Az Európai Parlament 2018. október 3-i állásfoglalása a megosztott könyvelési technológiákról és a blokkláncokról: bizalomépítés a közvetítők kiiktatásával

Az Európai Parlament,

• tekintettel „a megosztott könyvelési technológiákról és a blokkláncokról: bizalomépítés a közvetítők kiiktatásával” tárgyban a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett kérdésre (O-000092/2018– B8-0405/2018),
• tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,
• tekintettel a virtuális fizetőeszközökről szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására ⁽¹⁾,
• tekintettel a pénzügyi technológiáról (FinTech) – a technológiának a pénzügyi szektor jövőjére tett hatásáról szóló, 2017. április 28-i állásfoglalására ⁽²⁾,
• tekintettel a területi alapú tartalomkorlátozásról, illetve a vevő állampolgársága, a belső piacon belüli lakóhelye vagy székhelye alapján történő egyéb megkülönböztetésről szóló, 2018. február 6-i állásfoglalására ⁽³⁾;
• tekintettel az általános adatvédelmi rendeletre ((EU) 2016/679 rendelet),
• tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamának meghosszabbításáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2016)0597– C8-0375/2016 – 2016/0276(COD)),
• tekintettel Az Európai Parlament 2017. október 11-i állásfoglalása az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11815/2017 – C8-0313/2017 – 2017/2044(BUD)) ⁽⁴⁾,
• tekintettel az Európai Bizottság megosztott könyvelési technológiák vizsgálatára vonatkozó kezdeményezéseire, többek között a „Blockchain4EU: Blockchain for Industrial Transformations” (Blockchain4EU: Ipari használatra alkalmas blokklánc), az „Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum”, a „Blokkláncok a közjó érdekében”, valamint „Az uniós blokklánc-infrastruktúra lehetőségeinek és megvalósíthatóságának vizsgálata” elnevezésű kezdeményezésekre,
• tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

1. mivel a megosztott könyvelési technológia és a blokkláncok olyan eszközzé tehetők, amely új lehetőségeket ad a polgárok kezébe azáltal, hogy ellenőrzési mechanizmusok révén lehetőséget biztosítanak számukra annak eldöntéséhez, hogy mely adatokat kívánják megosztani a főkönyvben, valamint képessé teszik őket annak eldöntésére is, hogy ki láthatja ezeket az adatokat;
2. mivel a megosztott könyvelési technológia olyan általános célú technológia, amely javíthatja a tranzakciós költségek hatékonyságát azáltal, hogy kiiktatja a közvetítőket és a közvetítés költségeit, valamint növeli a tranzakciók átláthatóságát, átalakítja az értékláncokat és megbízható decentralizálás révén javítja a szervezési módszereket;
3. mivel a megosztott könyvelési technológia a szükséges titkosítási és kontrollmechanizmusok révén olyan informatikai alapú paradigmát vezet be, amely demokratikussá teszi az adatokat, növeli a bizalmat és az átláthatóságot, valamint biztonságos és hatékony módot kínál a tranzakciók végrehajtására;
4. mivel a megosztott könyvelési technológia ugyan támogatja a felhasználók álnévhasználatát, azonban nem teszi lehetővé a névtelenséget;
5. mivel a megosztott könyvelési technológia még mindig fejlesztés alatt áll, amihez innovációbarát, rugalmas és bátorító keret szükséges, amely jogbiztonságot nyújt és tiszteletben tartja a technológiasemlegesség elvét, ugyanakkor előmozdítja a fogyasztók, a beruházók és a környezet védelmét, növelve ezáltal a technológia társadalmi értékét, és csökkentve a digitális szakadékot, valamint fejlesztve a polgárok digitális készségeit;
6. mivel a megosztott könyvelési technológia átlátható keretet biztosíthat, csökkentheti a korrupciót, jelezheti az adókijátszást, lehetővé teheti a jogellenes kifizetések nyomon követését, elősegítheti a pénzmosás elleni politikákat és jelezheti az eszközök hűtlen kezelését;
7. mivel a megosztott könyvelési technológia lehetővé teszi az adatok integritásának biztosítását, és hamisításbiztos ellenőrzési nyomvonalat képes biztosítani, ami új közigazgatási modelleket tesz lehetővé és elősegíti a nagyobb biztonság megteremtését;
8. mivel a megosztott könyvelési technológiára irányuló szabályozási megközelítésnek innovációbarátnak kell lennie, és a technológiasemlegesség elvén kell alapulnia, lehetővé téve az innovációbarát ökoszisztémák és innovációs központok létrehozását;
9. mivel a blokklánc egyike a megosztott könyvelési technológiák számos típusának; mivel bizonyos megosztott könyvelési technológiai megoldások minden egyes tranzakciót egymással időrendi sorrendben összekapcsolódó és ezáltal egy láncot alkotó blokkokban tárolnak, ami biztosítja az adatok biztonságát és integritását;
10. mivel a kibertámadások e láncok esetében kevésbé hatékonyak, hiszen egy központi változat helyett több másolatot kell egyszerre sikeresen célba venniük;
11. mivel a megosztott könyvelési technológia jelentősen fejlesztheti a gazdaság kulcsfontosságú ágazatait, valamint javíthatja a közszolgáltatások minőségét, tranzakcióikat illetően magas szintű elégedettséget és alacsonyabb költségeket biztosítva a fogyasztók és a polgárok számára;
12. mivel többek között az adatvédelemhez vagy az adózáshoz hasonló területeket szabályozó horizontális rendelkezések és szabályok kapcsán felmerült kérdések és aggályok késleltethetik az Európai Unióban a megosztott könyvelési technológia lehetséges fejlődését;
13. mivel a megosztott könyvelési technológiai alkalmazások képesek arra, hogy rövid időn belül rendszerszintű alkalmazásokká váljanak, hasonlóan ahhoz, ahogy a digitális innovációk alapvetően megváltoztatták a szolgáltatásokat más ágazatokban, például a telekommunikációban;
14. mivel még nem teljesen ismertek a technológiához kapcsolódó kockázatok és problémák;

