Az idén április 16-án megrendezésre kerülő PayTechShow egyik legizgalmasabb témája a digitális euró projekt. Az esemény előtt cikkünkben igyekeztünk áttekinteni, mit is tudunk most biztosan a digitális euró bevezetéséről.

A digitális euróval kapcsolatos tervezetek célja a fizetési rendszerek hatékonyságának növelése, a pénzmosás elleni küzdelem erősítése, valamint az euró stabilitásának és versenyképességének támogatása és természetesen a digitalizáció vívmányainak kiaknázása a kontinens pénzügyeiben.

De mi a nagyszabású terv következő állomása? Milyen kihívások vannak a digitális euró bevezetése előtt és egyáltalán, miért jó az állampolgároknak, hogy használják?

Nem helyettesítheti a készpénzt a digitális euró

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020. október 2-án tette közzé a digitális euróról szóló jelentését.

Valójában a digitális euró lehetséges kibocsátásával kapcsolatos vizsgálat elindítása óta folyamatosan foglalkoztatja a pénzügyi szektort, hogy pontosan milyen helye lesz az életünkben a digitális eurónak.

Az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport (Eurogroup) már 2023 év elején kiállt amellett, hogy a digitális euró nem lehet alternatívája a készpénznek. Ez talán nem is akkora tragédia, hiszen a társadalmakat sokként érné egy drasztikus változás.

A digitális euró
A digitális euró egy elektronikus változata lenne a készpénznek, lehetőséget teremtve a fogyasztók számára, hogy a jegybanki pénzt digitális formában használják – egyidejűleg a hagyományos bankjegyek és érmék mellett.

A társadalmunk egyre inkább digitalizálódó környezetében a digitális euró válhatna közös pénzünk következő fejlődési szakaszává.

A készpénz mellett (de nem ahelyett) létezne, válaszul arra, hogy az emberek egyre inkább digitális, gyors és biztonságos fizetési formákat keresnek.

A készpénz továbbra is elérhető lenne az euróövezetben, hasonlóan a jelenleg használt magán elektronikus fizetési eszközökhöz, ugyanakkor Európa globális versenyképességében jelentőséggel bírna, ha a gazdaság digitális fizetőeszközzel is élhetne.

Milyen feltételek mentén vezetik be?

Az EKB 2023 április végén prezentálta, hogy melyek lehetnek a tervezés alatt lévő digitális tárca legfontosabb szolgáltatásai a lakosság, a vállalkozások és a kereskedők számára.

A Harmadik Előrehaladási Jelentés (Third Assessment Report) szerint a digitális euró kezdetben az euróövezet lakosai, a kereskedők és az érintett országok közigazgatása számára lenne elérhető.

Az Unióban nem állandó lakhellyel rendelkező euróövezeti állampolgárok is hozzáférhetnek a digitális euróhoz, feltéve, hogy rendelkeznek folyószámlával egy euróövezeti székhelyű pénzforgalmi szolgáltatónál.
Későbbiekben harmadik országok fogyasztóira is kiterjedhet a hozzáférés.

A digitális euró a módosított pénzforgalmi irányelvben (PSD2) meghatározott pénzforgalmi szolgáltatókon keresztül kerülne forgalmazásra és az euróövezeti lakosok a meglévő banki alkalmazásukon, vagy egy önálló, az EKB által biztosított alkalmazás igénybevételével használhatnák a digitális fizetőeszközt.

Fontos kitétel, hogy a digitális euró nem kamatozik majd és nem is vehet részt kamatozó szolgáltatásban.

Ez azért ilyen fontos, mert a digitális euró nem lehet versenytársa a bankok által kibocsátott privát pénznek.

A halmozásra sem lesz lehetőség, ugyanis a digitális eurónak az értékmegőrző tulajdonsága limitált lesz. A limitet az Európai Központi Bank 3000 euróban tervezi meghatározni, ami azt jelenti, hogy egy digitális euró számlán csak véges mennyiségű pénz tárolható majd.

Mennyibe fog kerülni ez az állampolgároknak?

A szolgáltatás ára magánszemélyeknek ingyenes lesz.

Szolgáltatási díjat a kereskedőktől lehet beszedni, ez a szolgáltatási díj azonban nem lehet több, mint egy hasonló fizetési szolgáltatás esetében. Ez lényegében egy indirekt módon megfogalmazott árszabályozás.

