BankTechShow

Kijött a FED digitális jegybankpénzzel foglalkozó tanulmánya. Mi lesz az USA érdeke?

Szerző: | 2022. 01. 24. | Blockchain, Összes hír

Tavaly nyárra ígérte az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a saját digitális jegybankpénzzel (CBD = Central Bank Digital Currency) foglalkozó tanulmány publikálását, amely azonban csupán múlt csütörtökre készült el. A körülbelül fél éves késés ellenére sikerült csillapítani a szakmai kedélyeket, ugyanis a CBDC fejlesztések űrversenyében a világ vezető devizájával rendelkező USA-tól szinte semmilyen kézzelfogható üzenet nem érkezett ezidáig. A CBDC riportot még több szenátusi stablecoin (privát vállalkozások által fejlesztett digitális pénz vagy eszköz(?)) meghallgatás is megelőzte. Egyszóval, mindenképp mérföldkőnek tekinthető a tanulmány kiadása pont abban az időben, amikor a kínai vezetőség bejelentette, Androidról és iOS-ről is letölthető a digitális jüan applikáció, és februárban a téli olimpián már külföldi turisták is fizethetnek a kínai CBDC-vel az országban.

A Fed digitális jegybankpénz (CBDC) projektje Hamilton névre lett keresztelve. A név talán nem véletlen, ugyanis Alexander Hamilton az USA egyik alapító atyja és első pénzügyminisztere volt.

A jegybankok jegybankja, a Bank for International Settlement (BIS) képviselői még tavaly év vége felé folytattak egyeztetéseket Jerome Powell Fed elnökkel. Elképesztő ereje lehet a BIS-nek, mert a Fed korábban “tartózkodott” a témától, ezután pedig formálisan kijelentették, hogy vizsgálják a CBDC bevezetés lehetőségét.

Óvatosan közelít a FED a digitális jegybankpénzhez

Ahogy a bejelentés, úgy a tanulmány sem egy konkrét elköteleződés abba az irányba, hogy az USA CBDC-t fog kibocsátani (nem úgy mint a Bahamák, a Kelet-Karib térség, Nigéria Kína). A tanulmány többször is leszögezi, hogy a Fed csupán megvizsgálja a lehetőségeket és kockázatokat és azt, hogy a lehetőségek jobbak-e, mint a mostani rendszerek, de közel sincs elköteleződés a részükről, ahhoz kongresszusi és elnöki felhatalmazásra van szükség jogszabály formájában.

Nincsenek egyszerű helyzetben több okból kifolyólag. A belföldi (domestic) magánszemélyes és vállalati (retail) fizetésekre szakosodott fizetési rendszerük viszonylag nagyon fejlett és a lakosság magas százaléka rendelkezik bankszámlával. A két legnyomósabb indok hiánya miatt úgy tűnik, nincs igény domestic retail CBDC bevezetésére.

A Fed 2023-ban tervezi bevezetni a FedNow szolgáltatását, amivel a magyar Azonnali Fizetési Rendszerhez hasonlóan az amerikai kereskedelmi bankok ügyfelei is 24/7/365 végezhetnek azonnali utalásokat, amire jelenleg nincs felkészítve a fizetési rendszer.

Ilyen fejlesztési törekvések mellett a CBDC bevezetési kockázatok nem kicsik, ugyanis

egy rosszul megtervezett CBDC képes lehet a jól működő kétszintű bankrendszert szétzilálni.

A monetáris politika és transzmissziós mechanizmusok javítása pedig egyelőre csak kutatási fázisban van, sehol nem volt idáig elsődleges szempont emiatt CBDC-t bevezetni.

Mivel az USA dollár a világ vezető tartalékdevizája, ami azt is jelenti, hogy a nemzetközi tranzakciók és devizacsere ügyletek döntő többsége USA dollárban zajlik, ezért az USA-nak kevésbé lehet az érdeke, hogy az amúgy is kevésbé hatékony, költséges, nem transzparens, ám a bankjain és USA dollárban átfolyó nemzetközi tranzakciók más devizákban, egymással közvetlenül történjenek.

Milyen technológiát támogat az USA?

