BankTechShow

Liberté, égalité, décentralisation? A francia jegybank digitális jegybankpénz (CBDC) stratégiája

Szerző: | 2022. 02. 24. | Blockchain, Összes hír

A francia jegybank (Banque de France) felismerte, mindenképpen bekövetkezik a pénzügyi technológiai forradalom, aminek jobb az élére állni, mint ellenállni annak. Véleményük szerint nem a túlszabályozásra kell készülni, hanem a technológiák megismerésére, a technológiákkal való kísérletezésre. Az elmúlt két évben számos kísérleti projektet valósítottak meg az elosztott főkönyvi technológia (DLT) alkalmazásával, amelyek eredményeit, újdonságait foglaltuk össze. A cikket a CBDC Think Tank Budapest szakértői készítették, akik 2022. április 27-én a PayTechShow-n bemutatják a digitális jegybankpénzzel kapcsolatos újdonságokat, aktualitásokat is.

2015-ben az USA 9 milliárd dolláros büntetést(1) szabott a francia BNP Paribas bankra, mert üzleti tevékenységet folytatott az akkoriban embargó alatt álló Iránnal. Ez fordulópontot jelenthetett a francia állam életében, amely így belevágott a blockchain és a kriptoeszközök mögött lévő technológia megismerésébe.

2020 márciusa óta már hét bankközi digitális jegybankpénz (W-CBDC mint wholesale central bank digital currency) kísérleten van túl a francia jegybank szerepét betöltő Banque de France (BdF), ami elképesztő hatékonyságnak minősül. Elosztott főkönyvi technológiára (DLT mint distributed ledger technology) épülő kísérleteik fő fókusza a tokenizált eszközök elszámolása és a határon átnyúló, devizakonverziót is tartalmazó fizetések W-CBDC segítségével.

A BdF tanulmánya bőséges szakismeret összefoglalót nyújt, sőt kiemeli a nemzetközi testületek legfőbb célkitűzéseit a decentralizált pénzügyek és határon átnyúló fizetések kapcsán. Cikkünk azonban arról igyekszik beszámolni, hogy mik a legfőbb újdonságok a kísérleti eredményeik közül, amelyek támogathatják a globális W-CBDC fejlesztő közösséget.

A W-CBDC, mint a tokenizált pénzügyi piacok motorja

A W-CBDC által, amely szintén egy token, a tokenizált pénzeszköz (pl. értékpapír) piacok is forradalmasíthatók. Ezek a DvP (delivery versus payment) alapú tranzakciók az “akkor és csak akkor, ha” logika mentén működnek. Vagyis a tranzakció akkor teljesül, ha a készpénz láb és a pénzügyi eszköz láb cseréje egyszerre teljesül. Ezzel elméletben nullára minimalizálható az elszámolás (settlement) kockázata, ami egyúttal redukálja a szemben álló tranzaktáló féllel (counterparty) kapcsolatos kockázatokat is.

A BdF a tokenizáció során ökoszisztémában gondolkodik. Ennek a hivatalos neve ‘straight-through-processing’, ami azt jelenti, hogy egy adott piaci szegmens, teljes vertikuma és horizontja egy helyen található, együttesen lefedve akár a befektetői, kibocsátói és letétkezelői igényeket. Ez a repetitív feladatokat, mint a rekonsziliációt és az elszámolást képes javítani(2). Mi több, a likviditás fragmentációja is kiküszöbölhető, valamint homogén sztenderdek alakíthatóak ki már a tervezéskor.

A rendszer működése esetén kulcstényező az interoperabilitás, vagyis a jelenlegi hagyományos (TARGET2) és a DLT platformok közötti átjárhatóság. A BdF pilotjában ezt az összekötést valósították meg a TARGET2 és az értékpapír DLT rendszerek között, a W-CBDC pedig proxyként szolgált a készpénz láb elszámoláshoz.

