“Nem érdeke a kereskedőnek, hogy bármilyen fizetési konstrukció felé terelje a vásárlót” – hangzott el minap a PayTechShow-n. Ugyanakkor számos példát látni arra is, hogyan lehet befolyásolni az ügyfeleket a kereskedői promóciókkal, akciókkal, amelyek a digitális fizetések irányába tolhatják a vásárlókat. A hosszútávú cél a vevő tudatosság növelése lehet.

Az aktuális trendek hatásaira keresték a válaszokat a kereskedői kerekasztal vendégei, Madar Norbert (GKID), Palocsay Géza (GLS Hungary), Hunyady László (Euronics), Szász Ferenc (Mastercard) és Máriás Zsigmond (LogiNet) a PayTechShow-n.

“Nem érdeke a kereskedőnek, hogy bármilyen fizetési konstrukció felé terelje a vásárlót”

Palocsay Géza kiemelte, régiós szinten kiemelkedő a készpénzes utánvét (Cash on Delivery – COD) aránya Magyarországon, de cél, hogy ezen idővel változtatni tudjunk.

„Sajnos, a nehéz gazdasági helyzet kulturálisan a készpénzfizetések arányát növeli a régióban”

– tette hozzá.

A COD összességében áldásnak is tekinthető a GLS szerint; a magas készpénzhasználat következtében elképzelhető, hogy a nemzetközi kereskedők lassabban kebelezik be a hazai, regionális szereplőket – mondta el Palocsay.

Hunyady László, az Euronics értékesítési és operációs igazgatója prezentálta, hogy a webshopban történő vásárlások esetén a tranzakciók csupán egyharmadát egyenlítik ki előre fizetéssel. A kétharmados utánvét oszlik meg a készpénzes és bakkártyás fizetések között.

Különlegesség, hogy műszaki kereskedők esetében megjelent az utánvételi díj, amivel kapcsolatban nem alakult ki olyan árverseny a kereskedők között, mint mondjuk a kiszállítási, házhozszállítási díjak esetében.

Áruházi vásárlásoknál viszont a készpénzes vásárlások aránya csak egyharmad, és a vásárlók kétharmada a bankkártyás fizetést választja.

A Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatójának véleménye szerint az online fizetések aránya bíztató a digitális vásárlások terén (körülbelül 70 százalékos a készpénzzel szemben).

Összességében elmondható, hogy a vásárlók bizalma nagyon sokat nőtt az e-kereskedelmi szereplők irányába, aminek lenyomata a webshopban történő előre fizetések arányának növekedése.

Hunyady azonban kiemelte, hogy a kereskedő elsődleges érdeke a vásárlók igényeinek kiszolgálása és számukra a készpénzes fizetések visszaszorítása nem cél,

 valójában nem érdeke a kereskedőnek, hogy bármilyen fizetési konstrukció felé terelje a vásárlót.

Fotón: balra Hunyady László (Euronics, értékesítési és operációs igazgató), jobbra Máriás Zsigmond (LogiNet, ügyvezető, IT fejlesztési specialista) a PayTechShow-n. (Készítette: Kovács Dávid, Instagram)

Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója, a kerekasztal moderátoraként felhívta a figyelmet arra, hogy a vásárlókat a kereskedők terelhetik bizonyos irányokba. Miközben a hazai kereskedői szereplők mindent megtesznek a fizetési élmény javításáért, a szállítási formák és a COD széleskörű biztosításáért, addig

a vásárlók sokszor nyolc hetet is várnak egy-egy előre kifizetett olcsó termékért mondjuk Kínából – lévén, hogy ebben az esetben nincs más megoldás.

A kereskedői promóciók, kártyás fizetési lehetőségek népszerűsítése, vagy az akciók hirdetése lehetőséget adhatnak arra, hogy a vásárlókat akár a digitális fizetések irányába tereljük.

