A magyar bankszektor felsővezetői között egyértelmű konszenzus látszik abban, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) már nem csupán egy divatos technológiai kifejezés, hanem a pénzügyi szektor átalakulását meghatározó, kritikus fontosságú megoldás. A banki szakemberek szerint a mesterséges intelligencia alapjaiban formálja át az ügyfélkiszolgálást, a belső működést, a kockázatelemzést és a csalásmegelőzést, miközben egyre nagyobb hangsúly kerül a szabályozói és biztonsági feltételek teljesítésére, valamint a munkavállalók AI-kompetenciáinak fejlesztésére. A 2025-ös évet illetően a vezetők úgy vélik, hogy a bankok digitális jövőjét az automatizálás, a hiperperszonalizáció és az ökoszisztémákba rendeződő platformstratégiák fogják meghatározni.

A körinterjú válaszadó banki felsővezetői:

1. OTP Bank: Csányi Péter, a Digitális Divízió vezérigazgató-helyettese
2. MBH Bank: Egerszegi Ádám, digitalizációért és operációért felelős vezérigazgató-helyettes
3. K&H Bank: Németh Balázs, innovációs vezető
4. Erste Bank: Harmati László, lakossági vezérigazgató-helyettes
5. CIB Bank: dr. Ákos Tamás, lakossági vezérigazgató-helyettes
6. Raiffeisen Bank: Kelemen Bálint, informatikai és operációs vezérigazgató-helyettes
7. Gránit Bank: Jendrolovics Péter, vezérigazgató-helyettes, a Lakossági Divízió vezetője

A 2025-ös év digitális prioritásai és fejlesztési irányai a felsővezetők válaszai alapján:

1. Generatív mesterséges intelligencia (GenAI) és belső AI-kompetenciák fejlesztése: A banki működés egészében (belső folyamatok, ügyfélkiszolgálás, kockázatelemzés, csalásmegelőzés) számottevő előnyöket kínál a mesterséges intelligencia. Ahhoz azonban, hogy a GenAI valódi értéket teremtsen, mind technológiai, mind szervezeti (képzés, kultúra) felkészültség szükséges.
2. Kiberbiztonság és szabályozói megfelelés: Az új technológiai trendek (AI, digitális ügyfélutak, kiterjesztett szolgáltatások) mellett a biztonsági kockázatok növekednek. A bankoknak a szabályozói elvárások (DORA, AI-rendelet, pénzmosás elleni szabályok stb.) teljesítésére és a kiberbiztonság magas szintjének folyamatos fenntartására kell készülniük.
3. Hiperperszonalizáció és real-time ajánlatok: A mesterséges intelligencia és az egyre pontosabb adatgyűjtés lehetővé teszi a valós idejű, testre szabott szolgáltatásokat (ajánlatok, biztosítások, hitelek). A fejlesztési irány a személyre szabottság felé mutat, ahol az ügyfél releváns időben kapja meg a számára leginkább szükséges megoldást.
4. Digitális és phygital ügyfélélmény: Bár a digitalizáció már alapelvárás, a személyesség és a fióki jelenlét még sokáig megmarad, de új szerepben. A bankok phygital stratégiájukban összehangolják a fizikai és online csatornákat, miközben a mobilalkalmazások és a 7/24 elérhető szolgáltatások jelentősége csak tovább nő.
5. Platformizáció, ökoszisztéma-építés: A bankok egyre inkább nyitott együttműködésekben, partnerségekben látják a jövőt, amelyhez a microservice-alapú architektúrák és a felhőmegoldások adnak technológiai hátteret. Ebben a folyamatban a DÁP, a nyílt bankolás és a nemzetközi fintech megoldások integrálása is kulcsfontosságú lesz.
6. Innováció a kripto, blockchain területeken: Egyre nagyobb az ügyfelek igénye az alternatív befektetési formák iránt, a bankok pedig keresik a lehetőséget ezen szolgáltatások szabályozott környezetben való bevezetésére.

1. A generatív mesterséges intelligencia felértékelődése és alkalmazási területei

A legtöbb interjúalany szerint a GenAI fejlesztések első fázisa – és egyben a leggyorsabban megtérülő terület – a belső folyamatok optimalizálása lesz.

