Tavaly nyárra ígérte az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a saját digitális jegybankpénzzel (CBD = Central Bank Digital Currency) foglalkozó tanulmány publikálását, amely azonban csupán múlt csütörtökre készült el. A körülbelül fél éves késés ellenére sikerült csillapítani a szakmai kedélyeket, ugyanis a CBDC fejlesztések űrversenyében a világ vezető devizájával rendelkező USA-tól szinte semmilyen kézzelfogható üzenet nem érkezett ezidáig. A CBDC riportot még több szenátusi stablecoin (privát vállalkozások által fejlesztett digitális pénz vagy eszköz(?)) meghallgatás is megelőzte. Egyszóval, mindenképp mérföldkőnek tekinthető a tanulmány kiadása pont abban az időben, amikor a kínai vezetőség bejelentette, Androidról és iOS-ről is letölthető a digitális jüan applikáció, és februárban a téli olimpián már külföldi turisták is fizethetnek a kínai CBDC-vel az országban.

A Fed digitális jegybankpénz (CBDC) projektje Hamilton névre lett keresztelve. A név talán nem véletlen, ugyanis Alexander Hamilton az USA egyik alapító atyja és első pénzügyminisztere volt.

A jegybankok jegybankja, a Bank for International Settlement (BIS) képviselői még tavaly év vége felé folytattak egyeztetéseket Jerome Powell Fed elnökkel. Elképesztő ereje lehet a BIS-nek, mert a Fed korábban “tartózkodott” a témától, ezután pedig formálisan kijelentették, hogy vizsgálják a CBDC bevezetés lehetőségét.

Óvatosan közelít a FED a digitális jegybankpénzhez

Ahogy a bejelentés, úgy a tanulmány sem egy konkrét elköteleződés abba az irányba, hogy az USA CBDC-t fog kibocsátani (nem úgy mint a Bahamák, a Kelet-Karib térség, Nigéria Kína). A tanulmány többször is leszögezi, hogy a Fed csupán megvizsgálja a lehetőségeket és kockázatokat és azt, hogy a lehetőségek jobbak-e, mint a mostani rendszerek, de közel sincs elköteleződés a részükről, ahhoz kongresszusi és elnöki felhatalmazásra van szükség jogszabály formájában.

Nincsenek egyszerű helyzetben több okból kifolyólag. A belföldi (domestic) magánszemélyes és vállalati (retail) fizetésekre szakosodott fizetési rendszerük viszonylag nagyon fejlett és a lakosság magas százaléka rendelkezik bankszámlával. A két legnyomósabb indok hiánya miatt úgy tűnik, nincs igény domestic retail CBDC bevezetésére.

A Fed 2023-ban tervezi bevezetni a FedNow szolgáltatását, amivel a magyar Azonnali Fizetési Rendszerhez hasonlóan az amerikai kereskedelmi bankok ügyfelei is 24/7/365 végezhetnek azonnali utalásokat, amire jelenleg nincs felkészítve a fizetési rendszer.

Ilyen fejlesztési törekvések mellett a CBDC bevezetési kockázatok nem kicsik, ugyanis

egy rosszul megtervezett CBDC képes lehet a jól működő kétszintű bankrendszert szétzilálni.

A monetáris politika és transzmissziós mechanizmusok javítása pedig egyelőre csak kutatási fázisban van, sehol nem volt idáig elsődleges szempont emiatt CBDC-t bevezetni.

Mivel az USA dollár a világ vezető tartalékdevizája, ami azt is jelenti, hogy a nemzetközi tranzakciók és devizacsere ügyletek döntő többsége USA dollárban zajlik, ezért az USA-nak kevésbé lehet az érdeke, hogy az amúgy is kevésbé hatékony, költséges, nem transzparens, ám a bankjain és USA dollárban átfolyó nemzetközi tranzakciók más devizákban, egymással közvetlenül történjenek.

Milyen technológiát támogat az USA?

Vajon mi érdeke lehet az USA-nak a dollár CBDC bevezetéséhez vagy éppen csak vizsgálatához? Nem véletlen, hogy eddig halogatták? Számtalan találgatás övezi a digitális jegybankpénzek geopolitikai vetületét. A nemzeti CBDC-k vajon képesek lehetnek az USA dollárt megfosztani a Giscard d’Estaing által kijelentett “túlzott kiváltságaitól”? De nem csupán ezek izgalmasak, hanem az is, hogy milyen technológiára építkezhet a Fed.

Technológiai szemszögből nézve a riport nem foglal állást egyetlen konkrét technológia mellett sem, és a lehetséges technológiák elemzésébe se mélyed bele.

Figyelmesen olvasva, több helyen utalást találunk azonban magasszintű követelményekre, melyeknek a konkrét technológiai implementálásába nem mélyed bele a cikk:

• Erős hangsúly a láthatósági (privacy) tulajdonságokon, ugyanakkor megtartva a lehetőségét annak, hogy a törvénytelen aktivitás felderíthető legyen.
• Többszintű intézményi rendszerre koncentrál, vagyis semmiképpen sem egy olyan rendszert céloz meg, ahol a központi bank közvetlenül nyit számlát végfelhasználóknak. Nyitva hagyja azonban a kérdést, hogy token alapú rendszer, vagy számla alapú rendszert preferál (ahol az egyes számlák a kereskedelmi bankoknál vannak megnyitva). Illetve nyitva marad az is, hogy a több szintben pusztán a kereskedelmi bankok, vagy egyéb payment provider-k is erős szerepet játszanak.
• Erősen hangsúlyozott a lehetőség a tranzakciókban résztvevő személyek, vagy intézmények személyazonosság megállapítására.
• Mikrotranzakciók lehetősége, amire nem képesek jelenleg az USA fizetési rendszerek
• Programozhatóság lehetősége.

Rengeteg a nyitott kérdés

A FED direkt és indirekt módon kutatja a lehetséges implementációkat több szervezettel együttműködésben. Egyrészről egy házon belüli technológiai labbal kutatják annak a lehetőségét, miként integrálhatók a fenti követelmények a már meglévő fizetési rendszerekbe. Másrészről egy M.I.T-val való kutatás azt vizsgálja, hogyan valósítható meg a CBDC elosztott főkönyvi technológiával.

A riport több technológiai követelményt hangsúlyozottan nem is próbál eldönteni, hanem pusztán felveti, mint amikhez további kutatás, és/vagy társadalmi vita és konszenzus szükséges. Ilyen szempontok például:

• Kezeljen-e a rendszer offline tranzakciókat?
• Mennyire kell a rendszert egyszerű végfelhasználói felhasználhatóságra tervezni?
• Mennyire kell a különböző létező fizetési rendszerek közötti együttműködésre fókuszálni?

Milyen célt szolgál majd az amerikai jegybankpénz?

Összességében elmondhatjuk, hogy a megjelent riport semmiképpen sem konkrét white paper egy adott CBDC rendszer implementálására. Sokkal inkább egy első hivatalos kick-off riport, mely további társadalmi vita segítségével a konkrét igények és technológiai lehetőségek részletesebb kidolgozására ad lehetőséget.

Mindenesetre izgalmas kérdés marad, hogy vajon milyen célt szolgálhat majd az amerikai jegybankénz: a belföldi privát tranzakciók javítását, a monetáris politika jobb implementálását, vagy éppen a dollár tartalékvaluta szerepének megőrzését.

A FED tanulmány itt érhető el.

 A cikk szerzői Szegő Dániel, Retkes Ádám és Nagy Dániel.

Címlapfotó forrása: Karolina Grabowska fotója a Pexels oldaláról