2026.11.19.

November 20-tól hitelnek számít a kamatmentes részletfizetés is: a BNPL-t kínáló kereskedőknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat az MNB-nél

Szerző:

Hitelezővé válik-e a webáruház, amelyik részletfizetést kínál? Az új BNPL-szabályok a kamatmentes hitel kivételének megszűnésétől az MNB-nyilvántartásig.

1. Mi a hír röviden?

2026. november 20-án hatályba lép a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény módosítása, amely az új uniós fogyasztóihitel-irányelvet ülteti át. Ettől a naptól a kamat és díj nélküli hitel is a törvény hatálya alá tartozik, így a „vásárolj most, fizess később” (BNPL) konstrukciók is. A halasztott fizetést kínáló, pénzügyi intézménynek nem minősülő kereskedőknek az MNB-nél kell nyilvántartásba vetetniük magukat, és ezután a jegybank felügyeli őket.

2. Mi az a három dolog, amit érdemes megjegyezni?

  1. Megszűnik a kamatmentes hitelre vonatkozó kivétel, és a törvény bevezeti a halasztott fizetésről szóló szerződés fogalmát.
  2. Kívül marad a kereskedő saját, díjmentes haladéka, ha harmadik fél nem ajánl hitelt, és 50 napon belül, nagyvállalati webáruháznál 14 napon belül fizetni kell.
  3. Az MNB 30 napon belül veszi nyilvántartásba a kérelmezőt, a tevékenység csak ezután végezhető, a kiegészítő jelleggel, kamatmentesen hitelező KKV-k pedig mentesülnek.

3. Miért fontos ez a pénzügyi szektornak?

2023-ban az MNB még úgy nyilatkozott, hogy a nem pénzügyi intézmény által nyújtott BNPL kívül esik a felügyeletén. November 20-tól a halasztott fizetést kínáló webáruházaknak meg kell vizsgálniuk, belefér-e a konstrukciójuk a kivételbe. Ha nem, rájuk is vonatkoznak a hitelezői szabályok, és a mentesülő KKV-k kivételével csak MNB-nyilvántartásba vétel után kínálhatnak halasztott fizetést.

2026. november 20-án hatályba lép a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény módosítása, és ettől a naptól a kamat és díj nélkül nyújtott hitel is a törvény hatálya alá tartozik. Ide tartoznak a „vásárolj most, fizess később” (Buy Now, Pay Later, röviden BNPL) konstrukciók is, amelyekkel a vásárló azonnal megkapja a terméket, az árát pedig később, időben elnyújtva, gyakran kamat és díj nélkül fizeti ki. A halasztott fizetést kínáló, pénzügyi intézménynek nem minősülő kereskedőknek, néhány kisvállalkozói kivétellel, a Magyar Nemzeti Banknál kell nyilvántartásba vetetniük magukat, és ezután a jegybank felügyeli őket. 2023-ban az MNB még úgy nyilatkozott, hogy az ilyen konstrukció kívül esik a felügyeleti hatáskörén.

Mi változik november 20-án?

A módosítást a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvény tartalmazza. Ez a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényt (Fhtv.) igazítja az új uniós fogyasztóihitel-irányelvhez (CCD2).

A hazai törvényt eddig nem kellett alkalmazni arra a hitelre, amelyért a fogyasztónak sem kamatot, sem más díjat nem kellett fizetnie.

November 20-án a kamatmentes hitelre vonatkozó kivétel megszűnik, és a kamatmentes hitel is a fogyasztói hitelekre vonatkozó törvény hatálya alá kerül.

A törvény új fogalmat is bevezet, a halasztott fizetésről szóló szerződést. Ez az a megállapodás, amelyben a kereskedő vagy a szolgáltató a nála történő vásárlásra tekintettel ad haladékot a fizetésre, a jogi szaknyelvben kereskedelmi kölcsönt. Ilyen például a webáruház pénztároldalán felkínált lehetőség, hogy a vásárló most rendeljen, és az árat 30 nap múlva vagy több részletben fizesse ki. A pénzügyi intézmények ilyen ügyletei nem tartoznak ide. Az új szabályok a november 20-tól kötött szerződésekre vonatkoznak.

Ugyanettől a naptól a hitelhirdetésnek feltűnően jeleznie kell, hogy a hitelfelvétel nem ingyenes, tilos a fogyasztó kérése nélküli hitelnyújtás, és ha a hitelbírálat automatizáltan, például AI segítségével történt, a fogyasztó emberi beavatkozást és magyarázatot kérhet.

Melyik halasztott fizetés számít hitelnek?