Megosztott könyvelési technológiák, decentralizáció és alkalmazások

1. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia csökkenti a közvetítés költségeit a tranzakcióban részt vevő felek közötti bizalmas környezetben, és lehetővé teszi az olyan, partnerek közötti értékcserét, amely megerősíti a polgárok önállóságát, felbontja a hagyományos korábbi modelleket, javítja a szolgáltatásokat és a főbb ágazatok széles körének értékláncaiban csökkenti költségeket;
2. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológián alapuló alkalmazások mélyreható hatással járhatnak a közigazgatás struktúrájára és az intézmények szerepére nézve, és kéri a Bizottságot, hogy készítsen egy tanulmányt, amelyben értékeli a megosztott könyvelési technológián alapuló közületi hálózatok szélesebb körű alkalmazására vonatkozó lehetséges forgatókönyveket;
3. kiemeli a megosztott könyvelési technológián alapuló alkalmazások széles körét, amelyek a gazdaság valamennyi ágazatára hatással lehetnek;

Energetikai- és környezetbarát alkalmazások

4. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia átalakíthatja és demokratizálhatja az energiapiacokat, lehetővé téve a háztartások számára, hogy környezetbarát energiát termeljenek és kölcsönös alapon biztosítsák azt egymás számára; hangsúlyozza, hogy az ilyen technológiák méretezhetőséget és rugalmasságot biztosítanak a létesítmények üzemeltetői, a szolgáltatók és a fogyasztók számára;
5. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia támogathatja a zöld energia termelését és fogyasztását, valamint javíthatja az energiatőzsdék hatékonyságát; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia átalakíthatja a hálózati üzemeltetést, valamint lehetővé teheti a közösségek és az egyének számára, hogy hálózati szolgáltatásokat nyújtsanak és hatékonyabban integrálják a megújuló energiaforrásokat; hangsúlyozza továbbá, hogy a megosztott könyvelési technológia alternatívákat teremthet az államilag finanszírozott, megújuló energiával kapcsolatos beruházási rendszerekre;
6. megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia megkönnyítheti az energiaátviteli és -elosztási infrastruktúrák működését, valamint új tranzakciós ökoszisztémát hozhat létre az elektromos járművekkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia javítja az energetikai jelentéstételt és lehetővé teszi a megújuló energiával vagy a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos tanúsítványok pontos nyomon követését;
7. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia alternatív fizetési és adományozási mechanizmusokkal támogathatja a szegény vidéki közösségek villamos energiával való ellátását;
8. hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a kevésbé energiapazarló és általánosságban a leginkább környezetbarát műszaki megoldásokat; hangsúlyozza, hogy a különböző konszenzusos mechanizmusok, többek között a „teljesítés igazolása” (proof-of-work), a „részesedés igazolása” (proof-of-stake), a „jogosultság igazolása” (proof-of-authority) vagy az „eltelt idő igazolása” (proof-of-elapsed-time), energiafelhasználása eltérő; felhívja a Bizottságot, hogy a megosztott könyvelési technológiával kapcsolatos tevékenységeit egészítse ki energiahatékonysági dimenzióval, és kutatási kezdeményezések révén vizsgálja meg a különböző konszenzusos mechanizmusok energetikai hatását és energiahatékonyságát;
9. kéri a fejlesztés alatt álló különböző konszenzusos mechanizmusokon belüli irányítási modellek értékelését, figyelembe véve, hogy közvetítő rendszerekre, szereplőkre és szervezetekre lehet szükség a cserék hitelességének érvényesítéséhez és ellenőrzéséhez, illetve ahhoz, hogy időben megelőzhetőek legyenek a csalárd magatartások;
10. kiemeli, hogy a megosztott könyvelési technológia új lehetőségeket kínálhat a körforgásos gazdaság számára az újrahasznosítás ösztönzése, valamint a bizalom és a jó hírnév valós idejű rendszereinek lehetővé tétele révén;

