb üzeneteket, amelyek meghatározzák majd a hazai fizetési szolgáltatások fejlődését az előttünk álló hónapokban.

• A PSD2 teljeskörű, éles alkalmazása 2019. szeptember 14-től kötelező. Bár az EBA június 21-én kiadott szakvéleménye a tagállami hatóságok számára – bizonyos feltételek mellett – rugalmasságot enged az erős ügyfél-hitelesítés teljesítésére vonatkozó felügyeleti tevékenysége során, a lehetőség tényleges tartalma és hatóköre nem egyértelmű. Abban biztosak lehetünk, hogy az erős ügyfél-hitelesítés alól általános engedmény, halasztás nem lesz sem Magyarországon, sem az Unió tagállamaiban. Az EBA Vélemény szigorú értelmezése alapján felügyeleti rugalmasság csak az online vásárlások vonatkozásában az érintett kibocsátó és az elfogadó bankok számára egyedi engedély – és feltételek – mellett alkalmazható. Kérdés az, hogy az MNB – az Európai Bankhatósággal folytatott egyeztetéseit követően – milyen álláspontra helyezkedik majd. A felügyelet rövidesen nyilvánosságra hozza álláspontját, melyben útmutatót is ad az érintett piaci szereplők számára.

• A PSD2-s API-k megnyitása az engedélyezett/regisztrált és az EBA regiszterében szereplő szolgáltatók számára szeptember 14-től kötelező. Az EBA regiszter szerepe fontos, hiszen az itt felvételt nyert szolgáltatók esetében lehetnek biztosak a hazai bankok – és a fogyasztók is – , hogy felügyelt szolgáltatóról van szó.

• A PSD2-ben az API-k nem megfelelő működése esetére előírt tartalékmechanizmus és az ez alóli mentesség feltételei a bank-fintech cégek kapcsolatrendszerében kritikus. A tartalékmechanizmus hivatott ugyanis biztosítani a betelepülő szolgáltató számára a biztonságos működés alapjait és így fogyasztóik folyamatos kiszolgálását. Annak érdekében, hogy a bankok, a harmadik feles szolgáltatók tisztán és egyformán láthassák a feltételeket és a szükséges fejlesztéseket időben el tudják végezni, az MNB a napokban publikálja – a Pénzügyi Stabilitási Tanács által már elfogadott – a felmentési kérelem kötelező tartalmi elemeit.

• Sejtettük, de biztossá vált, hogy az MNB feltérképezi, értékeli a bankok által kiajánlott API-kat, valamint felügyeleti tevékenységét kiterjeszti a PSD2 API-k ellenőrzésére. Ez olyannyira szilárd terv, hogy az éves ellenőrzési tervébe – az erős ügyfélhitelesítés mellett – bekerült.

A sajtótájékoztatóból az azonnali fizetési rendszer március 2. napján történő bevezetése és ennek kapcsán a következő 8 hónap feladatai sem maradhattak ki:

• Ne reménykedjen senki, hogy tovább csúszhat az azonnali fizetés. A március 2-ai határidő biztosságára irányuló kérdésekre válaszként elhangzott, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa az érintett bankok felsővezetőivel és a Bankszövetséggel folytatott tárgyalások alapján határozta meg a bevezetés határidejét.

• Az azonnali fizetési rendszer indulásának alapelveiben az MNB szilárd: bármely belföldi bankból bármely belföldi bankba az azonnali átutalás lehetőségét minden lakosnak egyszerre biztosítani kell (megj: a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak szerint).
• Kiemelt feladat továbbá a kiegészítő szolgáltatások, azaz az azonnali fizetési infrastruktúrára rátelepíthető innovatív fizetési szolgáltatások választékának megteremtése, ezért az MNB még ebben a hónapban publikálja a –piaci szereplőkkel közösen kidolgozott – fizetési folyamatok keretrendszerét és a QR kódos fizetési megoldások kialakítását elősegítő nyílt QR kód szabvány leírását.