A JPMorgan Chase és az Oliver Wyman tanácsadó idén év elején publikált közös tanulmánya szerint a digitális pénz egy lehetséges új formája a bankok által blokkláncon kibocsátott betéti tokenek lehetnek. Véleményük szerint ezek a tokenek szélesebb körben elterjedhetnek majd, mint a stabil-kriptovaluták. Cikkünkben a betéti token tulajdonságait, felhasználhatóságát és megvalósítását járjuk körbe. A témával részletesen is foglalkozunk 2023. november 23-án a BankTechShow-n.

Az utóbbi években erőteljes evolúcióját és versenyét figyelhetjük meg mind a különböző digitális fizetési szolgáltatásoknak, mind pedig annak, hogy koncepcionálisan mit is tekintünk digitális pénznek.

A technológiát tekintve különböző pénzügyi szolgáltatások versenyeznek egymással, melyek egy része klasszikus üzenet alapú kommunikációra épül, míg más részük az elosztott főkönyvi technológia (DLT) segítségével próbál innovatív megoldásokat nyújtani.

Közgazdaságtani értelemben szintén nagy a szórás. Egyes kezdeményezések, mint például a digitális jegybankpénz (CBDC) nyilvános kibocsátásúak, míg más megoldások privát, vagy decentralizált plusz privát pénznek tekinthetőek. Ez utóbbira példa a fiat fedezetű stabil kriptovaluták (stablecoin).

Jelen pillanatban még nem világos, hogy ezen megoldások egyike hosszú távon is stabil piaci dominanciát ér-e el, vagy több alternatív, egymással versenyző megoldás marad a piacon.

Előadás: Bankolás tokeneken

BankTechShow 1.0: Hogyan épül a jövő digitális bankja? | 2023. november 23.

Betéti tokenek legfontosabb tulajdonságai

A betéti tokenek (deposit tokens), vagy a tokenizált kereskedelmi banki betétek a digitalizált pénz és fizetési szolgáltatások egyik lehetséges megvalósítását jelentik.

A betéti tokenek átruházhatók, valamely blockchain platformon kibocsátott digitális tokeneket jelentenek, melyeket letétkezelő intézmények, bankok, kereskedelmi bankok bocsáthatnak ki.

A betéti tokenek legfontosabb tulajdonságai:

• követelések a kibocsátó bankkal szemben,
• igény szerint alakítható, átváltható hagyományos bank betétekre és a jegybanki pénzre,
• teljes helyettesíthetőség (fungibility), a fiat pénz egységességének fenntartása,
• a tokenizációtól eltekintve hasonló módon kezelik, mint a klasszikus kereskedelmi bankbetéteket,
• a bankbetétekkel azonos szabályozási elvek, pl. AML / KYC / Basel IV,
• betétbiztosítás betéti tokenekre kiterjesztve.

Betéti tokenek felhasználási lehetőségei

A deposit tokeneknek többféle felhasználási lehetősége is elképzelhető. A felhasználási lehetőségek között megtalálhatóak az új piaci lehetőségek, és a létező megoldások hatékonyságának növelése is.

A felhasználási lehetőségek a következőképpen kategorizálhatók.

Hatékonyabb fizetési szolgáltatások:

• gyorsabb, olcsóbb fizetés szolgáltatások,
• határokon átnyúló fizetés

Innovatív fizetési megoldások:

• mikrofizetés, mikrotranzakciók,
• gépek közötti (machine 2 machine) fizetés.

Programozható fizetés modellek / programozható pénz:

• multi-Asset atomtranzakciók,
• fizetés versus fizetés (PvP) felhasználási esetek,
• fizetés kontra szállítás (PvD) felhasználási esetek.

Interoperabilitás / rendszerek közötti együttműködés:

• jobb integráció a DLT alapú pénzügyi rendszerekkel és ökoszisztémákkal,
• jobb interoperabilitás a bankok és a Web3 s alkalmazások között,
• készpénz láb digitális eszközökkel való tranzakciókhoz,
• jobb integráció a tokenizált alkalmazásokkal,
• jobb integráció a decentralizált szolgáltatásokkal, pl. DeFi szolgáltatásokkal.

A hitelteremtés, pénzügyi stabilitás megőrzése:

• teljesen szabályozott token-kibocsátás,
• nem jelentékteleníti el a kétszintű bankrendszert,
• lehetséges együttélés digitális jegybankpénzzel, különösen wCBDC-vel (wholesale CDBC – a digitális jegybankpénz intézményközi felhasználási formája).

Betéti tokenek megvalósíthatósága

A letéti tokenek gyakorlati megvalósítása azonban nem teljesen kihívások nélküli. A legnagyobb kérdés, hogy hogyan valósítható meg egyszerre az, hogy a deposit token minél inkább egységes és felcserélhető legyen, ugyanakkor az egyes bankok szerepköre és felelőssége is megjelenjen.

A technológiai megvalósítás tekintetében többféle architektúra is elképzelhető, mind infrastrukturális, mind pedig tokenizációs szempontból.

Blockchain infrastruktúra:

• Egyedi konzorciumi blockchain infrastruktúra: Ebben az esetben minden bank saját blockchain infrastruktúrát alakít ki. A megoldás legnagyobb hátránya az, hogy különböző rendszerek közötti interoperabilitás biztosítása jelentős erőfeszítést jelenthet.
• Közös konzorcium blockchain infrastruktúra: Ebben az esetben több bank egy közös konzorciumi blokkláncon bocsátja ki a tokeneket.
• Nyilvános blockchain infrastruktúra.

Token kialakítás:

• Egyedi tokenek (colored): Ebben az esetben minden egyes bank különböző, egyedi tokent bocsát ki. A tokenek közötti átjárhatóság / felcserélhetőség természetesen kihívásokat rejt magában.
• Közös, standardizált tokenek kialakítása: több bank vagy akár a teljes iparági szegmens közösen definiál és bocsát ki tokent.

Konklúzió

Természetesen az egész terület egyenlőre még nagyon kezdeti stádiumban van. Konkrét kísérleti kezdeményezéssel állt elő a J.P. Morgan egy általános blockchain platformmal, melynek segítségével különböző bankok bocsáthatnak ki letéti tokeneket. További kisérleti letéti token kezdeményezést jelentett be nemrég a Citi, és a DZ Bank, Commerzbank, Helaba, Unicredit-ből álló konzorcium.

Összességében elmondhatjuk, hogy a letéti token kezdeményezések a digitális pénz innovációjának egy érdekes irányát képviselik, melynek több határozott előnye is látszik az egyéb kezdeményezésekkel összehasonlítva. Biztosak vagyunk benne, hogy a területen izgalmas megoldásokkal fogunk még találkozni a közeljövőben.

Címlapfotó: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group Kft.