 Közlekedés

11. kiemeli a mobilitás és a logisztika terén a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségeket, ideértve a járművek nyilvántartásba vételét és adminisztrációját, a vezetési távolságok ellenőrzését, az intelligens biztosítást és az elektromos járművek töltését;

Egészségügyi ágazat

12. kiemeli a megosztott könyvelési technológia potenciálját az egészségügyi ágazat adatkezelési hatékonyságának és a klinikai vizsgálatokról szóló jelentéseknek a javítása terén, lehetővé téve a közjogi és magánjogi intézmények közötti digitális adatcserét a polgárok/betegek felügyelete mellett;
13. elismeri, hogy az egészségügyi adatok elektronikus átjárhatósága, a személyazonosság elektronikus ellenőrzése és a gyógykezelés hatékonyabb megosztása révén lehetőség nyílik az egészségügyi szektor hatékonyságának javítására;
14. megállapítja, hogy a megosztott könyvelési technológia lehetővé teszi a polgárok számára egészségügyi adataik ellenőrzését és átláthatóságát, valamint az arról való döntést, kivel osztják meg azokat, ideértve az adatok biztosítótársaságoknál és a tágabb egészségügyi ellátási rendszeren belül történő felhasználását is; hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológiának védelmeznie kell a bizalmas egészségügyi adatok titkosságát;
15. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az egészségügyi rendszerek irányítása során a megosztott könyvelési technológián alapuló felhasználás eseteit, valamint hogy határozza meg azokat az alapeseteket és követelményeket, amelyek lehetővé teszik a magas színvonalú adatbevitelt és a különböző megosztott könyvelési technológiák közötti interoperabilitást a rendszertől, illetve az intézmények jellegétől és munkafolyamataitól függően;

 Ellátási láncok

16. kiemeli a megosztott könyvelési technológia jelentőségét az ellátási láncok javítása terén; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia megkönnyítheti a termékek, illetve azok összetevőinek vagy részeinek szállítását és eredetük ellenőrzését, javítva az átláthatóságot, a láthatóságot és a megfelelőség ellenőrzését annak biztosítása révén, hogy a termék származási helyén betartják a fenntarthatósági és emberi jogi protokollokat, ezáltal csökkenti annak kockázatát, hogy illegális áruk kerüljenek az ellátási láncba, és biztosítja a fogyasztóvédelmet; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia a vámtisztviselők számára eszközként szolgálhat a hamisításokkal kapcsolatos ellenőrzéseknél;

 Oktatás

17. hangsúlyozza a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségeket a felsőfokú képesítések ellenőrzését, a titkosított oktatási bizonyítványokat (például a blokkláncalapú bizonyítványt nyújtó „blockcert”-eket) és a kreditátviteli mechanizmusokat illetően;
18. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségek ismeretének hiánya elrettenti az európai polgárokat attól, hogy üzleti tevékenységük tekintetében innovatív megoldásokat használjanak;
19. hangsúlyozza, hogy a technológiával kapcsolatos oktatási feladatok tagállamokon belüli ellátása érdekében létre kell hozni megosztott könyvelési technológiára szakosodott non-profit létesítményeket, például kutatóközpontokat, amelyek az innováció központjaiként működnének;
20. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy uniós szintű, nagymértékben méretezhető és interoperábilis hálózat létrehozásának megvalósíthatóságát, amely felhasználja az Unió oktatási intézményeinek technológia erőforrásait annak érdekében, hogy ezt a technológiát az adatok és információk megosztására lehessen használni, hozzájárulva a tudományos címek és a szakmai képesítések hatékonyabb elismeréséhez; ösztönzi a tagállamokat az erre a szakterületre vonatkozó egyetemi tantervek annak érdekében történő kiigazítására, hogy azok a kialakulóban lévő technológiákkal, például a megosztott könyvelési technológiával kapcsolatos tanulmányokat is felöleljék;
21. elismeri, hogy a megosztott könyvelési technológia iránti bizalom megteremtése érdekében javítani kell a technológiával kapcsolatos ismereteket és megértést; kéri a tagállamokat, hogy célzott képzések és oktatás révén orvosolják ezt a problémát;

