Amikor a cikket megalapozó tanulmány készült, a bitcoin piaci értéke kb. 280 milliárd dollár volt. Most ez 180 milliárd alatti. Bár nem csekély ez az összeg, ám a 75 ezer milliárd dolláros globális gazdaság értékéhez képest igen halovány. Nem az a kérdés, kidurran-e a bitcoin lufi. A kérdés, hogy mit veszítenénk ezáltal.
Az igazság az, hogy a tőzsdéken kereskedhető (befektetési) eszközök többsége volt már “buborék”. Valaminek a buborék jellege azonban csak azután válik nyilvánvalóvá, miután kipukkant.
Sok áru árfolyama élt át az elmúlt évtizedekben buborékot, amelyek végül összeomlottak. Az ezüst piacán 1980-ban alakult ki buborék, amikor az ár 4 dollárról unciánként 50 dollárra emelkedett, majd összeomlott. A nyersolaj a 2008-as hordónkénti 147 dollárról 2009-re hordónkénti 36 dollárra csökkent. A földgázárak 2007-2015 között bitcoin-szerű volatilitást mutattak. A nemesfémek árai 2011 és 2016 között összeomlottak, miután a megelőző évtizedben szárnyaltak.
A buborék hatása makrogazdasági szinten
Ha a bitcoin ára holnap nullára zuhanna, a gazdasági hatása elhanyagolható lenne. De mi történne, ha a bitcoin megint 1000%-ot emelkedne – mint 2017-ben – és akkor esne 80-90%-ot? Az milyen hatást gyakorolna a gazdaságra? Várhatóan még mindig minimálisat. Ha az amerikai részvények 10%-kal esnének és ezáltal 3 trillió dollárt veszítenének az értékükből, önmagában még ez sem okozna recessziót.
Vegyünk egy valóban extrém és hipotetikus esetet. Mi van akkor, ha a bitcoin árfolyama eléri az 1 millió dollárt? Valószínűtlennek tűnhet ez az eshetőség, de nem elképzelhetetlen, ha a 2017. évi hiperbolikus áremelkedést vesszük alapul. Ez körülbelül 20 ezer milliárd dolláros piaci kapitalizációt jelentene, attól függően, hány bitcoin létezne ebben a pillanatban.
Ha ekkor omlana össze a bitcoin árfolyama, az bizony komoly negatív hatást gyakorolhatna és a globális növekedési ütemet is várhatóan több mint 1%-kal lassítaná. Ráadásul a bitcoin összeomlása érintené a számítógépes hardverekbe történő beruházást is, mint a 2000-es évek elején, a dotcom lufi kidurranása idején. Ekkor az internet gazdaság – átmeneti – összeomlása az üzleti befektetések jelentős visszaeséséhez vezetett és recesszióba taszította az amerikai gazdaságot.
Az ilyen együttes vagyon és befektetés veszteség elszenvedése a globális gazdaságot ismét recesszióba taszítaná és meggyűlöltetné az emberekkel a kripto pénzeket. Persze ez egy rendkívül hipotetikus állítás és jelen pillanatban még nem kell emiatt aggódnunk.
Sokan, sok pénzt veszítenek
Azok a befektetők, akik bitcoint vásárolnak, remélik, hogy találnak valaki mást, akinek eladhatják a digitális devizát magasabb áron. Ez a klasszikus „nagyobb bolond elmélet”.
A probléma az, hogy a bitcoin-befektetők elsősorban nyereségre vágynak és nem finanszírozzák vagy támogatják az elosztott főkönyvi rendszer és a nagyobb teljesítményű számítógépek fejlődését. Éppen ezért, ha a kripto eszközök árfolyama összeomlik, akkor a befektetők nagyon csalódottak lehetnek, ugyanúgy, mint amikor az „internet-részvények” első generációja 2000 és 2002 között összeomlott és a NASDAQ indexet 80%-kal kalapálta el.
Az 1990-es években az internet gazdaságba befektetők közül néhányan rendkívül gazdaggá váltak. Sokan viszont elvesztették a pénzüket. A jelenlegi kripto mánia ugyanígy végződhet.
Probléma a bitcoin árfolyam elporladása után
A probléma az lenne, ha a bitcoin mögötti technológiába (blockchain), vagy az elosztott főkönyvi technológiákba (Distributed Ledger Technology – DLT) áramló befektetések lassulnának, vagy megszűnnének. Bár, ahogy a dotcom lufi kidurranása sem járt együtt az internet gazdaság megszűnésével, így várhatóan az esetleges bitcoin buborék szétporladása sem jelentené az új gazdasági lehetőségeket hordozó – elosztott főkönyvi – technológia eltűnését. Talán.
Ugyanakkor a központi bankok egy napon elhatározhatják, hogy kibocsátják saját elosztott főkönyvi megoldásukon alapuló pénz(nem)üket, ami véget vethet a spekulációs hullámvasútnak. Tágabb értelemben a kripto inspirálta befektetések visszaesése, vagy megszűnése olyan új technológiák megszületését akadályozná, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk.
A cikk a digitalcash.hu oldalon megjelent “A bitcoin, mint az első teal szervezet” c. cikk alapján készült. További cikkek a szerzőtől a FinTechZone-on:
Eljön az a pillanat, amikor a „póker asztaltól” való távozást követően a megnyert, vagy megmaradt zsetonjainkat át kell váltani hagyományos pénzre – ha szélesebb körben szeretnénk azt használni. Ugyanakkor a bitcoin átváltás nem is olyan egyszerű feladat. Az ügyfélfrusztrációk, a félelmek és aggodalmak, a visszaélések és a csalások egy része épp a szabályozás hiányára vezethetők vissza. Összegyűjtöttük, mit tanulhatna a kripto-világ a tradicionális bankoktól a kriptovalutákkal szembeni bizalom növelése érdekében.
Mi adja a bitcoin értékét? – 2017.12.27.
Az elmúlt hetekben a Kiszámoló pénzügyi blog feltette a kérdést: mi adja a Bitcoin értékét. A bejegyzés hatására többen is billentyűt ragadtak, hogy cáfolják, vagy megerősítsék az abban leírtakat. Íme egy lehetséges válasz arra, mi adhatja a kriptovaluta értékét.
Hogyan adózz a Bitcoin után? – 2017.12.19.
Szinte hetente olvasni a Bitcoin és egyéb kripto pénzek adózása körül folyó vitákról. Itt az idő tiszta vizet önteni a pohárba. Hasznos infók a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) bányászoknak, egyéni vállalkozóknak, magánszemélyeknek, kriptovalutákkal rendelkezőknek, vagy arra vágyóknak.