Végül, de nem utolsó sorban, elengedhetetlen a jegybank szabályozó szerepe, ugyanis piaci fragmentációhoz vezetne, ha csupán a privát szereplők versengenének a legjobb tokenizált eszköz elszámolás biztosításáért.

Nemzetközi fizetésekre alkalmas, deviza átváltásra is képes CBDC alapú fizetések

Ugyan a BIS(3) által felmért jegybankok 30%-a végez valamilyen jellegű multi CBDC kísérletet, a BdF ebben is élenjáró, csak úgy mint a dél-kelet-ázsiai konzorciumok. A nemzetközi fizetések lebonyolításához alkalmas W-CBDC rendszerek egyik legfontosabb tervezési alappillére az interoperabilitás, ami többféleképpen is megteremthető:

  1. Közös protokollok alapján, de más technológiára épülő fizetési rendszerek egy közös technikai interfész segítségével történő összekapcsolása, mint a TARGET esetében.
  2. Eltérő tranzakciós protokollok alapján működő fizetési rendszerek összekapcsolása egy közösen üzemeltetett és felügyelt köztes rendszerrel, ami az üzenetformátumok konvertálását végzi.
  3. Multi-CBDC rendszer kiépítése, amiben közös szabályok, főkönyv vezetési mechanizmusok és a résztvevő jegybankok felügyelete alá tartozó kereskedelmi bankok vesznek részt. Ebben a fizetési rendszer koncepcióban több ország digitális jegybankpénze kerül egyszerre elszámolásra.

A BdF által pilotolt mindhárom esetben a jegybank teljes mértékben kontrollálhatja, ki férhet hozzá az általa kibocsátott CBDC-hez, valamint transzparensen nyomon követhetők maradnak a tranzakciók. Ezen W-CBDC tokenek nyilvántartása és tárolása történhet kereskedelmi bankok által birtokolható több devizás digitális pénztárcákban (wallet).

A multi-CBDC rendszerek legfőbb előnye az lehet, hogy a nemzetközi fizetésekben jelenleg rejlő hatékonytalan elemeket (közvetítő bankok díjai, üzenet standardok közötti eltérések és tranzakciók manuális javítása, fizetési rendszerek eltérő üzemideje, stb.) jelentősen javíthatják, a jegybanknak ráadásul nem is kell feltétlenül a rendszer működtetőjének lennie.

A befektetők is üdvözölhetnek egy ilyen rendszert, mert a fejlődő piaci FX (foreign exchange) elszámolás is hatékonyabbá válhat, ami különösen hasznos fejlemény tekintve, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a fejlődő piacokra beáramló tőke mennyisége gyakran problémás elszámolás mellett.

A W-CBDC rendszer megfelelő architektúrája és működése pedig egyetlen módon határozható meg: kísérletezéssel. A rendszermodell alkalmassági kérdései ugyanis a terheléses és integrációs tesztek közben merülnek fel.

Technológiai tapasztalatok és kihívások

A Banque de France a prototípusai között több különféle DLT technológiát is kipróbált, közöttüka konzorciumi és a nyilvános blockchain technológiákat. A prototípusok kiértékelése során a következő főbb technikai követelményeket és eltéréseket vették figyelembe:

  • A tranzakciók privát ugyanakkor bizonyos esetekben visszakövethető megvalósíthatósága: Az egyes tranzakcióknak titkosnak kell lenniük az érintett feleket és a BdF kivételével mindenkinek. A két fő megvalósítási lehetőség a tranzakciók titkosítása és a tranzakciók csak bizonyos felekkel való fizikai megosztása.
  • Az infrastruktúra ellenálló képessége a konszenzus algoritmust is figyelembe véve: Az egyes tranzakció validálását lehet decentralizáltan, félig decentralizáltan vagy akár teljesen centralizáltan is megvalósítani, különböző előnyökkel és hátrányokkal.
  • Ökológiai lábnyom: Főleg a Proof of Work, Proof of Authority, Proof of Stake rendszerek energiaigényét vették figyelembe.
  • Teljesítmény és skálázhatóság: Habár teljesítmény és skálázhatóság fontos szempont, egyelőre mérsékelt figyelmet kapott a prototípusok során. Összességében elmondható, hogy három lehetőség látszik a megfelelő teljesítmény elérésére DLT technológiákkal: (1) Privát láncok használata kevés számú validátor csomóponttal; (2) Layer 2 skálázási lehetőségek; (3) Új alternatív konszenzus mechanizmusok.

