Az MNB által indított szabályozói tesztkörnyezet (ún. regulatory sandbox) a fintech startupok többsége számára nem lesz elérhető a magas belépési korlát miatt. Ennek következményei nemcsak a hazai fintech startupok piaci lehetőségeit, de Magyarország fintech innovációs központtá válását is megpecsételheti.

Itthon csak engedélyezett pénzügyi intézmények, azaz főként a hitelintézetek, befektetési vállalkozások vagy a biztosítók vehetnek részt az ún. Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezetben. Ezzel az összes olyan cég ki van zárva a lehetőségből, amely kicsi, most indult, és tipikus fintech startup.

Magas lett a belépési küszöb

Az engedély megszerzése hónapokat vesz igénybe és attól függően, hogy milyen engedélyt kívánnak megszerezni, meg kell felelniük a magas tőkekövetelményeknek is – kivétel a legújabb „jövevényeket”, a számlainformációkat összesítő szolgáltatókat (AISP – nincs tőkekövetelmény) és a fizetéskezdeményezési szolgáltatókat (PISP – 15 millió forint tőkekövetelmény).

A pénzügyi vállalkozások esetén a tőkekövetelmény minimum 50 millió forint, a bankok esetén az induló tőke 2 milliárd forint, a biztosítóknak pedig minimum a szavatolótőkét kell előteremteniük.

Befektetési vállakozások esetén – egyes szűk körű tevékenységeknél – ugyan szintén elegendő az 50.000 eurónak megfelelő összeg, a gyakorlat során a jogi költségek és a stabil működés felügyeleti elbírálásának gyakorlata miatt ennek többszöröse az indokolt.

A piaci tesztelés a legnagyobb érték

A fintech startupoknak az induláskor nincs lehetőségük kivárni a legalább 4-6 hónapos engedélyezési folyamatot és/vagy teljesíteni a tőkekövetelményeket, továbbá finanszírozni a magas szabályozói küszöb teljesítése érdekében szükségszerűen igénybe veendő jogászokat, hogy legalább esélyük legyen bejutni a Tesztkörnyezetbe, ami épp számukra lenne a legfontosabb.

A startupok számára az egyik legnagyobb kihívás az ötletük, a prototípusuk, a termékük tesztelése piaci környezetben. Ezt a lehetőséget biztosíthatná a szabályozói sandbox, illetve biztosítják is egyes országokban.

A pénzügyi szektorban az innováció jelentős része épp a fintech startupoknál keletkezik, amiből egyes vélemények szerint már több 30 ezer van a világon. Szerencsére már itthon is felismerték a bankok a kívülről jövő innováció, a fintech startupok jelentőségét, ezért saját együttműködési platformokat (pl.: inkubációs program, seed tőkebefektetés, banki sandbox stb.) alakítottak ki.

Elsőként az MKB Bank lépett (MKB Fintechlab), de követte őket szinte az összes ismert szereplő, például az OTP Bank (OTP Lab), vagy a K&H Bank (Start it @K&H) is.

Vannak jó nemzetközi szabályozói gyakorlatok

A nemzetközi szabályozók is felismerték az alulról jövő kezdeményezések innovációs potenciálját és azok sajátosságait figyelembe véve alakították ki a fintech startupok fejlődését segítő innovációs programjaikat, szabályozói tesztkörnyezetüket (regulatory sandbox).

Volt szerencsém egy-egy konferencián mindkét felügyelet fintech innovációkkal kapcsolatos szabályozásáért is felelős munkatársával hosszabban beszélni. Mindketten kifejezetten bátorították a külföldi cégeket, hogy menjenek oda és vegyenek részt az ottani Regulatory Sandbox-ban.

Arizonában a privát szektorral együttműködve külön infrastruktúra és rengeteg erre felkészített humán erőforrás várja az innovációt fejlesztő cégeket. Teszik ezt azért, mert tudják, hogy az átgondolt és letesztelt fejlesztések a fogyasztók előnyére válhatnak még akkor is, ha a profit egy része nem náluk csapódik le, illetve rengeteg munkahelyet is teremthet.

Máshol tárt karokkal várják a külföldi fintech startupokat

Még ha a hazai fintech cégeket nem is vesszük figyelembe, hogyan várható el akár egy közeli, például szlovén vagy román startup-tól, hogy Magyarországon vezessen be új megoldásokat, ha a Regulatory Sandbox-ba lépés előtt egy teljes körű engedélyt kell szereznie?

Eközben Szingapurban egy főként indiaiakból álló csapat részt vett az ottani Regulatory Sandbox-ban, később a sikeres tesztek után megkapta a teljes engedélyt. A Kristal nevű cég mára három ázsiai országban rendelkezik irodával és tesz lehetővé költséghatékony, valamint hozamelőnyt nyújtó befektetéseket.

Dubai-ban a helyi innovációs tesztkörnyezetben a Sarwa nevű robo-advisor 12 hónapot tesztelhetett, majd a felügyelet maga adott ki büszke közleményt a sikeres engedélyszerzésről, bizonyítva az ottani Sandbox létjogosultságát. A Sarwa csapata is jórészt külföldről érkezett, főként Kanadából, az Egyesült Államokból. Egyértelmű, hogy itt az ügyfélélmény javítása és a helyi startup közösség fejlesztése a prioritás.

Homokozó, ahol csak felnőttek játszhatnak

Itthon a Felügyelet számára nagyságrendekkel fontosabb, hogy a fogyasztók védve legyenek vélt vagy valós kockázatoktól – még ha nagyon kevesen is vannak a tesztkörnyezetben -, mint az, hogy új innovációk jöjjenek létre itthon, ami bázist jelenthetne akár az egész régió fintech közössége számára.

Az, hogy az MNB esetén máshol vannak a súlyok, mint a fenti példákban, önmagában egy tisztelendő álláspont. Ugyanakkor érdemes a hazai felügyeletnek is végiggondolnia, mitől lesznek sikeres digitális pénzügyi innovációk Magyarországon, ha épp a fintech startupok számára nehezíti meg a szabályozói tesztkörnyezetbe való bejutást, és hogy valóban hivatkozhatunk-e Regulatory Sandbox-nként az olyan homokozóra, ahol csak felnőttek játszhatnak.

A jól működő nemzetközi példák itthon is működhetnének, illetve biztosan kialakítható lenne egy olyan „zsilipelős” rendszer, amely teret ad a fintech startupoknak és nem jár a pénzügyi közvetítői rendszer veszélyeztetésével. A hazai fintech közösség nyitott lenne a párbeszédre és a keretek újratervezésére.