Ma már szinte minden központi bank részt vesz digitális jegybankpénzzel (CBDC) kapcsolatos kutatásban, kisérletben. Az egyik legkritikusabb kérdés, amellyel találkoznak, hogy a központi digitális jegybankpénz hogyan működik majd együtt a jelenleg elterjedt fizetési rendszerekkel. Erre a kérdésre a válasz széleskörű iparági együttműködésben található meg, ezért kiemelkedő fontosságú a Mastercard minap elindított CBDC Partnerprogramja.

A BIS (Bank for International Settlements) 86 központi bank körében végzett felmérése szerint a világ központi bankjainak mintegy 93%-a folytat CBDC kutatásokat, fejlesztéseket. A felmérés szerint a digitális jegybankpénz projektek jól haladnak és a becslések szerint akár 15 különféle központi digitális valuta is élesbe állhat 2030-ra.

A Mastercard globális szabályozói érdekképviseletért felelős vezetője, Jesse McWaters rámutatott arra, hogy számos kérdés merül fel a magánszektor lehetséges szerepéről a digitális jegybankpénz kibocsátás, a fizetési rendszer interoperabilitása, a biztonság és az adatvédelem tekintetében.

Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a CBDC hogyan kapcsolódik, hogyan működik együtt a jelenlegi széles körben elterjedt fizetési rendszerekkel. Továbbá még az sem tiszta, hogy melyek azok a speciális felhasználási esetek, kihívások, amelyekre a CBDC a jó válasz.

A digitális jegybankpénz

A digitális jegybankpénz egy olyan „elektronikus rendeleti pénz és jegybanki passzíva, ami fizetések elszámolására és értékmegőrzésre is alkalmas”*.

Alapvetően két fajtáját különböztetik meg: a lakosság számára is széleskörben hozzáférhető „lakossági” és a pénzügyi intézmények számára hozzáférhető speciális „nagykereskedelmi” megoldás (pl. bankközi elszámolásokra vagy értékpapír-elszámolásokra) – ún. wholesale – digitális jegybankpénzt.

*Meaning és társainak 2018-as elemzése szerint

A Mastercard ösztönzi a digitális jegybankpénzre épülő ökoszisztéma fejlődését

A partnerprogram nem az első lépés a Mastercard digitális jegybankpénz bevezetését támogató munkájában. 2020-ban nyitotta meg a központi bankokat segítő virtuális tesztplatformját, amelyen már számos jegybanki kezdeményezés fut.

A minap meghirdetett partnerprogram az iparági együttműködések ösztönzésén keresztül segít választ találni a fenti kérdésekre, kihívásokra.

A program tagjai között találjuk a Ripple-t, a blockchain és Web3-as alkalmazásokat fejlesztő Consensys-t, a tokenizált megoldásokat szállító Fluency-t, az Idemia-t, a Consult Hyperion tanácsadó céget, a biztonsági technológiák terén vezető Giesecke+Devrient céget, valamint a Fireblocks platformot.

Raj Dhamodharan, a “Digitális eszközök és Blockchain” terület vezetője szerint:

“Ahogy a digitálisan vezérelt jövő felé közelítünk, alapvető, hogy a digitális jegybankpénz használata ugyanolyan egyszerű legyen, mint a többi pénzeszközé.”

Ehhez szükséges egyrészt, hogy a CBDC ne vákuum környezetben, hanem a kormányok, jegybankok által támogatott bizalmi környezetben, széles iparági támogatottság és lakossági ismertség mellett kerüljön bevezetésre.

“A Mastercard CBDC partnerprogram a központi bankok számára nyújt segítséget annak megértéséhez, hogyan lehet a gazdaság és a társadalom számára értéket teremtő központi digitális pénzt bevezetni”

– mondta McWaters.

A CBDC nem átgondolt bevezetése a jelenlegi fizetési rendszerekben zavarokat okozhat és kiszoríthatja a magánszektor befektetéseit, ezért Jerome Powell, a FED elnökének szavait idézve McWaters kiemelte:

“Sokkal fontosabb jól csinálni, mint elsőnek lenni.”

A digitális jegybankpénz hat lehetséges előnye

1. Makrogazdasági mutatók, mint az inflációs ráta, pénzmennyiség vagy pénzforgalom valós idejű adatgyűjtése és pontosabb kiszámítása monetáris politikai döntések támogatásához.
2. Segíthet a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és az adócsalás megelőzésében a Big Data és gépi tanulási technológiák használatával. A gyanús pénzmozgások felkutatását és nyomon követését a jegybank közvetlenül lenne képes megvalósítani, így csökkenthető a bankok pénzmozgás ellenőrzési gyakorlatai felé történő kitettség.
3. Alacsonyabb szintű információaszimmetria a pénzügyi intézmények és a szabályozók között.
4. Pénzügyi integráció növelése a kedvező árú jegybanki számlavezetés vagy tokenizált fizetési rendszer használatának biztosításával. A társadalom egyik csoportjának sem szükséges kiszorulnia a pénzügyi szolgáltatásokból a digitális jegybankpénz kedvezményes bevezetésével, illetve a készpénztartás költsége is megtakaríthatóvá válik társadalmi szinten.
5. Monopolisztikus fizetési infrastruktúra üzemeltetés megszüntetése azzal, hogy a digitális jegybankpénz kiegészíti a jelenlegi bankközi elszámolást. A legtöbb országhoz hasonlóan Magyarországon is egy elszámoló rendszeren keresztül bonyolódik le a bankközi forgalom túlnyomó része, ami rendszerkockázatot hordoz magában.
6. Kockázatmentes pénz biztosítása a lakosság számára. A számlapénzzel ellentétben nemcsak 100.000 eurós betétbiztosítás határáig, hanem a készpénzhez hasonlóan korlátlanul. Az egész gazdaság teljesítménye szavatolja a jegybankpénz minden egysége mögötti fedezetet, így nem fordulhat elő bankcsőd.

Forrás: A digitális jegybankpénz lehet a 21. századi bankrendszer építőköve, FinTechZone.hu, 2020.08.24.

[Forrás: Mastercard] | Címlapfotó forrása: Oleksandr – stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group