Nem számít hitelnek a kereskedő saját halasztott fizetése, ha harmadik fél nem ajánl hitelt, a vételárért nem kell kamatot vagy díjat fizetni, a késedelmi kamat legfeljebb a jegybanki alapkamat, és a teljes összeget a vásárlástól számított 50 napon belül ki kell fizetni. Rövidebb, 14 napos határidő egyetlen esetben érvényes, ha a kereskedő nagyvállalat, vagyis nem minősül kis- és középvállalkozásnak (KKV), és a haladékot a webáruházában kínálja.

Ha a részletfizetést harmadik fél, például egy BNPL-szolgáltató ajánlja, a kivétel nem alkalmazható.

Egy 30 napos, díjmentes fizetési haladék ezért a törvényen kívül marad, ha egy kisebb webáruház vagy egy nagyvállalat üzlete adja. Ha ugyanezt a haladékot egy nagyvállalat webáruháza kínálja, a törvény hatálya alá tartozik, mert hosszabb 14 napnál. Ilyenkor a kereskedő a törvény szerint hitelezőnek számít.

A halasztott fizetést kínáló kereskedő az általános szabályoktól eltérően a vásárló saját nyilatkozata alapján is megvizsgálhatja a hitelképességét.

Kinek kell nyilvántartásba vetetnie magát az MNB-nél?

Az Fhtv. új 27/A. §-a szerint az a kereskedő vagy szolgáltató, amely halasztott fizetést kíván biztosítani, a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) kéri a nyilvántartásba vételét. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók, például a mobilszolgáltatók, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz fordulnak. A kötelezettség a törvény szerint a halasztott fizetést biztosító kereskedőt terheli.

Az MNB a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül veszi nyilvántartásba a kereskedőt, és ha ezt nem teszi meg, a kérelmezőt nyilvántartottnak kell tekinteni.

A nyilvántartásba vételt az igazolja, hogy az MNB a kereskedő nevét közzéteszi a honlapján. A törvény hatálya alá tartozó tevékenység csak ezután végezhető, és onnantól az MNB felügyeli a kereskedőt. Mentesül a nyilvántartásba vétel alól a KKV, ha csak kiegészítő jelleggel, a saját termékei megvásárlásához ad halasztott fizetést, kamatmentesen, és a késedelmi kamata nem haladja meg a jegybanki alapkamatot.

2023 márciusában az MNB szóvivője, Binder István az ITBusinessnek adott interjújában még azt mondta, hogy a nem pénzügyi intézmény által nyújtott BNPL kereskedelmi kölcsön, ezért nem tartozik a jegybank felügyelete alá. A jegybank akkor azt is jelezte, hogy szükség esetén kifejezetten a BNPL-re vonatkozó, szigorúbb szabályozást javasol a jogalkotónak.

2024 októberében az MNB a Makroprudenciális jelentésében már azt írta, hogy a halasztott fizetési konstrukciók pénzügyi stabilitási kockázatot nem jelentenek, fogyasztóvédelmi kockázatot viszont igen, elsősorban az elégtelen tájékoztatás és a szabályozatlan panaszkezelés miatt.

A halasztott fizetést kínáló hazai webáruházaknak és szolgáltatóknak november 20-tól azt kell megvizsgálniuk, hogy a konstrukciójuk belefér-e a kivételbe. Ha nem fér bele, rájuk is vonatkoznak a hitelezői szabályok a tájékoztatástól a hitelképesség-vizsgálatig, és a halasztott fizetést, a mentesülő KKV-k kivételével, csak az MNB-nyilvántartásba vétel után kínálhatják.

Forrás: a cikk a 2025. évi C. törvény, a T/12797. számú törvényjavaslat, a törvény indokolása, az MNB fogyasztóvédelmi felügyeleti tanácsadójának szakcikke és az MNB Makroprudenciális jelentés 2024 alapján készült. Felhasznált források: 2025. évi C. törvény (Nemzeti Jogszabálytár) · A törvény indokolása · T/12797. számú törvényjavaslat · Dr. Kiss Nikolett: Új köntöst kapnak a fogyasztói hitelezési szabályok (MNB, 2026. május 4.) · MNB: Makroprudenciális jelentés 2024, II. keretes írás

Kiemelt eseményünk

Konferencia

TechShow X.

2026. október 14-15.
Várkert Bazár, Budapest
500+
Résztvevő
70+
Előadó
25+
Megoldás
Regisztráció
Az év eseményeTalálkozzunk élőben a TechShow2026. október 14-15. · Várkert BazárKét nap, amikor az elemzésekből élő beszélgetés lesz a szektor döntéshozóival.Jegyek normál áronszeptember 25-igJegyinformáció →
A FinTechZone heti leveleAddig is: csütörtökönként a postaládádba.A hét fontos fejleményei, elemzésekkel és eseményajánlókkal - hogy lásd, mi változik, és mit érdemes mérlegelni. Kb. 4 perc.A FinTechZone szerkesztősége küldi.
Heti egy levél, csütörtök reggel. Bármikor leiratkozhatsz.