Egy konferencián megkérdezték tőlem nemrégiben, hogy mit gondolok, melyik pillanatnyilag a legbomlasztóbb (disruptive) technológia a világon. Habozás nélkül választottam, és talán meglepő módon nem a quantum számítástechnikát, az IoT-t, vagy akár a blokkláncot választottam, hanem a decentralizált mesterséges intelligencia piacokat.
Demokratizálnák a mesterséges intelligenciát
A téma a 2017. évi ICO hype idején kezdett kibontakozni, amikor több egymással versengő és hasonló platform indult el, mint például a Neureal, vagy SingularityNET.
A technikai és gazdasági alapgondolatot az adja, hogy pillanatnyilag a mainstream mesterséges intelligencia és gépi tanulás piac nagy része kisszámú szereplő kezében összpontosul, akik jórészt speciális területeken használják fel az elért eredményeket.
A szereplők egy része például felhőszolgáltatók, vagy social media platformok, melyek a felgyűlt adatokat saját termék portfóliójuk jobb eladhatóságara használják fel (pl jobban célzott és pozícionált reklámok). További nagy szereplők az állami és vagy katonai intézmények, melyek szintén csak speciális, jól definiált területekre fókuszálnak.
Egyrészt ezen felhasználások társadalmi haszna alapvetően kétséges, másrészt kisebb cégeknek nincs sok esélyük a megfelelő minőségű MI kompetencia és algoritmusok összeállítására. Ezen próbálnak segíteni az elosztott mesterséges intelligencia / gépi tanulás platformok azzal, hogy gyakorlatilag demokratizálják az MI-t.
Kapcsolódó cikkek:
Mesterséges intelligencia algoritmusok értékesítése “App Store”-modellben
Az alapötletet az adja, hogy a világon számos különböző kutatóegyetem, vagy akár MI hobbista foglalkozik különféle, a mesterséges intelligencia egyes részterületeihez tartozó algoritmus tökéletesítésével. A legtöbb ilyen kezdeményezés megtalálható például a GitHub-on, open source, bárki által felhasználható módon.
Ezen kezdeményezések azonban nagyon gyakran nem érik el a konkrét üzleti megvalósítást még akkor sem, ha az ötlet üzletileg használható lenne a piacra vitel nehézségei miatt.
Praktikusan a MI kutató nem profi üzletember, ráadásul egy ilyen technológia piacra vitele gyakran még a szokásosnál is nagyobb kihívást jelent.
A decentralizált MI piacok hasonlóan működnek, mint például egy mobile App store:
minden fejlesztő vagy kutató a saját algoritmusából elkészíthet egy konkrét futó szolgáltatást, melynek működését a piacon keresztül értékesítheti és azt konkrét felhasználók megvásárolhatják.
Például, ha nekem van egy nagyon jó algoritmusom, ami kínairól fordít magyarra, akkor ezt az ötletet implementálhatom egy szolgáltatás segítségével, amit regisztrálhatok egy decentralizált MI piacra. Ezután akinek szüksége van erre szolgáltatásra, a piacon keresztül a megfelelő díj ellenében igénybe veheti. Ezt a díjat a fejlesztő és algoritmus létrehozója kapja meg.
Az ilyen piaci platformok egyik nagy előnye, hogy nem csupán végfelhasználók használhatják fel az egyes MI szolgáltatások eredményeit, hanem az egyes szolgáltatások is egymásra épülhetnek. Például a kínai magyar fordítási algoritmust nem feltétlen végfelhasználók veszik meg, hanem esetleg egy másik MI algoritmusba épül be, ami filmeket feliratoz automatikusan.
Másfelől, elképzelhető, hogy az algoritmusunk működésére további egyéb MI algoritmusokra, mint például kínai vagy magyar szótár programokra van szükségünk. Ezeket szintén a decentralizált MI piac segítségével vehetjük igénybe és építhetjük be saját algoritmusunkba (1. ábra).
Ily módon az egyes MI algoritmusok elemi újrafelhasználható “lego” blokkokat alkotnak, melyek kompex alkalmazásokat alkotnak végfelhasználók számára.
1. ábra: MI szolgáltatások egymásra épülése
Így épül fel a decentralizált MI platform
A legismertebb decentralizált MI platform a SingularityNET, melyet a Szófia robotról híres Hanson Robotics és az MI legenda Ben Goertzel neve fémjelez. A platform az Ethereum blokkláncon és az IPFS (Interplanetary File System – decentralizált adattárolás) platformokon lett megvalósítva, azonban az architektúra fel van készítve arra, hogy hosszú távon más blokklánc technológiát kell használni. A rendszer része:
- Az MI szolgáltatások regisztrációjára, megkeresésére és felhasználására szolgáló decentralizált adatbázis (registry).
- A piaci mechanizmusokat / MI szolgáltatás adás-vételt biztosító token rendszer és hozzá tartozó komponensek, mint például kripto wallet.
- Az MI szolgáltatás felhasználását elősegítő komponensek, mint például off-chain channel-ek a gyors és alacsony tranzakció díjú token transzfer megvalósítására.
- MI szolgáltatást implementálását elősegítő fejlesztői tool-ok és könyvtárak.
2. ábra: A SingularityNET építőkockái
Végső cél: az emberi gondolkodás modellezése
Attól eltekintve, hogy a decentralizált MI platformok rövid távon tényleges piaci rést próbálnak betölteni, több kezdeményezésnek ennél sokkal ambiciózusabb céljai vannak.
A legtöbb piacon lévő sikeres MI alkalmazás egy viszonylag szűk spektrumú területre próbál dedikált megoldást nyújtani, mint például speciális mintázat és alakzat felismerése képekben. Ezek az úgynevezett szűk MI (narrow AI) megoldások időnként akár az emberi problémamegoldásnál is hatékonyabban képesek működni, de csak adott speciális szűk témakörben.
Egyes kezdeményezések, mint például a SingularityNET végső célja
olyan mesterséges intelligencia rendszerek létrehozása melyek, minden tekintetben az emberi gondolkodással és problémamegoldással összemérhető teljesítményt nyújtanak (úgynevezett AGI – Artificial General Intelligence).
Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy egy ilyen általános mesterséges intelligencia elérhető szűk MI rendszerek valamiféle hálózat alapú összekapcsolásával:
- Egyrészt a mesterséges intelligencia elméletben az úgynevezett ágens alapú rendszerek próbálnak meg egymástól független MI komponensek (úgynevezett autonóm ágensek) összekapcsolásával a különálló komponensektől jóval nagyobb problémamegoldási kapacitást elérni (pl. Marvin Minsky – Society of Mind).
- Másrészt egyes neurobiológiai kutatások is azt mutatják, hogy az emberi agy és intelligencia is több különböző helyenkent erősen specializált alrendszer együttműködésén alapul.
Természetesen érdekes kérdés, hogy egyáltalán létrehozható-e ily módon valamiféle általános intelligencia és ez problémamegoldásban ténylegesen eléri e az emberi szintet. Ezt valószínűleg akkor lehet igazán látni, ha valamelyik ilyen platform eléri a kritikus tömeget: nagyszámú MI szolgáltatás kerül implementálásra, amelyek egymással erős interakcióban állnak.
Egészen addig azonban a terület egy értékes piaci résre nyújt megoldást: minőségi MI szolgáltatásokat lehet hatékonyan decentralizáltan adni – venni.
2. ábra: A SingularityNET építőkockái
Címlapfotó: pixabay.com