Az internet történetében meghatározó pillanatoknak vagyunk tanúi; a Szenátus elé kerülhet az internet kezdete óta első, a technológiai versennyel foglalkozó törvény az USA-ban. A bigtech cégek gazdasági, társadalmi befolyása már jó ideje vitathatatlan. A szabályozók évek óta keresik a fogást – nem csak az USA-ban – a big tech cégeken; a domináns technológiai platformok szabályozásán, “megregulázásán” dolgoznak.

Az EU is lépett: elfogadták a DMA és a DSA rendeletek tervezetét

A digitális platformok működésének szabályozása tekintetében az EU már 2020. év végén lépett. Az Európai Unió Bizottsága kidolgozta és benyújtotta a Digital Markets Act (DMA) és a Digital Services Act (DSA) rendeletek tervezetét a Parlament elé. A Parlament 2021. december 15-én – módosításokkal ugyan, de – elfogadta a DMA-t, a domináns, ú.n. kapuőr platformok, appstore-ok működésére vonatkozó jogszabály tervezetet, majd 2022. január 20-án a DSA rendelet tervezetét. A francia elnökség ideje alatt a Parlament az Unió tagállamaival egyezteti a jóváhagyott szövegjavaslatokat, s ezt követően kerülhetnek kihirdetésre a rendeletek.

A napokban az amerikai Szenátus törvényhozási bizottsága számos módosító indítvány mellett ugyan, de zöld utat adott az “American Innovation and Choice Online” című törvénytervezetnek. Amennyiben a Szenátus teljes ülése is megszavazza, a tervezetből törvény lesz.

A törvény célja az óriás platformok monopol helyzetének megtörése, működésük szabályozása a tiszta és fair verseny biztosítása érdekében.

A törvénytervezet elfogadása elsősorban az Apple-t, a Google-t és az Amazont érintené hátrányosan, de a jogszabály szövegezése alapján az olyan óriás platformokra is vonatkozna, mint a Meta vagy a TikTok.

A tervezet felhasználó szám és piaci kapitalizáció alapján meghatározza a domináns platformok fogalmát és számukra előírja, hogy

platfomjukon a saját termékeiket nem hozhatják előnyösebb helyzetbe a versenytársak alkalmazásainak hátrányára.

Továbbá megszüntetné a domináns platformok (pl. Apple) zártságát hivatkozva azok – a törvénytervezet indoklása szerint – versenyt és innovációt korlátozó hatására.

Fotó forrása: thenextweb.com

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• Nincs “self-preferencing”: A jogszabály tiltja a platform marketing és reklám tevékenységében a saját terméket a versenytárs kárára történő előtérbe helyező magatartást. (Az Amazon esetében például a belső kereső/termékajánló algoritmus – csupán a társaság döntése alapján – nem értékelheti magasabbra a saját márkás termékeket, mint a versenytársakét. Ugyanígy, az appstore-ban az Apple vagy a Google sem emelheti saját alkalmazásainak ranking értékét indokolatlanul a versenytársaké fölé.)
• A domináns platformok nem lehetnek zárt, más szolgáltatók szolgáltatásaival interoperabilitást nem biztosító platformok. A platform gazdák nem hozhatnak létre és nem működtethetnek ilyen platformot.
• A törvénytervezet megtiltja a platformon futó alkalmazások használata során keletkező adatok, információk tisztességtelen, a platform gazdák versenytársaikkal szembeni versenyben történő felhasználását. 

A tét óriási, a hatások nem tiszták

A törvénytervezet vitája még korántsem ért véget. Szenátorok érvelnek az amerikai óriás platformok beruházásainak, eddigi innovációs törekvéseinek védelme mellett, hívják fel a figyelmet a globális versenytársak indokolatlan előnybe kerülésének veszélyére.

Van, aki azt nehezményezi, hogy a jogszabály-tervezet csak a domináns platformokra vonatkozik, s így a számos kisebb platform szolgáltató esetében egyrészt a felhasználók érdekei sérülhetnek és az esetleges jogsértő állapot következmények nélkül fennmaradhat. Másrészt, a szabályozott platformok versenyhátrányba kerülhetnek.