 Kreatív ágazatok és szerzői jogok

22. hangsúlyozza, hogy a „digitalizált” kreatív tartalom érdekében a megosztott könyvelési technológia lehetővé teheti a szellemi tulajdon nyomon követését és kezelését, valamint elősegíti a szerzői jogok és a szabadalmak védelmét; hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia lehetővé teheti a művészek számára a nagyobb szerepvállalást és a kreatív fejlődést egy nyitott nyilvános főkönyvön keresztül, amely a tulajdonjogok és a szerzői jogok tekintetében is egyértelmű adatokkal szolgálhat; hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia elősegíti, hogy az alkotókat a műveikhez lehessen kapcsolni, ezáltal növelve a biztonságot és a funkcionalitást egy együttműködő és nyílt innovációs ökoszisztémában, különösen olyan területeken, mint az additív gyártás és a 3D nyomtatás;
23. megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia az alkotók javát szolgálhatja azáltal, hogy az általuk létrehozott kreatív tartalom használatát illetően nagyobb átláthatóságot és nyomon követhetőséget biztosít, valamint a kreatív tartalomért járó kifizetések tekintetében csökkenti a közvetítők számát;

 Pénzügyi szektor

24. kiemeli a megosztott könyvelési technológia jelentőségét a pénzügyi közvetítés területén és az abban rejlő lehetőségét, hogy javuljon az átláthatóság, csökkenjenek a tranzakciós és a rejtett költségek az adatok hatékonyabb kezelése és a folyamatok egyszerűsítése révén; Felhívja az interoperabilitással kapcsolatos kihívásokat, amelyeket a technológia alkalmazása támaszt a pénzügyi ágazatban;
25. üdvözli a jelentős pénzügyi intézmények által végzett kutatást és kísérleteket a megosztott könyvelési technológia kapacitásainak feltárása terén; hangsúlyozza, hogy a technológia alkalmazása kihat a pénzpiaci ágazat infrastruktúráira, diszruptív hatást gyakorolva a pénzügyi közvetítésre;
26. kéri a Bizottságot és a pénzügyi hatóságokat, hogy a pénzügyi szektorban kövessék nyomon a tendenciák alakulását és a megosztott könyvelési technológián alapuló felhasználás eseteit;
27. hangsúlyozza a kriptovaluták körüli változékonyságot és bizonytalanságot; megjegyzi, hogy a kriptovalutákat használó alternatív fizetési és átutalási módszerek megvalósíthatóságát tovább lehet vizsgálni; kéri a Bizottságot és az EKB-t, hogy adjon visszajelzést a kriptovaluták ingadozásának okairól, azonosítsa a lakosságot érintő veszélyeket és vizsgálja meg a kriptovaluták európai fizetési rendszerbe való beillesztésének lehetőségeit;

 Megosztott könyvelési technológián alapuló ökoszisztéma

Önrendelkezés, azonosítás és bizalom

28. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy olyan módon azonosítsák magukat, hogy közben ellenőrizni tudják, hogy mely személyes adatokat kívánják megosztani; megjegyzi, hogy a különböző alkalmazások az átláthatóság eltérő szintjét teszik lehetővé, ami felveti annak igényét, hogy az alkalmazások megfeleljenek az uniós jogszabályoknak; hangsúlyozza azonban, hogy a nyilvános főkönyvben szereplő adatok álnevesítettek és nem anonimak;
29. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia támogatja az új modellek megjelenését, amelyekkel megváltozhat a digitális azonosítók jelenlegi szerkezete és a velük kapcsolatos jelenlegi felfogás; megjegyzi, hogy ennek eredményeként a digitális azonosítót kiterjesztik személyekre, szervezetekre és objektumokra, ez pedig tovább egyszerűsíti az olyan azonosítási folyamatokat, mint az „Ismerd az ügyfeledet”, ugyanakkor lehetővé teszi az adatok feletti személyes ellenőrzés gyakorlását;
30. hangsúlyozza, hogy a személyes adatok kezeléséből következik annak szükségessége, hogy a felhasználók rendelkeznek a saját adataik kezeléséhez szükséges képességekkel, technikai ismeretekkel és készségekkel; aggodalommal tölti el, hogy a kellő ismeret hiánya miatt fennáll a saját adatokkal való visszaélés veszélye és a felhasználók kiszolgáltatottsága a csalárd konstrukcióknak;
31. hangsúlyozza, hogy a digitális azonosítók rendkívül fontosak e technológia jövőjét illetően; úgy véli, hogy szükség van az azzal kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjére, hogy miként biztosítható ezen adatok biztonsága;
32. hangsúlyozza, hogy habár a megosztott könyvelési technológia előmozdítja az önállóan kezelt személyazonosság használatát, a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog alkalmazása nem egyszerű e technológia esetében;
33. hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy a megosztott könyvelési technológiák használata teljes mértékben megfeleljen az uniós adatvédelmi jogszabályoknak, és különösen az általános adatvédelmi rendeletnek; felhívja a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost, hogy e területen nyújtsanak további útmutatást;
34. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia iránti bizalmat olyan kriptográfiai algoritmusok teszik lehetővé, amelyek a közvetítőként eljáró harmadik felet egy olyan mechanizmus révén helyettesítik, amely érvényesíti, biztosítja és nyilvántartja a tranzakciókat;
35. hangsúlyozza, hogy a publikus (permissionless) blokkláncok iránti bizalmat a kriptográfiai algoritmusok, a résztvevők, a hálózat kialakítása és struktúrája teszik lehetővé, és a közvetítőként eljáró harmadik feleket egy olyan mechanizmus helyettesítheti, amely érvényesíti, védi és megőrzi a tranzakciókat, és meggyorsítja bizonyos értékpapír-tranzakciók klíring- és elszámolási folyamatait; megjegyzi, hogy a biztosítékok hatékonysága a technológia megfelelő megvalósításától függ, ami valódi biztonságot garantáló és ezért a bizalmat növelő technológiai fejlesztést tesz szükségessé;