• OTP Bank (Csányi Péter): elindították a Microsoft Copilot tesztelését mintegy 300 kollégánál; így a munkatársak prezentációkat, jelentéseket készíthetnek gyorsabban, valamint nagy adathalmazokat is elemezhetnek a mesterséges intelligencia segítségével.
• MBH Bank (Egerszegi Ádám): már rendelkezik belső környezetben elérhető nagy nyelvi modellen (LLM) alapuló megoldással, amely a kollégák egyszerűbb kérdéseire ad választ, és segíti őket abban, hogy gyorsabban, hatékonyabban dolgozzanak.
• K&H Bank (Németh Balázs): már integrálták a Copilot megoldást, amely meeting-összefoglalókat készít és kreatív partnerként segíti az irodai munkát.
• Erste Bank (Harmati László): háromezer munkatársnak biztosít AI-alapú személyi asszisztenst, amely szöveget ír, adatokat elemez, és összefoglalja a megbeszéléseket; egyes dolgozók pedig egy fejlettebb, belső adatbázishoz kapcsolódó verziót is használnak.
• CIB Bank (dr. Ákos Tamás): jelenleg pilot keretében vizsgálják, hogyan segíthet a GenAI az IT-fejlesztői dokumentációk és egyéb banki szöveges tartalmak létrehozásában.
• Raiffeisen Bank (Kelemen Bálint): saját, biztonságos, belső használatra szánt AI-eszközt alkalmaznak, amely többek között hibakeresésben és folyamatfejlesztésben támogatja a munkatársakat.

A bankok óvatosabban közelítenek az AI közvetlen ügyfélkiszolgálásban történő alkalmazásához. A Raiffeisen Bank kifejezetten hangsúlyozza, hogy az emberi döntéshozatal és empátia továbbra is kulcsfontosságú marad. Ugyanakkor több bank is tervezi az AI-alapú megoldások bevezetését.

A banki vezetők egyetértenek abban, hogy a GenAI – megfelelő szabályozói és kockázatkezelési keretek mellett – nagyot léphet előre az ügyfelek közvetlen támogatásában is.

• Gránit Bank (Jendrolovics Péter): a Gránit Guru agentic AI-megoldással már a lakáshitelezésnél és a digitális munkáshiteleknél is segíti az ügyfeleket. A cél, hogy 24/7 elérhető, személyre szabott virtuális ügyintézők álljanak rendelkezésre.
• OTP Bank: Magyarországon a digitális asszisztens támogatja az ügyfélszolgálati munkát, Bulgáriában pedig már széles körben bevonták az ügyfélkiszolgálásba. Továbbá elkezdődött a hazai és külföldi leánybanki chatbot-rendszerek továbbfejlesztése.
• Erste Bank: a jövőben az ügyfélfiókokban és a call centerben dolgozók is egy “mindentudó AI-kollégára” támaszkodhatnak, amely akár bonyolult, ritkán előforduló esetek megoldásában is segít. Hosszabb távon a George applikáció AI-asszisztens funkciója is megjelenik.

• OTP Bank és Raiffeisen Bank: az ügyfelek védelme és a szabályozói megfelelés miatt az AI alkalmazásának minden fázisában kiemelt a kiberbiztonság, különös tekintettel az EU AI-rendeletekre is.
• CIB Bank: Fraud területen már évek óta alkalmaz mesterséges intelligenciát, ami biztosítani tudja a gyanús tranzakciók azonnali kiszűrését.
• Gránit Bank: az adathalászat elleni védekezés és a csalási minták azonnali felismerése kulcsfontosságú.

Szinte minden interjúalany hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia – legyen szó generatív vagy egyéb alkalmazásról – akkor hoz igazán értéket, ha a bankoknál dolgozók kellő szakértelemmel és felkészültséggel használják.

• OTP Bank: a csoport szintjén PULZE néven indítják el AI-, adat-, felhő- és low-code/no-code-képzéseiket, több mint 10 000 munkavállalóra kiterjesztve.
• MBH Bank: a belső kompetencia-központ már elindult, amely támogatja a kollégákat az AI-megoldások implementálásában és a kompetenciák fejlesztésében.
• Erste Bank: a mesterséges intelligencia “kolléga” bevonása is a digitális stratégia része, a munkavállalók széles rétege profitálhat belőle már 2024-től.

2. A bankszektort formáló technológiai trendek és 2025-ös digitális prioritások

Az elkövetkező években a digitális bankolás további erősödése várható, ugyanakkor a fiókhálózat és a személyes interakciók szerepe sem vész el, hanem új, “phygital” formában kapcsolódik össze.

