A francia jegybank (Banque de France) felismerte, mindenképpen bekövetkezik a pénzügyi technológiai forradalom, aminek jobb az élére állni, mint ellenállni annak. Véleményük szerint nem a túlszabályozásra kell készülni, hanem a technológiák megismerésére, a technológiákkal való kísérletezésre. Az elmúlt két évben számos kísérleti projektet valósítottak meg az elosztott főkönyvi technológia (DLT) alkalmazásával, amelyek eredményeit, újdonságait foglaltuk össze. A cikket a CBDC Think Tank Budapest szakértői készítették, akik 2022. április 27-én a PayTechShow-n bemutatják a digitális jegybankpénzzel kapcsolatos újdonságokat, aktualitásokat is.

2020 márciusa óta már hét bankközi digitális jegybankpénz (W-CBDC mint wholesale central bank digital currency) kísérleten van túl a francia jegybank szerepét betöltő Banque de France (BdF), ami elképesztő hatékonyságnak minősül. Elosztott főkönyvi technológiára (DLT mint distributed ledger technology) épülő kísérleteik fő fókusza a tokenizált eszközök elszámolása és a határon átnyúló, devizakonverziót is tartalmazó fizetések W-CBDC segítségével.

A BdF tanulmánya bőséges szakismeret összefoglalót nyújt, sőt kiemeli a nemzetközi testületek legfőbb célkitűzéseit a decentralizált pénzügyek és határon átnyúló fizetések kapcsán. Cikkünk azonban arról igyekszik beszámolni, hogy mik a legfőbb újdonságok a kísérleti eredményeik közül, amelyek támogathatják a globális W-CBDC fejlesztő közösséget.

A W-CBDC, mint a tokenizált pénzügyi piacok motorja

A W-CBDC által, amely szintén egy token, a tokenizált pénzeszköz (pl. értékpapír) piacok is forradalmasíthatók. Ezek a DvP (delivery versus payment) alapú tranzakciók az “akkor és csak akkor, ha” logika mentén működnek. Vagyis a tranzakció akkor teljesül, ha a készpénz láb és a pénzügyi eszköz láb cseréje egyszerre teljesül. Ezzel elméletben nullára minimalizálható az elszámolás (settlement) kockázata, ami egyúttal redukálja a szemben álló tranzaktáló féllel (counterparty) kapcsolatos kockázatokat is.

A BdF a tokenizáció során ökoszisztémában gondolkodik. Ennek a hivatalos neve ‘straight-through-processing’, ami azt jelenti, hogy egy adott piaci szegmens, teljes vertikuma és horizontja egy helyen található, együttesen lefedve akár a befektetői, kibocsátói és letétkezelői igényeket. Ez a repetitív feladatokat, mint a rekonsziliációt és az elszámolást képes javítani(2). Mi több, a likviditás fragmentációja is kiküszöbölhető, valamint homogén sztenderdek alakíthatóak ki már a tervezéskor.

A rendszer működése esetén kulcstényező az interoperabilitás, vagyis a jelenlegi hagyományos (TARGET2) és a DLT platformok közötti átjárhatóság. A BdF pilotjában ezt az összekötést valósították meg a TARGET2 és az értékpapír DLT rendszerek között, a W-CBDC pedig proxyként szolgált a készpénz láb elszámoláshoz.

Végül, de nem utolsó sorban, elengedhetetlen a jegybank szabályozó szerepe, ugyanis piaci fragmentációhoz vezetne, ha csupán a privát szereplők versengenének a legjobb tokenizált eszköz elszámolás biztosításáért.

Nemzetközi fizetésekre alkalmas, deviza átváltásra is képes CBDC alapú fizetések

Ugyan a BIS(3) által felmért jegybankok 30%-a végez valamilyen jellegű multi CBDC kísérletet, a BdF ebben is élenjáró, csak úgy mint a dél-kelet-ázsiai konzorciumok. A nemzetközi fizetések lebonyolításához alkalmas W-CBDC rendszerek egyik legfontosabb tervezési alappillére az interoperabilitás, ami többféleképpen is megteremthető:

1. Közös protokollok alapján, de más technológiára épülő fizetési rendszerek egy közös technikai interfész segítségével történő összekapcsolása, mint a TARGET esetében.
2. Eltérő tranzakciós protokollok alapján működő fizetési rendszerek összekapcsolása egy közösen üzemeltetett és felügyelt köztes rendszerrel, ami az üzenetformátumok konvertálását végzi.
3. Multi-CBDC rendszer kiépítése, amiben közös szabályok, főkönyv vezetési mechanizmusok és a résztvevő jegybankok felügyelete alá tartozó kereskedelmi bankok vesznek részt. Ebben a fizetési rendszer koncepcióban több ország digitális jegybankpénze kerül egyszerre elszámolásra.