 Intelligens szerződések

36. hangsúlyozza, hogy az intelligens szerződések azon fontos tényezők közt szerepelnek, amelyek a megosztott könyvelési technológiákon keresztül válnak lehetővé, és a decentralizált alkalmazások fő feltételét jelenthetik; Hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak alapos értékelést kell végeznie a lehetőségekre és a jogi következményekre vonatkozóan, pl. a joghatósággal kapcsolatos kockázatokat illetően; úgy véli, hogy a használati esetek nyomon követése hasznos az intelligens szerződésekben rejlő lehetőségek felmérése során;
37. hangsúlyozza, hogy a digitális kriptográfiai aláírással kapcsolatos jogbiztonság megteremtése döntő fontosságú lépést jelent az intelligens szerződések lehetővé tételéhez;
38. felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a műszaki szabványoknak a főbb nemzetközi szervezetek, mint pl. az ISO, az ITU és a CEN-CENELEC általi fejlesztését, és az intelligens szerződések érvényesíthetőségével kapcsolatban alaposan vizsgálja meg az egyes tagállamokban meglévő jogi kereteket; kéri a Bizottságot, hogy amennyiben az intelligens szerződések használata során a digitális egységes piacon belül akadályok merülnek fel, hozzon megfelelő intézkedéseket ezen akadályok arányosságának értékelése érdekében; megjegyzi azonban, hogy a jogbiztonság növelhető a tagállamok közti, az intelligens szerződésekre vonatkozó jogi koordináció vagy kölcsönös elismerés révén;

 Kölcsönös átjárhatóság, szabványosítás és méretezhetőség

39. hangsúlyozza, hogy többféle megosztott könyvelési technológia létezik különböző technológiai jellemzőkkel, valamint az irányításra (engedélyhez kötött és engedélyhez nem kötött megosztott főkönyvek) és a konszenzusra vonatkozó különböző mechanizmusokkal;
40. megjegyzi, hogy a hatékonyság biztosításához szükséges az interoperabilitás: i. a megosztott könyvelési technológiák között; ii. az ugyanazon megosztott könyvelési technológián alapuló alkalmazások között; iii. a megosztott könyvelési technológiák és a hagyományos korábbi rendszerek között;
41. üdvözli az ISO és a hozzá hasonló szervezetek arra irányuló kezdeményezéseit, hogy a megosztott könyvelési technológiák terén szabványokat alakítsanak ki; felhívja a Bizottságot, hogy a szabványok meghatározását illetően folytassa a más nemzetközi szervezetekkel való együttműködését;
42. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szabványok megállapítása során globális megközelítés érvényesüljön annak megakadályozása érdekében, hogy az innovatív vállalkozásokat a szabályozás kiszorítsa az Unióból;
43. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológiák iránti bizalom megteremtéséhez nagyszámú megbízható és kiterjedt megosztott főkönyvre van szükség, hogy elkerülhető legyen, hogy az adatok néhány piaci szereplő kezében összpontosuljanak, ami összejátszást eredményezhet; ösztönzi, hogy az Európai Unió egész területén hozzanak létre megosztott könyvelési technológiai központokat;

