Bio: Pecsenye Roland
- Pecsenye Roland 1997-ben alapította meg első cégét, a digitális banki szoftvertermékekkel és webes alkalmazásokkal foglalkozó IND Group-ot.
- 2014-től a Misys globális üzletfejlesztési igazgatójaként a digitális csatornák globális értékesítési szakértője volt.
- 2016-tól a Barion befektetője, ahol a felügyelőbizottság elnöki pozícióját tölti be.
- 2018-tól a Magyar Bankholdinghoz való csatlakozásáig a Zelig Fintech M&A tanácsadó müncheni irodáját vezette.
- Karrierje során angyalbefektetőként számos európai start-up vállalkozás elindulását és sikeressé válását támogatta.
- A Magyar Bankholdinghoz 2021 októberében csatlakozott, mint Chief Digital Officer. Csapatával ő felel a három bank egyesülésének és a Foundation építésének szállításáért.
Kerekasztal: Bankokból tech cégek?
FinTechShow 6.0: “Kódban a jövőnk? Bankokból tech cégek?” | 2022. október 12.
1. Eddigi eredményeitek értékelése, kitekintés a következő 1-2 évre.
A régióban mindenképpen, de még Európa szinten is egyedülálló projektbe vágtuk a fejszénket és a cél az, hogy felépítsük a jövő bankját, ami lépést tud tartani a legnagyobb fintech/bigtech cégek ilyen irányú fejlesztéseivel is.
Ebből a szempontból helyzeti előnyben vagyunk, hiszen minden tudás és előfeltétel, ami a bankoláshoz szükséges szervezeten belül meg van és ezt kiegészítve támaszkodunk azokra a tehetségekre, akikben meg van az a fajta újhullámos gondolkodás, ami ehhez szükséges.
Az első integrációs lépés a Budapest Bank és az MKB Bank egyesülése volt, ami az informatikai területek összehangolásáról szólt és egyben komoly integrációs feladatot is jelentett. Ez a folyamat sikeresen lezárult 2022. március 31-én, az IT leányvállalatok pedig szeptember 1.-jén egyesülnek. Az eddigi tapasztalatok alapján az ügyfeleink is elégedettek az elvégzett munkával.
A következő nagy feladat a Takarékbank integrációja, amelyet 2023. májusra tervezünk akkor már egységes IT irányítás alatt. Addigra megújítjuk a fő csatornáinkat, mint például a Mobilbankot és létrehozunk egy egységes fióki frontendet is, ami nem csak egy esszenciális eszköz lesz a belső folyamataink támogatására, de az ügyfeleink számára is egyszerűbbé válik majd a bankolás.
Habár ezek a feladatok önmagukban is jelentősek és rendkívül komplexek, de mindezek mellett olyan innovációkat is szeretnénk a piacra hozni, amelyek egyértelműen megkülönböztetik a Magyar Bankholdingot a többi versenytárstól.
Ehhez kapcsolódóan az „új bank” alapjait is leraktuk, amelynek egy fontos mérföldköve volt a Thought Machine-al kötött megállapodásunk a Vault számlavezető rendszer bevezetése kapcsán.
Bemutatták, ki szállítja a Magyar Bankholding felhőalapú digitális alaprendszerét | 2022.02.21.
2. A következő 5 év távlatában a technológiai trendek értékelése és várakozásaid.
Pecsenye Roland: Mielőtt részleteiben is belemegyünk ebbe a kérdésbe pár érdekes adatot mindenképpen szükséges megismerni. A 2021-es Fintech Job Report adatai szerint jelenleg a bankok 38%-a fintech, míg ez az arány 2010-ben még csak 3% volt. Ugyanebben a riportban az is látszik, hogy a fintech szektorban már a feladatkörök 80%-a (az MNB digitalizációs és fintech jelentése szerint itthon ez 70%) technológiai munkakör, ami alapján
egyértelműen kijelenthető, hogy a technológia bekebelezi a pénzügyi szektort („software is eating the world”).
Ezt azért volt fontos tisztázni, mert nagyon fontos tényezőre hívja fel a figyelmünket: olyan fordulóponthoz érkeztünk, ahol az marad csak versenyképes és sikeres ezen a piacon, aki ezt a hatást a maga javára tudja fordítani.
A bank tudja hogyan kell bankolni, de a bigtech tudja hogyan kell szoftvert építeni, tehát építeni kell a szoftverképességeket és elszívni a tudást a bigtechtől.