A BdF által pilotolt mindhárom esetben a jegybank teljes mértékben kontrollálhatja, ki férhet hozzá az általa kibocsátott CBDC-hez, valamint transzparensen nyomon követhetők maradnak a tranzakciók. Ezen W-CBDC tokenek nyilvántartása és tárolása történhet kereskedelmi bankok által birtokolható több devizás digitális pénztárcákban (wallet).

A multi-CBDC rendszerek legfőbb előnye az lehet, hogy a nemzetközi fizetésekben jelenleg rejlő hatékonytalan elemeket (közvetítő bankok díjai, üzenet standardok közötti eltérések és tranzakciók manuális javítása, fizetési rendszerek eltérő üzemideje, stb.) jelentősen javíthatják, a jegybanknak ráadásul nem is kell feltétlenül a rendszer működtetőjének lennie.

A befektetők is üdvözölhetnek egy ilyen rendszert, mert a fejlődő piaci FX (foreign exchange) elszámolás is hatékonyabbá válhat, ami különösen hasznos fejlemény tekintve, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a fejlődő piacokra beáramló tőke mennyisége gyakran problémás elszámolás mellett.

A W-CBDC rendszer megfelelő architektúrája és működése pedig egyetlen módon határozható meg: kísérletezéssel. A rendszermodell alkalmassági kérdései ugyanis a terheléses és integrációs tesztek közben merülnek fel.

Technológiai tapasztalatok és kihívások

A Banque de France a prototípusai között több különféle DLT technológiát is kipróbált, közöttüka konzorciumi és a nyilvános blockchain technológiákat. A prototípusok kiértékelése során a következő főbb technikai követelményeket és eltéréseket vették figyelembe:

• A tranzakciók privát ugyanakkor bizonyos esetekben visszakövethető megvalósíthatósága: Az egyes tranzakcióknak titkosnak kell lenniük az érintett feleket és a BdF kivételével mindenkinek. A két fő megvalósítási lehetőség a tranzakciók titkosítása és a tranzakciók csak bizonyos felekkel való fizikai megosztása.
• Az infrastruktúra ellenálló képessége a konszenzus algoritmust is figyelembe véve: Az egyes tranzakció validálását lehet decentralizáltan, félig decentralizáltan vagy akár teljesen centralizáltan is megvalósítani, különböző előnyökkel és hátrányokkal.
• Ökológiai lábnyom: Főleg a Proof of Work, Proof of Authority, Proof of Stake rendszerek energiaigényét vették figyelembe.
• Teljesítmény és skálázhatóság: Habár teljesítmény és skálázhatóság fontos szempont, egyelőre mérsékelt figyelmet kapott a prototípusok során. Összességében elmondható, hogy három lehetőség látszik a megfelelő teljesítmény elérésére DLT technológiákkal: (1) Privát láncok használata kevés számú validátor csomóponttal; (2) Layer 2 skálázási lehetőségek; (3) Új alternatív konszenzus mechanizmusok.

Konklúzióként elmondható, hogy meglepő módon a BdF nagyon aktív és progresszív módon foglalkozik mind a modern blockchain platformokkal, mind pedig a lehetséges alkalmazásokkal. Ráadásul nem csupán kizárólag nagyon konzervatív konzorcium alapú elosztott főkönyvi megoldásokkal, hanem a nyílt blockchain platformoktól kezdve a tokenizáción keresztül a DeFi-ig(4) mindennel.

A fókusz pedig sokkal inkább a technológiák felhasználásán van és nem azok túlszabályozásán. A pénzügyi technológiai forradalom így is úgy is be fog következni velünk is és nélkülünk is, akkor inkább következzen be velünk.

A BdF által felvetett további kutatási kérdések

• A nemzetközi makro-pénzügyi hatásai egy nemzetközi elszámolásra és fizetésekre alkalmas W-CBDC-nek.
• Interoperabilitás mélyebb megértése a konvencionális infrastruktúrával.
• Monetáris politikai hatások, ha a W-CBDC-hez való hozzáférést kibővítjük további pénzügyi intézmények számára. Ez hogyan hathat a jelenlegi közvetítőkre, illetve hozzáférést lehet-e biztosítani azoknak a piaci szereplőknek, amelyek jelenleg nem tartoznak az adott jegybank elérhető partnerei közé?
• Milyen jogi kérdések merülhetnek fel egészen onnan, hogy az újfajta programozható digitális pénz jogilag még nem is értelmezhető?
• Magánszemélyek és vállalatok által is használható (retail) CBDC hogyan építhető W-CBDC rendszerre?

A cikk szerzői a CBDC Think Tank Budapest szakértői, Nagy Dániel, Retkes Ádám, Szegő Dániel.

(2) Nem tőzsdén jegyzett, OTC (over-the-counter) instrumentumok is elszámolhatóak a tokenizált platformon.

(3) Bank for International Settlement, amelyet a jegybankok jegybankjának is szoktak nevezni.

(4) Decentralized Finance mint decentralizált pénzügyeket átfogó terület.