 Az infrastruktúra biztonsága

44. emlékeztet arra, hogy fontos a megosztott könyvelési technológia infrastruktúrájának védelme, és azt javasolja, hogy e technológia előnyeinek tényleges kiaknázása érdekében nem szabad lehetővé tenni az erőfölénnyel való visszaélést;
45. felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel a technológiai fejlesztéseket (például a kvantumszámítógépeket), értékelje a technológiai kockázatokat és támogassa a kibertámadásokkal vagy a rendszerszintű összeomlással szembeni ellenálló képességet, valamint ösztönözze az adatvédelmi projekteket, amelyek biztosítják a megosztott könyvelési technológiát alkalmazó platformok fenntarthatóságát, az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont programjának keretében; felszólítja a Bizottságot, hogy a fentiekre tekintettel különítse el a megfigyelőközpont forrásait;
46. ösztönzi az illetékes hatóságokat és a Bizottságot, hogy a megosztott könyvelési technológiák tekintetében dolgozzanak ki stressztesztelési eljárást;

 A megosztott könyvelési technológiák stratégiai jelentősége a közinfrastruktúra esetében

47. hangsúlyozza a megosztott könyvelési technológia hatékonysági potenciálját a közszolgáltatások és a közigazgatás számára a bürokrácia csökkentése területén, különös tekintettel az e-kormányzati cselekvési terv egész Unióban való végrehajtására és az egyszeri digitális adatszolgáltatás elvének uniós szintű elfogadására, ami tovább csökkenti a polgárokat, a vállalkozásokat és a közigazgatást sújtó adminisztratív terheket;
48. hangsúlyozza a megosztott könyvelési technológiában rejlő arra irányuló lehetőséget, hogy decentralizálják az igazgatást és javítsák a polgárok képességét arra, hogy elszámoltathassák a kormányokat; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a hagyományos közszolgáltatások fejlesztésének lehetőségeit, ideértve a következő területek digitalizációját és decentralizációját: a földnyilvántartás, az engedélyezések és a polgárok számára kiadott tanúsítványok (pl. születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat), valamint többek között a migrációkezelés, különösen konkrét használati esetek és kísérleti programok kidolgozása révén; kéri a Bizottságot, hogy azokat a megosztott könyvelési technológiai alkalmazásokat is vizsgálja meg, amelyek javítják a magánélet védelméhez és az adatforgalom titkosságához kapcsolódó eljárásokat, valamint az e-kormányzati szolgáltatásokhoz decentralizált digitális azonosító segítségével történő hozzáférést;
49. tudatában van a megosztott könyvelési technológiai alkalmazásokhoz kapcsolódó kockázatoknak, különös tekintettel a publikus blokklánc-alkalmazások bűncselekményekhez való felhasználására, ideértve az adókijátszást, az adókikerülést és a pénzmosást is, és kitart amellett, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak sürgősen foglalkozniuk kell ezekkel a kérdésekkel, illetve nyomon kell követniük azokat; e célból felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségeket a bűnüldözés, a pénzmosás és a feketegazdasági tranzakciók nyomon követése, valamint az adóellenőrzés terén is;
50. kéri a Bizottságot, hogy a közjó előmozdítását illetően vizsgálja meg a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőséget, valamint értékelje a technológia társadalmi hatásait;
51. kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre megosztott könyvelési technológián alapuló platformokat, amelyek lehetővé teszik a nem kormányzati szervezeteknek biztosított uniós források nyomon követését és ellenőrzését, és ily módon növelik az uniós támogatási programok láthatóságát és a kedvezményezettek elszámoltathatóságát;
52. hangsúlyozza, tekintettel a megosztott könyvelési technológia által a hatékonyság terén nyújtott előnyökre, az európai közigazgatásban alkalmazott megosztott könyvelési technológiák által nyújtott lehetőségeket, amelyek az uniós jog tiszteletben tartása mellett lehetővé teszik a tagállamok közötti, decentralizált tranzakciókat, ezáltal elősegítve a biztonságosabb és egyszerűbb szolgáltatások, szabályozási jelentéstétel és adatátvitel kialakítását a polgárok és az uniós intézmények között;
53. hangsúlyozza, hogy az uniós közszférán belüli blokkláncok nagyobb átláthatóságot biztosítanának, továbbá lehetővé tennék, hogy a polgárok számára egyszerűsítsék az információfeldolgozást, valamint hogy biztonságosabb szolgáltatásokról gondoskodjanak; hangsúlyozza, hogy kialakítható lenne egy, a tagállamok között megosztott, engedélyezett blokklánc-hálózat a polgárok adatainak biztonságos és rugalmas tárolása érdekében;
54. felhívja a bizottságot, hogy készítsen értékelést az elektronikus szavazási rendszerek biztonságosságáról és hatékonyságáról, beleértve azokat, amelyek megosztott könyvelési technológián alapulnak, a magán- és a közszektor vonatkozásában egyaránt; ösztönzi a használati esetek további vizsgálatát;

