Mi az a tokenizáció? Mik azok a tokenek és az NFT-k? Hogyan épül ezekre az új decentralizált (pénzügyi) világ? Ideje megismerni a digitális gazdaság és a DeFi (decentralized finance) építőköveit.

Mik azok a tokenek?

A decentralizált protokollok és alkalmazások egyik legfontosabb és legizgalmasabb építőköve a tokenizáció és a különféle token szabványok. A tokent lényegében úgy lehet elképzelni, mint egy póker zsetont, amit ide-oda tudunk tologatni, vagy adni-venni különböző szereplők között. A legtöbb decentralizált alkalmazásban több különböző típusú “póker zsetont” használunk, ebben az esetben tipikus, hogy az egyiket kicseréljük a másikért.

Gyakorlatban a tokenek blockchain protokollok felett megvalósított programok.

A tokenek transzferálását, vagy cseréjét pedig kriptográfia és okosszerződések valósítják meg. A tokenizáció lényegében a DEFI rétegek közül az első absztrakciós réteg a “tranzakciós” motor felett. Részletek a DeFiről és a DeFi rétegekről itt.

Mi az az NFT? Milyen tokenek léteznek?

A helyettesíthető tokennél egy token teljes mértékben egyenértékű és felcserélhető egy másik tokennel.

Példának okáért képzeljük el, hogy egy tó vizét tokenizáljuk literenként, vagyis egy litert egy tokennel reprezentálunk. Ebben az esetben az egyik liter az pontosan olyan, mint egy másik liter, egy adott esetben mindegy, hogy az egyik vagy a másik liter vizet használjuk.

Egy másik példa, hogy ha a helyettesíthető tokent, mint pénzt képzeljük el, ebben az esetben az egyik 10 Ft-os pénzérme teljesen egyenértékű egy másik 10 Ft-os pénzérmével.

Nem felcserélhető (non-fungible, NFT) tokeneknél viszont az egyik token fundamentálisan különbözik minden másik tokentől. Minden egyes token egyedi és ezek egymással nem felcserélhetők.

Az egyik klasszikus példa, ha művészeti alkotásokat akarunk digitalizálni. Az egyik digitális alkotás jellemzően teljesen különbözik egy másik digitális alkotástól, ezek általában semmilyen szinten nem felcserélhetők.

Egy másik tipikus példa, hogy ha személyhez kötött tokeneket képzelünk el, ami például valamiféle digitális személyazonosságot reprezentál. Ebben az esetben is az egyik token, az egyik személyazonosság teljes mértékben különbözik egy másik tokentől, másik személyazonosságtól.

A harmadik nagy token kategória az úgynevezett hibrid tokenek halmaza. A hibrid tokenek a helyettesíthető és nem helyettesíthető tokenek tulajdonnságait ötvözik egyetlen rendszerré. A hibrid tokeneken belül különböző token halmazok találhatóak meg. Az egyes halmazokon belüli tokenek egymással felcserélhetők, azonban a halmazok közötti tokenek egymással nem felcserélhetők. 

Klasszikus példa, ha egy online szerepjátékon belül szeretnénk a tárgyakat tokenizálni. Az egyik nagy halmaz lehet a kardok halmaza, a másik pedig pajzsok halmaza. A kardok alapvetően egyformák, tehát az egyik kard a másikkal felcserélhető, így a halmazon belüli elemek egymással felcserélhetők. Egy kard azonban nem cserélhető fel egy pajzzsal, így az egyes halmazok közötti elemek egymással nem felcserélhetők.

1. ábra: token kategóriák

Tokenek implementációja

A tokenek gyakorlati implementációja általában valamely konkrét DLT (Distributed Ledger Technology) platform fölött történik. A legklasszikusabb az Ethereum és a különböző Ethereum variánsok. A tokenek implementációjára különféle token szabványok léteznek, melyek a tokenek főbb tulajdonságait és funkcióit rögzítik. Ilyen token szabvány például :

• ERC20 – helyettesíthető tokenekre
• ERC721 – nem helyettesíthető (NFT) tokenekre
• ERC1155 – hibrid tokenekre

A token szabványok pusztán csak a token fő funkcióit írják le, számos tulajdonságot azonban az implementációra bíznak. Például az ERC20 token szabvány a következő funkciók implementálását írja elő:

1. táblázat: token funkciók

Fontos rámutatni azonban, hogy a szabványok pusztán csak a főbb funkciókat definiálják, ezek részletes implementációja a megvalósításra van bízva. Ez praktikusan azt jelenti, hogy felhasználóként nem szabad naiv módon azt feltételezni, ha egy token valamely szabvány szerint van implementálva, akkor az minden szempontból “jó” is.

Tipikus kripto scam, amikor kiskaput építenek az implementációba, melynek segítségével egy adminisztrátor végtelen számú tokent tud előállítani, ezzel kvázi elinflálva annak értékét. Ez például az alapja a DEFI-ban gyakran előforduló úgynevezett rug pull, szőnyegkihúzás nevű scamnek.

Összességében elmondható, hogy a tokenizáció a decentralizált alkalmazások egyre fontosabbá váló építőköve.

Koncepcionális szinten a tokenizáció egyre inkább egy absztrakt réteget, kvázi külön tudományágat alkot, mely egyre inkább függetlenül tárgyalható a tokenek konkrét implementációitól. A következő cikkünkben a tokenek tipikus felhasználási területeiről és a token közgazdaságtanról lesz szó.