A GLS képviselője elismerte, hogy vannak ilyen típusú próbálkozások; például a bútorvásárlás esetén plusz 4 000 Ft-os díjat vezettek be utólagos fizetés esetében és ez 70 százalékos visszaesést jelentett olyan vásárlások esetén, ahol az árut mégsem vették át a vásárlók.

Szász Ferenc, a Mastercard képviselője hozzátette, hogy a kártyás fizetések előnye pont abban van, hogy az áru vásárlására irányuló szerződés létrejön a vásárló és kereskedő között – hisz a folyamat a kifizetéssel zárul igazán. Amíg a vásárló nem fizette ki a terméket (pl.: COD megoldás esetén) az ügylet nem befejezett, viszont, ha a kifizetés a monitor előtt megtörténik, a vásárló örömmel átveszi a kifizetett terméket.

Hunyady László viszont felhívta a figyelmet a kéthetes visszaküldési garanciára.

Vagyis hiába tereljük véleménye szerint (talán a vásárló akarata ellenére) minél előbb a kifizetés időpontját, a vásárlás valójában csak az átvétel után két héttel lesz csak leütve.

Ezzel szemben a LogiNet alapítója és ügyvezetője szerint gyakori fejlesztési kérés a kereskedők részéről, hogy a webshop működése után egy idővel szeretnének módosítani a kifizetési folyamaton, annak érdekében, hogy a vásárló minél előbb fizesse ki a terméket.

Érdemes lenne többet foglalkozni az “asztalon hagyott pénzzel” is

Máriás Zsigmond a LogiNet alapítója, ügyvezetője fejlesztői oldalon úgy látja, hogy a kereskedők részéről

egy webshop kialakításánál nem az a legfontosabb szempont, hogy minél többfajta fizetési megoldás kerüljön a rendszerbe, hanem az, hogy a vásárlóknak a megszokott fizetési (és átvételi) módokat tudja biztosítani.

Abban az esetben szokott felmerülni több fizetési szolgáltató bevonása, ha a kereskedő külföldi piacra is értékesít.

Palocsay Géza örömmel tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a szlovén oldalon a GLS dolgozik egy GLSPay megoldáson. Ez jelenleg tesztelési szakaszban van, és az integrátorok próbálkoznak nagyon hasonló megoldásokkal.

Máriás Zsigmond szerint az online vásárlások körülbelül 5 százalékában a vásárlók nem fejezik be a vásárlást (a kifizetés pillanatában kilép és a kosárban marad a termék) és ez viszonylag sok ”asztalon maradt” pénznek tekinthető. Ezen vásárlások reaktivitása jelenleg technikailag is nehéz, ami bizonyítja, hogy a kereskedők és a fizetési szolgáltatók sem pörögnek eléggé ennek a jelenségnek a megváltoztatásán.

Fotón: balra Hunyady László (Euronics, értékesítési és operációs igazgató), középen Máriás Zsigmond (LogiNet, ügyvezető, IT fejlesztési specialista), jobbra Palocsay Géza (GLS Hungary, Special Digital Advisor) a PayTechShow-n. (Készítette: Kovács Dávid, Instagram)

Még nem látható, mit hozhat a cashback a kereskedőknek

A Mastercard csak abban az esetben tudja sikeresnek tekinteni a kereskedői cashback szolgáltatást, ha a kerekedők is megtalálják ebben a megoldásban a win-win lehetőséget.

Hunyady László kiemelte a szabályozói oldal felelősségét, miszerint

szükség van hasonló szabályozások előtt iparági konzultációra, másrészt a végrehajtási definícióknak egyértelműnek kell lenniük, hisz a kereskedő nem látja, hogy a gyakorlatban hogyan kell megvalósítani pontosan egy-egy intézkedést és ez kockázatot jelent számára.

A LogiNet ügyvezetője, Máriás Zsigmond pedig a fejlesztői megoldások biztosításában látja a kihívást.

