A DeFi, a decentralizált pénzügyek alapjai

írta | 2022. 02. 02. | Blockchain, Összes hír

HUNFINTECH 2022 - MAGYAR FINTECH

A decentralizált pénzügyek, DeFi (decentralized finance) egy kísérleti pénzügyi technológia, mely pénzügyi és értékalapú szolgáltatásokat valósít meg nyilvános blockchain platformok fölött, okosszerződések segítségével. A DeFi, mint elméleti lehetőség már 2015 körül az Ethereum platform indulásakor is felmerült, azonban ekkor még nem születtek életképes alkalmazások.

Mi az a DeFi?

A decentralizált pénzügyek (DeFi – Decentralized Finance) kifejezés eredetileg 2016-2017 között alakult ki olyan decentralizált alkalmazásokra, melyek pénzügyi szolgáltatásokat próbáltak megvalósítani blokklánc platform fölött. A szó jelentése mára átalakult és főleg az okosszerződésekben megvalósított decentralizált pénzügyi (vagy legalábbis pénzügyihez hasonló) szolgáltatásokat értjük alatta. A felhasználó olyan komplex banki szolgáltatásokat is igénybe vehet, mint a közösségi kölcsönzés, biztosítás vagy az azonnali fizetés.

A rendszer erősségét az adja, hogy az egyes decentralizált szolgáltatások nem csupán különálló módon használhatók, hanem egymással majdnem tetszőleges módon kombinálva. Így egy összefüggő és egymást erősítő szerves szolgáltatáshalmaz jön létre.

Az adott DeFi megoldás képes garantálni, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez nem kell megbízni sem köztes szereplőben, sem pedig az ügyletben érintett másik félben. Sőt lényegében ismerni sem kell azt, mégis technológiai szinten garantált a művelet kimenetele – legyen az akár egy biztosítási káresemény kifizetése vagy a kölcsönadott vagyontárgy visszafizetése a kamatokkal együtt.

A decentralizált pénzügyek de facto alapja a tokenizáció és a különféle token szabványok. A tokenek technológiai, valamint üzleti integrációt biztosítanak a DeFi platformok között, ezenkívül a legtöbb esetben az egyes szolgáltatások belső logikáját is biztosítják.

További részletek itt.

A terület az elmúlt két évben kezdett el lendületesen fejlődni, sikeréhez többek között hozzájárul: az alap (L1) blockchain platformok stabilabb működése, a blockchain / crypto / DeFi terület iránti megnövekedett érdeklődés és az első stabilan működő DeFi protokollok megjelenése.

A terület dinamikáját jól demonstrálja a különböző protokollokban lekötött érték mennyisége és növekedése. A következő ábra ezt ETH-ban mutatja, kiküszöbölve ezzel a kriptovaluták árfolyam mozgásából származó hatásokat.

defi - decentralizalt penzugyek novekedese

1. ábra: A DeFi piaci dinamizmusa, forrás: DeFi Pulse

Mi a különbség DeFi szolgáltatások és a klasszikus banki, centralizált szolgáltatások között?

A decentralizált pénzügyi technológiák és szolgáltatások több jelentős tulajdonságban is különböznek a klasszikus banki és centralizált verzióktól (2.ábra):

  • P2P módon működnek, egy platformon, vagy protokollon keresztül a végfelhasználók egymással és a protokollal vannak kapcsolatban, nem egy központi szolgáltatóval, vagy elszámoló házzal.
  • Nagyfokú transzparencia mellett működnek. Lényegében minden tranzakció látható nyilvános, elosztott főkönyveken. A tranzakciók mögötti személyek viszont az úgynevezett pseudonymizálás módszerével el vannak rejtve.
  • Nyitott és engedély nélküli (open + permissionless). Bárki szabadon használhatja (legalábbis pillanatnyilag).
  • A szolgáltatások okosszerződésekkel megvalósított pénzügyi protokollok, algoritmusok, melyek nyílt blockchaineken futnak.
  • Az egyes szolgáltatások lego-szerű építőkövekként kombinálhatók es egymáshoz kapcsolhatók.
  • A szolgáltatások globálisan elérhetők. A szolgáltatások egyes paramétereinek változtatása decentralizált módon történik, általában a stakeholdereknek kiosztott úgynevezett governance tokenek segítségével.
  • Erősen kísérleti jellegű, pillanatnyilag kiforratlan és jelentős kockázatot hordoz magában.
defi - decentralizalt penzugyi szolgaltatasok versus centralizalt szolgaltatasok

2. ábra: Centralizált pénzügyi rendszer versus DeFi, forrás: University of Nicosia

DeFi rétegek

A területen lévő nagyszámú kezdeményezést és innovációt legjobban egy rétegekre felosztott modell segítségével foghatjuk meg (3. ábra). A modell a hálózati protokollokhoz (pl, TCP/IP vagy OSI modell) hasonlóan megpróbálja egymásra épülő szinteken belül reprezentálni a különféle decentralizált pénzügyi szolgáltatásokat.

