27 éve piacvezető az életbiztosítások területén az NN Biztosító, mert képes volt a folyamatos megújulásra. Napjaink kihívásai miatt ismét a megújulás mellett döntöttek. Három év felkészülés után idén január végén alapjaiban alakították át az NN Biztosító szervezetét és átálltak az agilis működésre. Szakítottak a hagyományos biztosítói és multi gyakorlattal, hogy új megközelítésükkel digitális piacvezetőkké váljanak.

„Minél több családhoz szeretnénk elvinni az öngondoskodás üzenetét és lehetőségeit, az ehhez vezető úton pedig sok egyéb mellett meghatározó tényező a digitalizáció”

– emelte ki Sztanó Imre, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója a FinTechZone.hu számára adott exkluzív interjújában.

Az NN Biztosítónál teljesen átformálják a szervezetet annak érdekében, hogy lebontsák a silószemléletet és a lehető leggyorsabban reagálhassanak az ügyféligények változásaira. A felkészülési időszak tapasztalatait, az eddigi eredményeket osztotta meg velünk az elnök-vezérigazgató.

Összegyűjtöttük az 5 legfontosabb dolgot, amelyek meghatározhatják az agilis átállás sikerességét.

Sztanó Imre, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója

1. A digitalizáció önmagában nem elég! A digitalizáció nemcsak technológiai, hanem szervezeti kérdés is.

Sztanó Imre: Meggyőződésünk, hogy a digitalizáció a XXI. században elengedhetetlen kelléke annak, hogy közelebb kerüljünk az ügyfeleinkhez, jobban megismerjük és kielégítsük az igényeiket.

A digitalizáció azonban nemcsak technológiai, hanem kulturális és működési kérdés is.

Nem az a kérdés, hogy elérhető-e számunkra a technológia, hanem az, hogy mi az a szervezeti keret, amellyel képesek lehetünk kihasználni a technológia nyújtotta lehetőségeket. Mi úgy láttuk, akkor érhetünk el valódi előrelépést és versenyelőnyt, ha a technológiai beruházásokkal párhuzamosan befektetünk a szervezetfejlesztésbe is.

A mindennapok szintjén ez azt jelenti, hogy gyorsabbak, ügyfélorientáltabbak lehetünk: már nem silóban gondolkodunk, hanem a teljes ügyfélútban. Az agilisban használatos sprintekkel ráadásul jóval gyorsabban kapunk piaci visszajelzést a fejlesztéseinkre, hogy lássuk, tényleg jó irányba indultunk-e.

2. Az agilis nem lehet öncélú, a [vállalati] stratégiát kell szolgálnia.

Sztanó Imre: Az agilis nem cél, hanem egy remek eszköz a kitűzött céljaink eléréséhez, ezért elengedhetetlen, hogy ez az új keretrendszer tökéletesen megfeleljen a stratégiánknak. Az új szervezeti struktúrát ezért úgy alakítottuk ki, hogy képes legyen teljes mértékben leképezni a stratégiát.

Úgynevezett tribe-okat, azokon belül pedig 8-10 fős squadokat alakítottunk ki, amelyek a változásokon, új fejlesztéseken és a napi szintű működtetésen dolgoznak. Mi úgy látjuk, hogy a tribe-ok és squadok end-to-end felelőssége akkor tud megvalósulni, ha a tribe-okon belül foglalkoznak a változásokkal („change”) és a napi szintű működéssel („run”) is, ezért a klasszikus modelltől némileg eltérve mindkét funkció megtalálható a csapatainknál.

A kihívások kezelése, a hatékonyságnövelés, a jövő megoldásainak keresése ugyanis szerintünk nem lehet eredményes, ha az ezzel foglalkozók nincsenek tisztában a napi szintű működéssel.

Ugyanígy, akik a napi szintű működéssel foglalkoznak (akarva-akaratlanul is), részeseivé válnak a változásmenedzsmentnek, a kihívások kezelésének azáltal, hogy testközelből szembesülnek a kihívásokkal, így első kézből adhatnak javaslatokat azok kezelésére.