 Kkv-k, technológiatranszfer és finanszírozás

55. üdvözli a megosztott könyvelési technológiában rejlő potenciált a meglévő értékláncok javítására, az üzleti modellek átalakítására, valamint ezáltal az innovációvezérelt jólét előmozdítására; kiemeli az ellátási lánc korszerűsítésének és a vállalkozások közötti interoperabilitás növelésének hatásait;
56. hangsúlyozza, hogy a nyílt blokklánc-protokollok csökkenthetik a kkv-k piacra lépése előtt álló akadályokat, a digitális piactereken pedig javíthatják a versenyt;
57. hangsúlyozza, hogy a kkv-k a tranzakciós költségek, a közvetítési költségek és a bürokrácia csökkentése révén részesülhetnek a közvetítők kiiktatásának előnyeiből; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia használata speciális infrastruktúrákba való beruházásokat vagy nagy kapacitású szolgáltatásokat tesz szükségessé;
58. megjegyzi, hogy az innovatív kis- és középvállalkozások és az induló innovatív vállalkozások számára hozzáférést kell biztosítani a megosztott könyvelési technológián alapú projektek létrehozásához szükséges finanszírozási forrásokhoz; felhívja az EBB-t és az EBA-t, hogy hozzon létre olyan finanszírozási lehetőségeket, amelyek a technológiatranszfer felgyorsítása érdekében támogatják a megosztott könyvelési technológián alapuló vállalkozói törekvéseket;
59. felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal partnerségben biztosítsa a jogbiztonságot a befektetők, a felhasználók és a polgárok számára, ugyanakkor ösztönözze a harmonizációt az Unión belül, valamint vizsgálja meg a megosztott könyvelési technológián alapuló projektek európai útlevele bevezetésének gondolatát;
60. Hangsúlyozza az első nyilvános kriptovaluta-kibocsátásokban (Initial Coin Offerings (ICOs)) alternatív beruházási eszközként rejlő potenciált a kkv-k és innovatív induló vállalkozások finanszírozása, valamint a technológiatranszfer meggyorsítása terén; megjegyzi, hogy az ICO-kra vonatkozó egyértelmű jogi keret hiánya negatív hatással lehet e potenciálra; emlékeztet arra, hogy a jogbiztonság alapvető fontosságú lehet a beruházók és a fogyasztók védelme, valamint az aszimmetrikus információkból, csalárd magatartásból és az illegális tevékenységekből, köztük a pénzmosásból és adóelkerülésből eredő kockázatok csökkentése terén, ahogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) 2017. évi, a megosztott könyvelési technológiáról szóló jelentése kiemeli; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást, szabványokat és közzétételi követelményeket különösen a hozzáférést biztosító tokenek („utility token”) esetében, amelyek inkább különálló eszközosztálynak minősülnek, nem pedig értékpapírnak;
61. rámutat az ICO-khoz kapcsolódó veszélyekre; kéri a Bizottságot és az illetékes szabályozó hatóságokat, hogy határozzák meg azokat a kritériumokat, amelyekkel növelhető a befektetők védelme, és részletesen határozzák meg az ICO-k kibocsátóira vonatkozó közzétételi követelményeket és kötelezettségeket; hangsúlyozza, hogy az ICO-kban rejlő lehetőség feltárásához, valamint a csalás és a kedvezőtlen piaci jelzések megelőzése érdekében elengedhetetlen jogi egyértelműséget biztosítani;
62. hangsúlyozza, hogy az ICO-k a tőkepiaci unió alapvető elemét képezhetik; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg azokat a jogi követelményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy ezen eszközosztályt más pénzügyi eszközökkel ötvözzék a kkv-k finanszírozásának és az innovációs projektek megerősítése érdekében;
63. kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy megfigyelőközpontot az ICO-k nyomon követésére, valamint hozzon létre egy adatbázist, amely tartalmazza a jellemzőiket és osztályozási rendszerüket, különbséget téve a részvénytokenek és a hozzáférést biztosító tokenek között; Javasolja, hogy e megfigyelőközpont jótékony eredményeként létrejöhetne egy szabályozási kötöttségek nélküli tesztelésekre vonatkozó keretmodell, egy magatartási kódex és egy szabványrendszer, amelyek segítséget nyújtanának a tagállamoknak az ICO-kban rejlő lehetőségek feltárásra;
64. üdvözli a Bizottság és a Tanács azon döntését, hogy az ESBA 2.0 keretében a megosztott könyvelési technológiák támogatásra jogosult ágazatként szerepelnek;

