“Az MNB célja, hogy 2030-ra az összes fizetési tranzakció legalább 50%-a elektronikus úton történjen Magyarországon. Ennek egyik lépése a QR-kód és a fizetési kérelem szolgáltatások biztosításának kötelezővé tétele” – mondta el Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a FinTechZone-nak adott exkluzív interjúban. Az intézkedéscsomagnak köszönhetően – többek között – széles körben válhat elérhetővé az érintéses azonnali fizetés. Az értékhatár 10 millió forintról 30 millió forintra emelésével pedig még több élethelyzetben (pl. ingatlan- és nagyobb értékű vásárlások) jelent majd kényelmes megoldást az azonnali fizetés. Az intézkedéscsomag részleteiről, a várakozásokról három részes interjúban számolunk be.
#1 Szükségesnek látjátok-e az azonnali fizetéseknél érvényes jelenlegi 10 millió forintos értékhatár emelését és a konzultáció részét képezi-e erre vonatkozó javaslat?
Bartha Lajos: Az MNB már az Azonnali fizetés bevezetése előtt jelezte a bankszektornak, hogy az értékhatár biztosan emelkedni fog, annak mindössze az időpontja volt csak kérdéses. A jelenlegi eredményeket látva, azonban már most, pár év után úgy ítéljük, hogy a rendszer megérett az értékhatár emelésére és ezzel kapcsolatban az MNB-nek több javaslata is volt, amelyeket előzetesen megosztottunk a bankszektorral egy írásbeli konzultáció keretében.
Két főbb kockázatot kell figyelembe vennünk és egyszerre kezelnünk, a likviditási és a csalási kockázatot. A piaci szereplőkkel együtt a hazai Azonnali fizetést azonban úgy alakítottuk ki, hogy a likviditási kockázat nem számottevő. Az előbbi kérdésben a szektor néhány nagy szereplője, akár a 100 millió forintos összeghatárt is elképzelhetőnek tartaná, és likviditási szempontból nem fogalmazódtak meg lényegi aggályok.
A serpenyő másik felében a csalási kockázat szerepel és ebben a szektor álláspontja már nem volt ennyire rugalmas. A visszaérkező válaszokból, valamint a felsorakoztatott érvekből az MNB azt a következtetést vonat le, hogy nem szabad túl nagyot ugrani, ezért arra teszünk javaslatot, hogy 30 millió forint legyen az új értékhatár.
A mi álláspontunk az, hogy a mindennapi életünk növekvő digitalizációjából következik, hogy a csalások kockázata is nő.
Így alapvetően nem az összeghatáron múlik a potenciális csalások sikeres detektálása, a bankszektornak, – függetlenül, hogy 3, 10 vagy 30 millió forintos értékhatárról beszélünk – olyan professzionális valós-idejű rendszereket kell alkalmaznia, amely képes hatékonyan megakadályozni a csalásokat.
Ugyanakkor, az értékhatár emelése számos fizetési helyzetben segítheti mind a lakossági, mind a vállalati ügyfeleket az azonnali fizetés széleskörű használatában.
#2 Összességében milyen lehetőségeket, hasznokat jelent a fenti intézkedéscsomag megvalósítása a szolgáltatóknak, kereskedőknek? Hogyan készüljenek?
Technikai oldalról elhárítjuk az akadályokat az újfajta fizetési megoldások használatában és biztosítjuk a mindennapi életben használatos fizetési alapkritériumokat a legköltséghatékonyabb módon.
A kereskedők és szolgáltatók feladata, hogy érdeklődjenek a pénzforgalmi szolgáltatóknál az új lehetőségekről és díjakról, valamint vessék össze ezeket a jelenlegi költségeikkel. Az MNB az eddigi konzultációk során kifejezetten jó értékajánlatokkal találkozott a pénzforgalmi szereplők oldaláról.
A javaslatcsomag megvalósulását követően már a kereskedelmi és pénzforgalmi szereplők érdeke is egyaránt az lesz, hogy a rendszerben végbemenő tranzakciók száma emelkedjen, így az MNB bátorítja a kiskereskedelmi szektort az aktív szerepvállalásra az új fajta fizetési megoldások bevezetésében.
[szerk. megjegyz.: a FinTechZone az “Elektronikus fizetési megoldások kézikönyve” c. kiadványban gyűjtötte össze, milyen azonnali fizetési megoldások érhetők el jelenleg a kereskedők, vállalkozások számára. Részletek itt.]