3. Kerüljük el a párhuzamos valóságokat! Alakítsuk át a felsővezetést!

Sztanó Imre: A másik nagyon fontos döntésünk az volt, hogy a tribe leadereket beemeltük a menedzsmentbe és a korábbi klasszikus menedzsmentfunkciókat (Chief Sales Officer, Chief Marketing Officer, Chief Operations Officer) megszüntettük, illetve átalakítottuk.

Ennek eredményeként ma az NN Biztosító menedzsmentje 3 tribe leaderből, a Chief Risk Officerből, a Chief Financial Officerből, a HR vezetőből és az elnök-vezérigazgató áll, így már a menedzsmentben biztosíthatjuk a tribe-ok munkájának összehangolását. Ez azért volt nekünk fontos, hogy

ne alakuljon ki két párhuzamos valóság, a szervezet minden szintjét áthassa az agilis.

PAYTECHSHOW

Azonnali fizetés, mobilfizetés, Apple Pay lehetőségei, kihívásai a kereskedők, a pénzügyi szolgáltatók és a lakosság szemszögéből. Workshopok, megoldások, Payment Design Sprint 2019.10.15-én a PAYTECHSHOW-n.

4. „Helyezzük perspektívába, mit, miért teszünk!”

Sztanó Imre: Egy ilyen átalakulás óriási változást jelent a szervezetnek. Új munkamódszertanok, folyamatok, fogalmak jelennek meg a szervezetben, amelyek bemutatását, értelmezését minden elérhető eszközön és csatornán keresztül segítenünk kell. De a legfontosabb, hogy

mindenki pontosan lássa a saját szerepét, helyét és a stratégiához való hozzájárulását az új szervezetben.

Ennek érdekében már az átállás előkészítése során is tréningeket, párbeszédre épülő eseményeket szerveztünk, de pl. kialakítottunk egy olyan szobát is, amelynek falain vizuálisan is bemutatjuk a csapatok egymáshoz való viszonyát és helyét a stratégia megvalósításában, így az egyes munkavállalók is látják a tágabb kontextusát, hogy hogyan illik a nagy egészbe a saját munkájuk. Ez az úgynevezett obeya room, a transzparenciának és a tervezésnek is fontos eszköze.

Emellett rengeteg infografikát, folyamatábrát is elhelyeztünk szerte az épületben, hogy perspektívába helyezzük, mit, miért teszünk.

Fotó forrása: NN Biztosító

5. Agilist csak agilis módon lehet csinálni!

Sztanó Imre: Az agilisre nem lehet csak és kizárólag módszertanként tekinteni. Az én szememben ez egy működési és együttműködési kultúra.

Valójában nem agilist akarunk csinálni, hanem agilisak akarunk lenni, amiben olyan kulturális elemek is rendkívül fontos szerepet töltenek be, mint például a vezetői példamutatás, a közös sikerek megünneplése, vagy épp a hibázásainkhoz való teljesen újfajta viszonyulás. Utóbbi magában is jól érzékelteti az agilis kultúrát: nem csak a sikert, hanem már a befektetett erőfeszítést, a tulajdonosi szemléletből fakadó igyekezetet és kezdeményezést is elismerjük, és teljesen nyitott módon közösen tanulunk a kevésbé sikeres megoldásokból.

A hároméves felkészülés és az idei teljes átállás eddigi tapasztalata alapján úgy látom, hogy

agilist nem lehet nem agilis módon bevezetni.

Mindenképpen lesznek időközbeni visszafordulások, váltások. A kulcs, hogy ezekre készek legyünk, folyamatosan értékeljük a haladást és belenyúljunk, ahol kell.

A célunk mindezzel, hogy létrejöjjön egy tanuló, együttműködő szervezet, amelynek DNS-ébe be van ágyazva a folyamatos fejlődés iránti igény és képesség.

Igaz, még csak január óta állt át a teljes szervezet az agilis működésre, de az eredményei már érzékelhetők (a legfrissebb munkavállalói elégedettség felmérésben is); a munkatársak látják a víziót, hogy merre haladunk és azt is, hogy az egyén hogyan tud fejlődni az új szervezetben.

„Mi az ugródeszkát adjuk, de ugrani Neked kell – szerintem az agilis erről szól”.