 A megosztott könyvelési technológiák fellendítésére irányuló uniós politikák

65. hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológiára irányuló bármely szabályozási megközelítésnek innovációbarátnak kell lennie, amely lehetővé teszi a passzportálást, valamint hogy követnie kell a technológiasemlegesség és az üzletimodell-semlegesség elvét;
66. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki és alkalmazzanak olyan képzési és átképzési stratégiákat a digitális ismeretek terén, amelyek lehetővé teszik az európai polgárok paradigmaváltásban való aktív és inkluzív részvételét.
67. ösztönzi az Európai Bizottságot és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy mihamarabb gondoskodjanak a technikai szakértelemről és a szabályozói kapacitásról, hogy szükség estén lehetővé tegyék a gyors jogalkotási és szabályozási fellépést;
68. hangsúlyozza, hogy az Uniónak nem kell szabályoznia magát a megosztott könyvelési technológiát, hanem meg kell próbálnia megszüntetni a blokkláncok létrehozása előtt álló akadályokat; üdvözli a Bizottság megközelítését, miszerint a használati esetekre vonatkozó módszert követi, amikor ágazatonként megvizsgálja a megosztott könyvelési technológia használata körüli szabályozási környezetet és a technológiát használó szereplőket, továbbá kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a szabályozási megközelítések közelítését és összehangolását;
69. kéri a Bizottságot, hogy mérjen fel és dolgozzon ki egy európai jogi keretet minden olyan jogi probléma megoldása érdekében, amely a megosztott könyvelési technológia keretében elkövetett csalás és bűncselekmények esetében merülhet fel;
70. megállapítja, hogy az esetek használata elengedhetetlen a megosztott könyvelési technológián alapuló ökoszisztémában alkalmazandó bevált gyakorlatok kialakításához, valamint az eljárások automatizálásából fakadó, foglalkoztatási struktúrára gyakorolt hatások vizsgálatához és kezeléséhez;
71. üdvözli az annak érdekében létrehozott előremutató kutatási kereteket, hogy a jobb döntéshozatal alátámasztása céljából alaposabban megvizsgálhassák a kialakulóban lévő technológiákkal kapcsolatos esetleges lehetőségeket és kihívásokat, és konkrétan üdvözli a Bizottság „Blockchain4EU: Blockchain for Industrial Transformations” (Blockchain4EU: Ipari átalakításokat támogató blokklánc) elnevezésű projektjét;
72. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatás figyelmének felhívására és tájékoztatására irányuló közös kezdeményezéseket azzal a céllal, hogy megkönnyítsék e technológia megértését és alkalmazását;
73. kiemeli a megosztott könyvelési technológiával kapcsolatos kutatások és beruházások fontosságát; megállapítja, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell a kutatási kezdeményezések és a megosztott könyvelési technológián alapú projektek finanszírozását, mivel alapszintű kutatásra van szükség a megosztott könyvelési technológiát illetően, ideértve a lehetséges kockázatokkal és társadalmi hatásokkal kapcsolatos kutatást is;
74. kéri a Bizottságot, hogy hívja fel a figyelmet a megosztott könyvelési technológiákra, indítson kezdeményezéseket a polgárok e technológiáról való tájékoztatása érdekében és foglalkozzon a tagállamok közötti digitális szakadék problémájával;
75. javasolja, hogy a Bizottság által végrehajtott, megosztott könyvelési technológiához kapcsolódó meglévő és jövőbeli kezdeményezéseket és kísérleti projekteket – lehetőség szerint az Uniós blokklánc-megfigyelőközpont iránymutatása alapján – szorosan hangolják össze annak érdekében, hogy szinergiahatásokat érjenek el és valódi hozzáadott értéket teremtsenek, elkerülve ugyanakkor a költséges kettős struktúrák létrehozását; felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen folytasson eszmecserét az Európai Parlamenttel a megosztott könyvelési technológián alapú kísérleti projektek terén tett előrehaladásról;
76. kéri a Bizottságot, hogy tegyen el olyan szakpolitikai kezdeményezéseket, amelyek előmozdítják az EU versenypozícióját a megosztott könyvelési technológia területén;
77. hangsúlyozza, hogy az Uniónak kiváló lehetősége van arra, hogy globális vezető szerepet töltsön be a megosztott könyvelési technológia területén, valamint hogy nemzetközi partnereivel együttműködésben hiteles szereplővé váljon világszinten a technológia fejlesztését és annak piacait illetően;
78. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0228
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0211
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0023
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0408 

Forrás: Európai Parlament: Megosztott könyvelési technológiák és a blokkláncok: bizalomépítés a közvetítők kiiktatásával, 2018.10.03.