#3 Mik a következő lépések, hogyan, milyen ütemezésben lépnek hatályba az intézkedések? Hogyan tehetik meg javaslataikat, kérdéseiket a piac szereplői?
Bartha Lajos: A javaslatcsomagot július elején az MNB elküldte a hazai pénzforgalmi szereplők jelentős részének kezdve a bankoktól, a biztosítókon át, technikai szolgáltatókon keresztül, a kiskereskedelmi és számlakibocsátó vállalkozásokig. Ebből az érintett szereplők megismerhetik, hogy
tervek szerint a javaslatok 2023 második félévében hatályba lépnek.
A kezdeményezésekkel kapcsolatban a piaci szereplők augusztus 31-ig küldhetnek az MNB számára javaslatokat és észrevételeket, de természetesen a nyár folyamán is aktív egyeztetéseket folytatunk az érintettekkel. Itt szeretném jelezni, hogy azon pénzforgalmi szereplők, szakmai egyesületek, akik érintettnek gondolják magukat az említett témákban, de nem kapták meg az MNB-től a javaslatcsomagot, ők mielőbb vegyék fel velünk a kapcsolatot az azonnalifizetes@mnb.hu email címen keresztül.
A konzultációs időszak lezárásával az MNB megkezdi az észrevételek feldolgozását és szükség esetén a piaci igényeknek megfelelően véglegesíti javaslatait. Jelentős módosítási igény esetén az MNB felveszi a kapcsolatot az érintett javaslattevővel és egy konzultáció során megvitatható lesz az érintett téma.
Az intézkedéscsomagot az MNB a negyedik negyedévben tervezi publikálni, immáron mindenki számára elérhető módon.
#4 Az intézkedéscsomag minden eleme hatályba lép a tervek szerint 2023-ban. A szolgáltatóknak – a szabályozási tervezet alapján – felkészülési idejük is lesz a megfelelésre. Mi a várakozásod, mikortól érezhetik a szolgáltatók, kereskedők és főként a fogyasztók az intézkedések hatásait? Véleményed szerint 2025-ben hol tart majd az elektronikus fizetés Magyarországon és ebből mekkora részesedése lesz az azonnali fizetési szolgáltatások-nak? Milyen eredménnyel lennél elégedett?
Bartha Lajos: Meglátásom szerint, a szemfüles fejlesztők, technikai és számlavezető szolgáltatók már idén év végétől kezdve elkezdhetik kidolgozni ajánlataikat és megpróbálhatnak potenciális ügyfeleket szerezni, akár a legkisebb kereskedői szegmensből is, hiszen a szolgáltatások mindenki számára elérhetők lesznek. Szeretném, ha az érintett szolgáltatások megjelenésével éles verseny alakulna ki a hazai piacon.
Amint a kereskedők megismerik a lehetőségeiket biztos vagyok benne, hogy számos szereplő élni akar majd ezekkel a szolgáltatásokkal. Fogyasztói szempontból is ez egy rendkívül nagy újdonság lesz. A felméréseink azt mutatják, hogy Magyarországon van egy nagyon aktív szegmens, aki előszeretettel használja az elektronikus csatornákat és egy ennél is nagyobb társadalmi réteg, amely megfelelő ösztönzők hatására bevonható az elektronikusan aktívan fizetők táborába. Ezért biztosan
sokan lesznek, akik kipróbálják majd ezeket a fizetési megoldásokat és ha ezt a piac megfelelő ügyfélélménnyel egészíti ki, akkor sokan használhatják majd a jövőben is aktívan ezeket a szolgáltatásokat.
Nem várom, hogy villámgyorsan megugrik az Azonnali fizetésen alapuló fizetések száma, azonban az a célunk, hogy a következő pár évben ez folyamatosan emelkedjen. Ebből kifolyólag nem is szeretnék jóslásokba bocsátkozni 2025-re vagy arányokra vonatkozóan. Az MNB-nek jelenleg van egy hosszútávú stratégiai célja, miszerint 2030-ra az összes magyarországi tranzakció legalább 50%-a elektronikus úton valósuljon meg. Amennyiben ezt a célt elérjük, én teljesen elégedett leszek.
Címlapfotón Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója. Fotó forrása: MNB