Ma már nem életszerű, hogy egy-egy megoldást hónapokig, vagy inkább évekig fejlesztünk. Gyorsan kell reagálni, lehetőleg proaktívan az ügyféligényekre és ez az elkövetkezendő 5 évben hatványozottan igaz lesz.
A platformizálódás a kulcs, hiszen a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körben lesznek elérhetők és a bankok oda fogják vinni a tranzakcióikat, ahol az ügyfelek aktívak. Ehhez a bankoknak SDK, API, low-code megoldásokat kell nyújtaniuk (akár no-code is). A mikroszegmens alapú értékesítés és ezzel a niche piacok elérhetősége, valamint az adattárolás (felhő), feldolgozás, adatmegértés gyorsasága és pontossága (MI) éppúgy fontos lesz, mint a dinamikus infrastruktúra, vagy az elosztott rendszerek.
Összességében a bankokban szoftvert kell építeni, nekik kell kiindulási ponttá válniuk, de a “last mile” sokszínű lehet (webshopok, ökoszisztémák, platformok, bigtechek).
Az ügyfeleket elsősorban nem az érdekli, milyen banki termékre fizetnek elő, sokkal inkább életcéljaik elérésében várnak segítséget a banktól, amelyek akár nem core banki termékeket is jelenthetnek. Egyszerű példán keresztül: a válságban az ügyfelek kockázatot akarnak csökkenteni, erre lehet biztosítási megoldásokat kínálni anélkül, hogy az ügyfél biztosítási termék vásárlási igényét érezné vagy szabad vásárlási keretet a karácsonyi vásárlásnál és ezeknek az ajánlatoknak egy kattintás távolságra kell lennie releváns időben a megfelelő helyen.
A szoftver megeszi a világot | 2021.08.16.
3. Várakozásaid a digitális transzformáció előrehaladása terén és személyes fintech kedvenced.
Pecsenye Roland: A digitális transzformáció az én értésem szerint nemcsak technológiai kérdéskör, hanem kulturális és szervezeti átalakulást is jelent.
Véleményem szerint csak akkor történhet meg az áttörés ebben a témában, ha a bankok ténylegesen újragondolják hogyan akarják kiszolgálni az ügyfeleiket, hogyan akarnak terméket fejleszteni és hogyan tudják kihasználni a technológia adta lehetőségeket.
A „software is eating the world” jól összefoglalja a várakozásaimat ebben a témában.
Amit viszont sokszor elfelejtünk, amikor egy-egy fintech/bigtech megoldást elkezdünk előszeretettel használni és akarva akaratlanul összehasonlítjuk a bankunk megoldásával az a komplexitás. Egy bank teljeskörű működése, a folyamatok, a rengeteg szabályozói megfelelés egyben, jelenleg még megfoghatatlan egy fintech/bigtech számára és egy bizonyos érettség után, ahogy látjuk, lassul is a szállításuk.
Amikor ténylegesen elkezdesz definícóknak megfelelően engedélyköteles banki működést építeni, akkor a szabályoknak minden esetben meg kell felelni. Például nem lehet kockázati stratégia nélkül hitelezni és engedély nélkül banki szolgáltatásokat nyújtani.
Amikor eljut a bankszektor is arra a pontra -ami a mi célunk is pár éven belül-, hogy sikerült lecserélni a lassú és elavult rendszereket, akkor szignifikánsan felgyorsul majd az a digitális transzformáció, amiről sokan, sokféleképpen gondolkodnak, de a középpontban mindig az ügyfél és az ő igényei állnak és megvalósulhat a „segment of one” gondolkodás gyakorlati megvalósítása is, már az új technológiai alapokon.
Az én személyes fintech kedvencem a Péntech digitális faktoring megoldása. Az utóbbi időben több közös projekten is dolgoztunk velük és még mindig óriási növekedési potenciált látok bennük. Nem hiába nyerték el az alapításuk után egy évvel, 2019 legígéretesebb fintech megoldásának járó (FinTechShow) díjat.
„Egy új bolygót építünk.” A bankolás jövőjéről és a banképítésről dr. Vinnai Balázs és Pecsenye Roland | 2021.11.29.
A körinterjú keretében eddig megjelent cikkek:
- Brezovszki Máté (Perfinal): Megeszi a technológia a bankok szent tehenét. Az új trend magyarázata a Jurassic Park példáján keresztül, 2022.08.24.
- Radák Bence (Salarify): Európa hitelezési folyamatát gyorsíthatja a magyar fintech startup megoldása, 2022.08.25.
- Bek-Balla László (Erste Bank): Az ügyfelek azt érezhetik, a bankok “kitalálják a gondolataikat”, 2022.08.30.