2020. március 2-a óta elérhető az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) Magyarországon. Már megjelentek a piacon az első fecskék is, ám az azonnali fizetés tömeges elterjedéséhez több időre és további megoldásokra lesz szükség.

Már élesben működik az AFR, 2021. január 1-jétől kötelező lesz elektronikus fizetést biztosítani minden online kassza mellett, a GIRO pedig nemrég bejelentette a nemzeti mobilfizetési alkalmazás indulását. Ezek várhatóan még nem lesznek elegendők az azonnali fizetés, az egyéb elektronikus fizetések tömeges elterjedéséhez, a forgalomban lévő készpénz drasztikus csökkenéséhez, ugyanakkor nagyon jó első lépések.

2021. január 1-től a kereskedőnek elég lehet egy QR-kódot, vagy másodlagos azonosítót „kiragasztania az ablakba”, hogy megfeleljen a jogszabályoknak. Ugyanakkor egyrészt a városban lévő nagy áruházlánc és a falusi sarki kisbolt között jelentős különbségek vannak, aminek eredményeként várhatóan nem lesz univerzális „one fits all” megoldás.

„Másrészt, ha a tömeget nézzük, akkor is egyértelmű, hogy nem lesz elég az „ablakba kiragasztott” megoldás.”

Kassza: mindenhol van, működik és használják is (jellemzően)

Vonalkód-olvasóval kombinálva meg lehet valósítani a QR-kód beolvasását a vásárló telefonjáról és lehet fizetési kérelmet indítani a kereskedőnek a vásárló felé.

Ezzel két nehézségbe ütközünk. Az egyik a fizetési kérelem jelenlegi állapota itthon. Még kell egy kis idő, hogy tisztázódjon a működése és egyáltalán elterjedjen. A másik nehézség a kasszaszoftver körüli fejlesztés és az azzal járó fiskalizációs kötelezettség.

„Tapasztalataim szerint a kereskedők ezt mindenáron el akarják kerülni.”

Új eszköz a pénztárnál

Már most is van olyan drogérialánc, ahol ott van az állványon a tablet. Ezt lehetne használni azonnali fizetésre is viszonylag egyszerűen. A tablet megjeleníti a QR kódot, az ügyfél beolvassa – és indítja is az utalást.

Legtöbb esetben ez viszont nem megoldás,

a kereskedőnek nem érdeke egy fizetési mód miatt új eszközbe beruháznia,

esetleg újabb kasszaintegrációt végeznie és arról nem is beszélve, hogy gyakran nincs is hova tenni az eszközt, mert a POS is a fiókban van.

softPOS: Mi lenne, ha az új eszközbe az összes fizetési módozat beköltözne?

A softPOS megoldás azt ígéri, hogy okostelefonunkra letölthetünk egy alkalmazást, amivel a bankkártyás fizetéseket el tudjuk fogadni.

„Az utóbbi évek POS innovációs próbálkozásait tekintve ezt tartom a legígéretesebbnek.”

Ez viszont még gyerekcipőben jár több szempont miatt is. A kártyatársaságok még csak kísérleti jelleggel támogatnak projekteket (pl. Lengyelországban). A nagy tekintélyű FIME (ők végzik a kártyatársasági megfelelési teszteket az elfogadó bankoknak) egyik softPOS-t bemutató webináriumán a biztonságért felelős szakértő még három hete nem tudott választ adni egy nagyon egyszerű kérdésre

hogyan előzhető meg, hogy a kereskedő telefonjára egy hacker letöltsön egy klón alkalmazást – ami látszólag ugyanúgy néz ki, mint a fizetési app – hogy így ellopja a kártyaadatokat.

A legegyszerűbb megoldás pedig itt van az orrunk ellőtt: a jó öreg POS terminál

Hajlamosak vagyunk lekicsinyíteni a fontosságát, hiszen már se nem új, se nem izgalmas. Pedig van belőle több, mint 140 ezer az országban. Most arról beszélünk, hogy van még több mint 60 ezer online kassza, ami mellett nincs elektronikus fizetési megoldás.

„Valahogy úgy tűnik, hogy nem a POS-ra gondolnak, amikor erről a 60 ezer helyről beszélnek. Pedig a POS a legkézenfekvőbb.”

Az alapeszközök ára jelentősen csökkent az elmúlt években, és már egy egyszerűbb okostelefon áráért is lehet POS-t kapni. A jó hír pedig az, hogy a POS-ok tudnak QR-kódot megjeleníteni. Ami azt jelenti, hogy a kereskedő egy eszközben tud kártyaalapú és más technológiájú elektronikus fizetést nyújtani az ügyfeleinek.

„Ez a kulcs: egy eszköz – sok fizetési opció. A POS választási lehetőséget ad.”