A vevői tudatosság növelése lehetne a hosszútávú cél

Madar Norbert szerint a transzparens, digitális pénzügyi kultúra kialakulásával kapcsolatban az egyik legnagyobb gát a számtalan tévhit lehet, ami a szabályozói oldalon felmerül.

Szász Ferenc egyetértett ezzel kapcsolatban, hisz véleménye szerint is

a kártyás fizetés elterjedésének egyik akadályozója a teljes transzparencia, amit bizonyos ügyfelek, bizonyos szektorokban nem szeretnének.

Vevői tudatosság növelése, átalakítása lehetne a hosszútávú cél, hiszen, ha a vásárló nem a kis mértékben olcsóbb termékeket veszi meg külföldről, hanem a hazai, garanciát vállaló kereskedőt választja (ami nyilván, éppen ezért bizonyos mértékben drágább is), akkor sikeresebbek lehetünk az online vásárlások terén.

Fotón: balra Palocsay Géza (GLS Hungary, Special Digital Advisor), jobbra Szász Ferenc (Mastercard, üzletfejlesztési igazgató) a PayTechShow-n. (Készítette: Kovács Dávid, Instagram)

Van még bőven tere az e-kereskedelemnek Magyarországon

Tekintettel arra, hogy részben a nehéz gazdasági helyzet miatt az e-kereskedelmi piac csökken, ezért folyamatos a gondolkodás azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a hazai bevételek kiesését kompenzálni. Emiatt a kereskedők sokszor külföldre tekintenek, de Palocsay óva intett ezzel kapcsolatban, hisz az export tevékenység szexinek és vonzónak tűnhet, de egy nagyon nehéz műfaj.

A fizetési szolgáltatók terén például azok kerülhetnek emiatt előtérbe, akik akár EU-s szinten tudnak bizalmat kelteni a vásárlókban és nem csak egy-egy célországra fejlesztenek.

,,Ha az a kérdés, hogy a fizetési szolgáltatások területén az e-kereskedelmi szektor Magyarországon vagy a régióban proaktív vagy reaktív, akkor egyértelműen reaktív.”

– jelentette ki Palocsay Géza.

Tisztázni érdemes azonban, hogy a szektor reaktivitásának oka nem a lustaság, hanem a kereskedelmi élettel és mondjuk egy webshop üzemeltetésével járó mindennapi bonyolult folyamatok és szempontrendszerek.

A jövő illetően, amíg Kínában 76 százalék fölött van az online vásárlók aránya, addig van hová fejlődnünk, tekintettel arra, hogy a hazai statisztika nem éri el a 10 százalékot sem.

Persze ezt a statisztikát specifikusan megvizsgálva, más arányokat láthatunk, hisz például a műszaki piac körülbelül 40 százaléka már online vásárlás keretében valósul meg. Extrém kategóriának számít például a laptop vásárlás, aminek körülbelül 60 százaléka már a neten történik.

Az átlag kiskereskedelmi százalék fontos, de érdemes figyelni, hogy bizonyos szegmensek online vásárlása nagyon alacsony (például az FMCG 2 százalék), de a vásárlók bizonyos termékek kapcsán már nagy lendülettel fordulnak az online tér felé.

Fotón: balra Máriás Zsigmond (LogiNet, ügyvezető, IT fejlesztési specialista), középen Palocsay Géza (GLS Hungary, Special Digital Advisor), jobbra Szász Ferenc (Mastercard, üzletfejlesztési igazgató) a PayTechShow-n. (Készítette: Kovács Dávid, Instagram)

Címlapfotón balról jobbra: Madar Norbert (GKID, vezető tanácsadó), Hunyady László (Euronics, értékesítési és operációs igazgató), Máriás Zsigmond (LogiNet, ügyvezető, IT fejlesztési specialista), Palocsay Géza (GLS Hungary, Special Digital Advisor), Szász Ferenc (Mastercard, üzletfejlesztési igazgató) a PayTechShow-n. (Készítette: Kovács Dávid, Instagram)