Konklúzióként elmondható, hogy meglepő módon a BdF nagyon aktív és progresszív módon foglalkozik mind a modern blockchain platformokkal, mind pedig a lehetséges alkalmazásokkal. Ráadásul nem csupán kizárólag nagyon konzervatív konzorcium alapú elosztott főkönyvi megoldásokkal, hanem a nyílt blockchain platformoktól kezdve a tokenizáción keresztül a DeFi-ig(4) mindennel.

A fókusz pedig sokkal inkább a technológiák felhasználásán van és nem azok túlszabályozásán. A pénzügyi technológiai forradalom így is úgy is be fog következni velünk is és nélkülünk is, akkor inkább következzen be velünk.

A BdF által felvetett további kutatási kérdések

  • A nemzetközi makro-pénzügyi hatásai egy nemzetközi elszámolásra és fizetésekre alkalmas W-CBDC-nek.
  • Interoperabilitás mélyebb megértése a konvencionális infrastruktúrával.
  • Monetáris politikai hatások, ha a W-CBDC-hez való hozzáférést kibővítjük további pénzügyi intézmények számára. Ez hogyan hathat a jelenlegi közvetítőkre, illetve hozzáférést lehet-e biztosítani azoknak a piaci szereplőknek, amelyek jelenleg nem tartoznak az adott jegybank elérhető partnerei közé?
  • Milyen jogi kérdések merülhetnek fel egészen onnan, hogy az újfajta programozható digitális pénz jogilag még nem is értelmezhető?
  • Magánszemélyek és vállalatok által is használható (retail) CBDC hogyan építhető W-CBDC rendszerre?

A cikk szerzői a CBDC Think Tank Budapest szakértői, Nagy Dániel, Retkes Ádám, Szegő Dániel.

(1) A 2015-ös francia GDP 0,4%-át kitevő mértékű összeg, amely lényegében csak a BNP Paribas-ra hárult.

(2) Nem tőzsdén jegyzett, OTC (over-the-counter) instrumentumok is elszámolhatóak a tokenizált platformon.

(3) Bank for International Settlement, amelyet a jegybankok jegybankjának is szoktak nevezni.

(4) Decentralized Finance mint decentralizált pénzügyeket átfogó terület.

BankTechShow

A fintechzone.hu kiadója a FinTech Group Kft.
„A digitális pénzügyi technológiák, FinTech szolgáltatások terjedését segítjük.”
Web: fintechgroup.hu

Aktuális cikkeink:

A szerzőről

NAGY DÁNIEL

Együttműködéseket alakít ki világszerte jegybankokkal, bankokkal, fintech cégekkel és állami intézményekkel digitális pénz és új generációs fizetési csatornák fejlesztése terén. A fő kutatási területe a digitális jegybankpénzek, stablecoin-ok és kriptoeszközök hatása a globális monetáris rendszerre, valamint a digitális jegybankpénzek legjobb implementációs gyakorlatai. Korábban, intézményi üzletág vezetői és vagyonkezelői tapasztalatai révén mélyreható tőkepiaci és alapkezelési szaktudással rendelkezik.
BankTechShow

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE (MÁSODIK KIADÁS)

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

HUNFINTECH 2022

fintech hunfintech
Magyarország 20 legígéretesebb fintech cége és 22 új fintech megoldása

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!