Az egyik szenátor azon aggodalmának adott hangot, miszerint például ha az Apple a törvény következtében nem tudja az appstore-ba kerülő alkalmazásokat a biztonság szempontjából előzetes bevizsgálni, az kockázatot és veszélyt jelenthet a fogyasztókra nézve.

A kisebb tech cégek összetömörülnek és a törvénytervezet elfogadása mellett lobbiznak az innováció ösztönzése jegyében.

Megszólalt a Google és az Apple is

A Google például azzal érvelt, hogy a törvény rendelkezései kockáztatják a Google Search és más szolgáltatások biztonságosságát, így a felhasználók adatai, magánszférája nagyobb biztonsági kockázatnak lesz kitéve.

Az Apple is a jelenlegi működési mód eredményeként elért kiemelkedő biztonsági szinttel, az állampolgárok digitális eszközeinek védelmével érvelt. (Az iPhone-ra csak az Apple appstore-ján keresztül lehet alkalmazásokat letölteni, így a társaság biztonsági szempontból bevizsgálhatja az alkalmazásokat. Az eljárás másik előnye, hogy az iPhone felhasználók kontrollálni tudják, milyen adataikat mely szolgáltatókkal osztják meg.)

A két társaság vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénytervezet a saját termékeik adatvédelmi biztonságosságát is veszélyezteti.

Célkeresztben van a Google és az Apple appstore üzleti modellje is

Nem dőlt még el a domináns, ú.n. gatekeeper mobil alkalmazás-áruházak megnyitását célzó, 2021. novemberében benyújtott törvénytervezet sorsa az USA-ban.

Az “Open App Markets Act” az 50 millió USA-beli felhasználónál többet kiszolgáló platformok (gatekeeper platformok) zárt és a versenyt korlátozó működési modelljét változtatná meg. Különös tekintettel a Google és az Apple, illetve az általuk üzemeltetett alkalmazás áruház áll a jogszabály célpontjában, tekintve, hogy a két társaság a meghatározó mobil operációs rendszerek (iOS és Android) felett gatekeeper kontrollal bír.

A törvényjavaslat alapján a gatekeeper társaságok nem követelhetik meg a fejlesztőktől például, hogy

• a társaság saját fizetési alkalmazását használják az alkalmazásaikban történő in-app fizetésekhez, vagy hogy
• a társaság platformján egyenlő vagy kedvezőbb árat ajánljanak felhasználóiknak, mint más alkalmazás áruházak esetében,
• a harmadik feles alkalmazás fejlesztője kizárólagosan az appstore-n keresztül kommunikálhasson a fogyasztókkal.
• A tervezet megtiltja továbbá, hogy az alkalmazás áruházban lévő harmadik-feles alkalmazásokból származó üzleti adatokat az appstore tulajdonosa saját javára fordíthassa és így – tisztességtelen – versenyelőnyhöz jusson.

A cél ez esetben is a verseny ösztönzése, a platform tulajdonos alkalmazásaival versenyző harmadik feles szolgáltatásoknak egyenlő játéktér biztosítása a platformon.

Az alkalmazás áruházak ökoszisztémája megnyitásának eredményeként lehetővé válna például olyan összehasonlító szolgáltatás fejlesztése, mely megmutatná a fogyasztónak, hogy ugyanazt a software-t hol találja meg olcsóbban.

FinTechZone vélemény: Meggyőződésünk, hogy a javaslatok akár elfogadásra kerülnek, akár megállnak a törvényhozás útvesztőjében, a bigtech platformok működése a tervezeteket kísérő viták hatására változni fog, a verseny új szintre emelkedik.

A BigTech ökoszisztémák működését, a működést meghatározó trendeket a “Digitális ökoszisztémák. A jövő szolgáltatói.” c. kiadványunkban mutattuk be. A kiadvány innen tölthető le.

Címlapfotó: stock.adobe.com by Jiw Ingka | Licence: FinTech Group