A brit Parlament 24 órával késleltetné az azonnali fizetési rendszeren történő utalásokat abban az esetben, amikor a fogyasztó új kedvezményezettől kap fizetési kérelmet. A javaslat oka az azonnali fizetési rendszeren észlelt csalások számának növekedése.

A Parlamentben úgy látják, hogy az azonnali fizetési rendszeren (Faster Payments) indított utalások esetében a csalások száma és értéke is jelentősen növekedett. A Nationwide Building Society például jelenleg hetente 1000 fizetési megbízást állít meg (szerk: jelenlegi szabályozás alapján a Faster Payment rendszerben indított utalásokat 2 órára állíthatják meg a pénzügyi szolgáltatók), és ebből megközelítőleg minden huszadik csalásnak bizonyul.

Nincs elég idő a csalás felismerésére

A probléma a javaslatot beterjesztő parlamenti csoport véleménye szerint, hogy:

  1. az indított átutalások közel valós időben jutnak el a kedvezményezetthez, aki azonnal fel is használhatja az összeget, azaz a pénz nagyon hamar eltüntethető.
  2. A bankok közötti felelősségmegosztás és kárviselés szabályozása ugyanakkor nem egyértelmű, így a fogyasztó kártérítése nem, vagy csak hosszú procedúra után történik meg.
  3. Problémát jelent továbbá, hogy az azonnali fizetésre nincs a kártyás fizetési sémában már jól bevált általános fogyasztóvédelmi keretrendszerhez hasonló folyamat.

A parlamenti javaslat célja, hogy

az ügyfeleknek több ideje legyen a csalást, a hamis számlát vagy emailt felismerni és a bankot értesíteni.

Se a bankok, se a fintech cégek nem örülnek

A javaslat szerint 24 órával késleltetnék a fizetési kérelem teljesítését, amennyiben a fizetési kérelmet olyan kedvezményezett küldi, amelyikkel korábban még nem állt kapcsolatban az ügyfél. Amennyiben ezalatt a bank ügyfele nem küld riasztást a banknak és a banki csalásmegelőző vizsgálat nem lesz negatív, a következő átutalást már lassítás nélkül megkapja a “bevizsgált” kedvezményezett.

A bankok, piaci szereplők nem ujjonganak a javaslattól. Anne Boden, a Starling CEO-ja szerint egyes esetekben segíthet ugyan a 24 órás késleltetés, de alapvetően nem a fizetések lelassítása fogja a csalást megakadályozni. A felhasználók fizetési forgalmának lassítása ugyanakkor negatív gazdasági következményekkel jár és az ügyfélélményt is rontja.

Susan Allen a Barclays lakossági üzletágának vezetője

a bankok közötti adatmegosztás szélesítését tartaná hatékonynak.

FINTECHSHOW 20/20

A MÁSIK JÖVŐ

A “Másik Jövő“, ahol a negyedik ipari forradalom, a gépi tanulás, Sophia és a startupok átvették az irányítást a pénzügyeink felett. Milyen lenne az a világ?

Jövő szcenáriók és párhuzamos világok találkozása a negyedik fintech seregszemlén. Jön a FinTechShow 4.0!

Kibővített adatmegosztásra lenne szükség

A Parlament további intézkedései a csalások számának csökkentésére:

  1. A kormány korábban – a brit felügyelet (FCA) támogatása ellenére – ellenállt a bankok kérésének, mely arra irányult, hogy szokatlan viselkedés észlelése esetében szélesebb adatmegosztási lehetőséget kapjanak. A csalások számának jelenleg tapasztalt emelkedése nyomán azonban a Parlament elrendelte egy munkacsoport létrehozását, amely kifejezetten a pénzügyi, gazdasági bűnözés gyanúja esetében megosztható adatok körének szélesítésére és a megosztás módjának szabályozására tesz javaslatot.
  2. A Parlament kötelezővé tenné a bankok számára, hogy az Egyesült Királyság legnagyobb bankjai (Barclays, HSBC, Lloyds, Metro Bank, Nationwide, RBS, Santander) együttműködésében kidolgozott – az ügyfelek által jóváhagyott fizetési kérések felelősségi szabályait rögzítő – önkéntes önszabályozó kódexhez (Authorised Push Payment Scams Voluntary Code) csatlakozzanak. A tervezett szabályozás szerint, ha egy bank nem felel meg a kódexnek, a fogyasztó felé a kártérítés őt terheli.
  3. 2020 márciusában indul várhatóan a 6 legnagyobb bankcsoport közös fejlesztése, az átutalás és a kedvezményezett bankszámláján szereplő név összehasonlítását és az eltérés esetén a fizetést kezdeményező fogyasztót riasztó rendszer.
  4. A Parlament felkérte az FCA-t (Financial Conduct Authority-t – az Egyesült Királyság pénzügyi szabályozóját és felügyeletét), hogy a pénzintézetekkel közösen dolgozzák ki a bizonyítottan csalás gyanús fizetési kérelmeket küldő bankszámlák letiltására vonatkozó időkereteket, szabályokat.
  5. A bankszektor nyomására a Parlament felkérte az Egyesült Királyság kormányát, hogy gondolja át a nem-banki szolgáltatóknál (pl. légitársaságok) esetlegesen előforduló adatkezelési problémák, adatlopások esetén milyen, a bankszektort kártalanító rendszer lenne hatékony.
  6. Végül a parlamenti munkacsoport felhívta a figyelmet, hogy kizárólag az ügyfelek objektív, megkülönböztetés-mentes elbírálását biztosító mesterséges intelligencia megoldások alkalmazhatók. Szabályozói és felügyeleti feladat ennek biztosítása.

Mi lesz Magyarországon?

A brit tapasztalatok hasznos információkkal szolgálhatnak a hazai bankok és a felügyelet szakemberei számára is, hiszen jövőre, 2020. március 2-án Magyarországon is elindul az azonnali fizetési rendszer.

A hazai szakemberek is felismerték a fizetési kérelemben rejlő kockázatokat, amelyek kezelésére véleményük szerint már most el kellene kezdeni felkészülni. 

“Most még csak az alapinfrastruktúra fejlesztésénél járunk és számos kockázat még nem ismert. A csalásmegelőzés, a csalások kivizsgálásának folyamata, a netbankok magas rendelkezésre állásának képessége pár kérdés azok közül, amelyekre a következő hónapokban széleskörű piaci konszenzusra kellene jutni. Ehhez viszont

iparágakat átfogó közös műhelymunkára és intézményesített felkészítő programokra lenne szükség”

-hangzott el az első hazai Azonnali fizetés meetupon idén februárban.