A digitális eurót kötelező lesz céges (jogi személy) szinten elfogadni az eurózónán belül, egy-két kivételtől eltekintve, mint például non-profit szervezetek, vagy mikrovállalkozások.

Mi történik majd a motorháztető alatt?

Bár explicit módon nincs technológiai keretrendszer megemlítve, az online digitális euró leginkább egy azonnali fizetési rendszert ír le, míg az offline digitális euró leginkább valamiféle chip kártya jellegű technológiával valósítható meg.

A szabályozás részletesen kitér a digitális euró adatvédelmi (privacy) tulajdonságaira, különösképpen a személyes adatokkal kapcsolatos adatvédelmi architektúrára.
Egy online digitális euró átutalásban résztvevő felek személyes adatait alapvetően a küldő és fogadó fél, illetve a hozzájuk tartozó PSP-k látják.

Az offline digitális eurónak a készpénznek megfelelő privacy tulajdonságai vannak.
Az Európai Központi Bank, illetve a tagországi jegybankok nem látják a személyes adatokat, illetve az AML / KYC követelmények vizsgálata a PSP-k feladata.

Mire megoldás a digitális euró?

Az EKB olyan kihívásokkal szembesül, amelyek veszélyeztethetik Európa monetáris szuverenitását, de van-e egyáltalán olyan piaci rés, amelyre a tervezett digitális euró bevezetése a jó megoldás?

A kriptovaluták és más digitális fizetési módok új dimenzióba emelik a közpénzek kezelését és felhasználását. A fintech szektor gyors fejlődése más központi bankokban is aggodalmat kelt, Kína pedig aktívan dolgozik a digitális pénz fejlesztésén.

Az eurózónán belül jelenleg alacsony költséggel bonyolítják le a tranzakciókat, azonban nincs uniós szintű, európai ellenőrzésű fizetési rendszer.

Nem mindig könnyű átlátni a vélemények sokféleségét a javaslattal kapcsolatban. Először is, nem minden tagállam ért egyet sem részben, sem teljesen a digitális euró bevezetésével. Vannak, akik az ingyenes fizetési alternatíva előnyeit látják a digitális valutában az eurózónán belül, de sokan szkeptikusak.

Az iparágban érdekelt felek egyenlően megosztottak a digitális euró kilátásaival kapcsolatban.

Egyesek hosszútávú előnyt vízionálnak a terv megvalósulása esetén, mások viszont nem látják problémának, hogy a fizetési rendszerek Európán kívüli szereplők kezében vannak, amíg ezek a rendszerek szabályozottak és stabilak.

Várhatóan most is a józanság győzedelmeskedik, és legjobb lesz, ha nem várunk csodát önmagában a CBDC-től.

PayTechShow színpadán a digitális euró

Az április 16-án megrendezésre kerülő PayTechShow egyik legjobban várt szekciója a digitális euró projektre vonatkozó kérdések megvitatását tűzte ki célul. Kiss Éva, Oesterreichische Nationalbank (OeNB) senior szakértőjének jelenléte garantálja majd a fontos témában való hiteles tájékozódást.

Beszélünk majd a CBDC kezdeményezésekről és igyekszünk megfejteni az emberek digitális euró iránti motivációját, miközben a nemzeti bankok felkészültségét is vizsgáljuk majd. Az OeNB digitális euró szakértője bemutatja a projekt aktuális állapotát, hátralévő mérföldköveit és a digitális euró kapcsolatát a fizetési infrastruktúrákkal.

Az előadását követően az Osztrák Nemzeti Bank és a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójával, Petia Niederlanderrel és Bartha Lajossal beszélgetünk a digitális euró kibocsátása mögött meghúzódó motivációkról, a digitális jegybankpénz monetáris politikára és pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásairól. Igyekszünk azt is megfejteni, milyen értékajánlat és motivációs rendszer mentén tehető sikeressé a digitális euró bevezetése.

Egri Szilvia, a FinTech Group ügyvezetője, a beszélgetés moderátora kiemelte:

Izgalmas beszélgetésnek nézünk elébe. Az, hogy a beszélgetőpartnereink két különböző ország nemzeti bankját képviselik – abból a szempontból, hogy az egyik euróország, a másik nem -, remek lehetőséget biztosít a monetáris politikával, a digitális innovációval, valamint a társadalmi és gazdasági következményekkel kapcsolatos különböző nézőpontok feltárására.

Címlapfotó: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group Kft.