Mindig lesznek olyanok, akik kártyával akarnak fizetni – és sajnos készpénzzel is –, ezért nem elég a QR-kódot, vagy a másodlagos azonosítót „kiragasztani az ablakba”, mert így kizárunk egy bizonyos ügyfélkört. A POS alapú megoldással közel 200 ezer helyen lehetne elérhetővé tenni – többek között – az azonnali fizetést (is).

Ilyen megoldás itthon jelenleg még nincs. De a feltételek és a körülmények adottak.

• A POS tudja kezelni a QR megjelenítést.
• A háttérfolyamatok – kereskedői elszámolás, sztornó és egyebek – az első fecskéknek köszönhetően már definiálva lettek. (Itt meg kell jegyezni, hogy azért a kereket nem kellett még egyszer feltalálni, hiszen az évtizedek óta működő kártyatársasági gyakorlatokon alapszanak ezek a folyamatok. Igaz, az első megoldások e-commerce területen indultak el, de ezek átültethetők fizikai környezetbe is.)

Webinárium: Azonnali fizetési megoldások egy helyen

2020. szeptember 9.

Magyarország azonnali fizetési megoldásai egy helyen. A kasszába integrált megoldásoktól a webáruházaknak szánt megoldásokon át a kompakt nyugtaadó, számlázó azonnali mobilfizetési megoldásokig.

NFC versus QR-kód

Miért fizessen az ügyfél másképp, mint eddig? Az érintésmentes kártyás fizetés élményével valóban nehéz versenyezni, így felmerül a kérdés, miért fizessen QR-kóddal? Igaz, hogy több lépésből áll, de ha megnézzük ezeket a lépéseket, akkor azt látjuk, hogy nagyjából pariban vannak a mobile wallet nyújtotta élménnyel; „telefon elővesz-érint/beolvas-jóváhagy”.

Itthon úgy tűnik, hogy az NFC kissé túl van misztifikálva, pedig remek alternatívája lehet a QR-kód. Szlovéniában NFC alapon fog működni a – FLIK – POS-os azonnali fizetés indítás. Németország előírta az Apple-nek, hogy elérhetővé kell tennie a készülékei NFC chip-jét külső fejlesztők számára. Ez a precedens jövőbemutató. A másik érdekesség, hogy az Apple is elindította a QR-alapú fizetési megoldását. Ebből látszik, hogy ügyfél oldalon ez a két technológia párhuzamosan lehet jelen.

A GIRO bejelentette a nemzeti mobilfizetési alkalmazás indulását, ami nagyon időszerű volt már. Igaz, hogy részleteket még nem tudunk, de egy ilyen app erősen meg tudja támogatni az azonnali fizetés elterjedését. Fontos, hogy egyszerűen használható és biztonságos legyen. Fontos, hogy ne jelenjen meg minden szolgáltató a saját QR vagy NFC szabványával a piacon.

Lehetetlen helyzet lenne, ha a pénztárnál azon kellene egyezkedni, hogy melyik bank QR-kódjával lehet és melyikkel nem lehet fizetni.

Szükség lesz az ösztönzőkre is az ügyfélélményen túl

A megfelelő ügyfélélmény pedig még mindig nem elegendő. Mert ezzel csak egy alternatívát adunk, de nem ösztönözzük az használatot. Hogyan ösztönözzük az ügyfeleket? Nagyon menő buzzword a hűségprogram. A gyakorlatban viszont nagyon kevés igazán sikeres példa van. A kiépítésük évekig tart.

Kérdés, hogy ki fogja fizetni az ügyfeleknek adott kedvezményeket. Az ügyfél számára kérdés, hogy hány kereskedő fog csatlakozni. A kereskedőnek pedig az, hogy hány ügyfél érhető majd el. Egy, már a piacon jelenlévő rendszer viszont felkarolhatja a megoldást és támogathatja azt, mivel megvan már az ügyfél- és kereskedőbázisa a kritikus tömeg eléréséhez.

Addig is marad a lakosság, vagyis a potenciális felhasználók edukálása, informálása, országos kampányok influenszerekkel stb. A kereskedők pedig elgondolkodhatnak azon, hogy hogyan fordítják vissza a kártyatársasági és készpénzkelési költségeik csökkenéséből elért többletbevételeik egy részét arra, hogy ösztönözzék a vásárlóikat az azonnali fizetés használatára a pénztáraiknál.

„A jó ügyfélélmény nyújtása kulcsfontosságú. Ugyanakkor az új fizetési alternatíva létrehozása mellett az ösztönzőkre is szükség lesz, hogy valóban tömegessé váljanak az azonnali fizetésre épülő megoldások.”

Címlapfotó forrása: pexels.com