Vajon mi érdeke lehet az USA-nak a dollár CBDC bevezetéséhez vagy éppen csak vizsgálatához? Nem véletlen, hogy eddig halogatták? Számtalan találgatás övezi a digitális jegybankpénzek geopolitikai vetületét. A nemzeti CBDC-k vajon képesek lehetnek az USA dollárt megfosztani a Giscard d’Estaing által kijelentett “túlzott kiváltságaitól”? De nem csupán ezek izgalmasak, hanem az is, hogy milyen technológiára építkezhet a Fed.

Technológiai szemszögből nézve a riport nem foglal állást egyetlen konkrét technológia mellett sem, és a lehetséges technológiák elemzésébe se mélyed bele.

Figyelmesen olvasva, több helyen utalást találunk azonban magasszintű követelményekre, melyeknek a konkrét technológiai implementálásába nem mélyed bele a cikk:

  • Erős hangsúly a láthatósági (privacy) tulajdonságokon, ugyanakkor megtartva a lehetőségét annak, hogy a törvénytelen aktivitás felderíthető legyen.
  • Többszintű intézményi rendszerre koncentrál, vagyis semmiképpen sem egy olyan rendszert céloz meg, ahol a központi bank közvetlenül nyit számlát végfelhasználóknak. Nyitva hagyja azonban a kérdést, hogy token alapú rendszer, vagy számla alapú rendszert preferál (ahol az egyes számlák a kereskedelmi bankoknál vannak megnyitva). Illetve nyitva marad az is, hogy a több szintben pusztán a kereskedelmi bankok, vagy egyéb payment provider-k is erős szerepet játszanak.
  • Erősen hangsúlyozott a lehetőség a tranzakciókban résztvevő személyek, vagy intézmények személyazonosság megállapítására.
  • Mikrotranzakciók lehetősége, amire nem képesek jelenleg az USA fizetési rendszerek
  • Programozhatóság lehetősége.

Rengeteg a nyitott kérdés

A FED direkt és indirekt módon kutatja a lehetséges implementációkat több szervezettel együttműködésben. Egyrészről egy házon belüli technológiai labbal kutatják annak a lehetőségét, miként integrálhatók a fenti követelmények a már meglévő fizetési rendszerekbe. Másrészről egy M.I.T-val való kutatás azt vizsgálja, hogyan valósítható meg a CBDC elosztott főkönyvi technológiával.

A riport több technológiai követelményt hangsúlyozottan nem is próbál eldönteni, hanem pusztán felveti, mint amikhez további kutatás, és/vagy társadalmi vita és konszenzus szükséges. Ilyen szempontok például:

  • Kezeljen-e a rendszer offline tranzakciókat?
  • Mennyire kell a rendszert egyszerű végfelhasználói felhasználhatóságra tervezni?
  • Mennyire kell a különböző létező fizetési rendszerek közötti együttműködésre fókuszálni?

Milyen célt szolgál majd az amerikai jegybankpénz?

Összességében elmondhatjuk, hogy a megjelent riport semmiképpen sem konkrét white paper egy adott CBDC rendszer implementálására. Sokkal inkább egy első hivatalos kick-off riport, mely további társadalmi vita segítségével a konkrét igények és technológiai lehetőségek részletesebb kidolgozására ad lehetőséget.

Mindenesetre izgalmas kérdés marad, hogy vajon milyen célt szolgálhat majd az amerikai jegybankénz: a belföldi privát tranzakciók javítását, a monetáris politika jobb implementálását, vagy éppen a dollár tartalékvaluta szerepének megőrzését.

A FED tanulmány itt érhető el.

 A cikk szerzői Szegő Dániel, Retkes Ádám és Nagy Dániel.

Címlapfotó forrása: Karolina Grabowska fotója a Pexels oldaláról

BankTechShow

A fintechzone.hu kiadója a FinTech Group Kft.
„A digitális pénzügyi technológiák, FinTech szolgáltatások terjedését segítjük.”
Web: fintechgroup.hu

Aktuális cikkeink:

A szerzőről

BankTechShow

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE (MÁSODIK KIADÁS)

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

HUNFINTECH 2022

fintech hunfintech
Magyarország 20 legígéretesebb fintech cége és 22 új fintech megoldása

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!