• MBH Bank: a fizikai és digitális csatornák ötvözésével kívánják megteremteni a jövő ügyfélélményét. Új core banki rendszer és microservice-alapú architektúra segíti az innovatív termékek gyors bevezetését.

A személyre szabott szolgáltatások fejlesztése, a real-time adatfeldolgozás és a felhasználók egyedi igényeinek kiszolgálása olyan trend, amelyet egyik felsővezető sem hagyott említés nélkül.

• K&H Bank: a data-driven fejlesztések és a mesterséges intelligencia használata egyre mélyebb, és a bank hiperperszonalizált ajánlatokkal jelentkezhet 2025-ben.
• Erste Bank: a real-time, tranzakció alapú szolgáltatások (pl. azonnali járatkésési biztosítás) további bővülését várja, illetve a digitális tanácsadás és a banki termékek “George” platformon keresztüli elérése is előtérbe kerül.

Egyre inkább megjelenik a platformizáció gondolata, ahol a bankok nem elszigetelten, hanem partneri együttműködések révén szolgálják ki az ügyfelek minél szélesebb körű igényeit.

• MBH Bank: a payment ökoszisztémák bővülésében és a lokális fintech megoldásokban (pl. qvik) lát növekedési és együttműködési lehetőséget.
• K&H Bank: a stabil és biztonságos partneri integráció jelentőségét emeli ki.

A digitalizáció térnyerésével együtt a biztonsági kockázatok is növekednek, ezért minden banki felsővezető számára központi kérdéssé válik a kiberbiztonság és a szigorú szabályozói feltételek teljesítése.

• OTP Bank: egyetemi partnerekkel és globális szállítókkal közösen dolgozik a jövő kiberbiztonsági megoldásain.
• CIB Bank: a kiberbiztonság és csalásmegelőzés az egyik legnagyobb prioritás 2025-ben, a digitális ökoszisztéma fejlesztése mellett.
• Az EU DORA (Digital Operational Resilience Act) és az AI-rendelet kapcsán minden bank extra hangsúlyt fektet az adattárolás, adatkezelés és a mesterséges intelligencia etikus és felelős használatának megfelelően dokumentált biztosítására.

Az elmúlt években a kriptoeszközök és a blockchain is egyre több figyelmet kap, bár a hagyományos bankrendszerben még óvatosak a bevezetésükkel.

• MBH Bank: rávilágít arra, hogy már most is félmillióra tehető a hazai kriptobefektetők száma, és a bankoknak célszerű lehet ezen a területen is szolgáltatásokat nyújtaniuk, mert az ügyfelek nyitottak rá.

Több felsővezető is megemlíti a DÁP (Digitális Állampolgárság Program) közelgő bevezetését, melynek első fázisai 2025 első felében várhatók. Ez az új szabályozói-állami keretrendszer a digitális ügyfélazonosítás és a szerződéskötés folyamatainak további egyszerűsítését, gyorsítását vetíti előre.

• CIB Bank: a digitális és fizikai bankolás egyensúlyában a DÁP új szintre emelheti az ügyfélélményt, de a szabályozói megfelelés és az IT-rendszerek összehangolása komoly kihívást is jelent.
• Gránit Bank: a DÁP-ban rejlő lehetőségek messzemenő kiaknázását tervezi, főleg hogy náluk a folyamatok zöme már teljesen digitális.

Összegzés

A magyar bankszektor 2025-ös technológiai fejlesztési tervei azt mutatják, hogy az intézmények tudatosan és felelősen közelítenek az új technológiák, különösen a mesterséges intelligencia alkalmazásához. Ugyanakkor a kiberbiztonsági kihívások és a szabályozási környezet változásai komoly feladatokat jelentenek.

A fejlesztések fókuszában a belső hatékonyság növelése, a személyre szabott szolgáltatások és a biztonság áll, miközben az emberi tényező szerepe továbbra is meghatározó marad az ügyfélkapcsolatokban.

A bankok felismerték, hogy a technológiai fejlesztések sikere nagyban függ a munkavállalók képzésétől és a megfelelő kompetenciák kiépítésétől. Az OTP Bank például csoportszinten több mint 10,000 munkatárs képzését tervezi az AI, adat és felhő technológiák területén.

2025 a magyar bankszektor számára a technológiai képességek konszolidációjának és a gyakorlati alkalmazások kiérlelésének éve lesz, ahol a fő cél a biztonságos és értékteremtő digitális szolgáltatások biztosítása az ügyfelek számára.