DeFi retegek

3. ábra: A DeFi stack, forrás: University of Nicosia

Az egyes rétegek a következők:

  • Settlement, tranzakció végrehajtási réteg: Az itt lévő alapvető szolgáltatásokat leginkább tranzakciós “motorok”-nak lehet felfogni. A feladatuk, hogy megbízható módon okosszerződésekhez kapcsolódó tranzakciókat hajtsanak végre. A legtöbb DeFi alkalmazása hagyományosan az Ethereumon került implementálásra. Több fontos aktív trend befolyásolja azonban a tranzakciós réteg megválasztását:
    • Az Ethereum több különböző skálázhatósági problémával küzd, amelyeket előreláthatóan ki fognak küszöbölni az Ethereum 2.0-nál, ez azonban egy lassú és sok innovációt igénylő folyamat.
    • Több más az Ethereum problémáit kiküszöbölő platform jelent meg az elmúlt években, ezek azonban helyenként még gyerekbetegségekkel küzdenek. Bár találunk DeFi kezdeményezéseket ezen a területen is, korántsem annyit, mint Ethereumon.
    • Számos úgynevezett L2 platform jelent meg, melyek egy alap blockchain tranzakciós rendszer egyes elemeit próbálják meg a blockchain-en kívül, de azzal integrálva végrehajtani. Így megnövelve a teljesítményt és javítva a privacy tulajdonságokat. Ezen technológiák azonban szintén erősen kutatás + fejlesztés fázisban vannak.
  • Asset réteg: Ez a réteg lényegében tokenizációs megoldásokat és szabványokat tartalmaz. Egyes platformok beépített tokennel rendelkeznek, mint például az Ethereum az ether, vagy a bitcoin blockchainen a Bitcoin, mint kriptovaluta. A legtöbb tranzakciós motor azonban okosszerződések segítségével biztosít lehetőséget tokenek definiálására és megvalósítására. Elterjedtebb token típusok például a kriptovaluták, vagy az NFT (non-fungible token).
  • Protokoll réteg: Ez a réteg valósítja meg a főbb DeFi protokollokat. Technikai értelemben a DeFi szolgáltatások valamilyen blockchain-es tranzakciós motor és tokenizáció segítségével megvalósított kripto-közgazdaságtani protokollok. A főbb kategóriák:
    • Váltók / Exchangek
    • Stabil kriptovaluták / stabil tokenek
    • Hitelnyújtás / kölcsönzés (Lending and borrowing)
    • Decentralizált derivatívák
    • Decentralizált biztosítások
    • Egyéb kezdeményezések, pl orákulumok.
  • Alkalmazás réteg: Az alkalmazás réteg főleg a DeFi szolgáltatások ügyféllel kapcsolatban álló interfészei, UI és frontend. A legtöbb ilyen rendszer úgynevezett Web3-s felhasználói élményt nyújt, melynek ergonómikus megvalósítása számos kihívást rejt magában.
  • Aggregációs réteg: A réteg feladata a különálló DeFi szolgáltatások integrálása, illetve adatainak aggregálása. Egyik tipikus felhasználási lehetőség az úgynevezett DeFi dashboardok, melyek több különböző szolgáltatás teljesítményét összesítik és prezentálják. Másik klasszikus felhasználása az automatikus hozamoptimalizáló (yield farming) algoritmusok, ahol egy adott befektetés több DeFi protokoll között mozog a maximális profit érdekében.
A cikksorozat következő részeiben az egyes rétegek felépítését és szolgáltatásait fogjuk részleteiben elemezni.

Címlapfotó forrása: stock.adobe.com By grivina | Licence: FinTech Group

HUNFINTECH 2022 - MAGYAR FINTECH
HUNFINTECH 2022 - MAGYAR FINTECH

Aktuális cikkeink:

A szerzőről

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE (MÁSODIK KIADÁS)

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

HUNFINTECH 2022

fintech hunfintech
Magyarország 20 legígéretesebb fintech cége és 22 új fintech megoldása

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!