Mik azok a kripto-tőzsdék és hogyan működnek? Mi köze van a kripto-tőzsdéknek a decentralizált pénzügyekhez (DeFi)? A decentralizált pénzügyek cikksorozatunk új fejezetében elmerülünk a DeFi protokollok világában, elsőként a kripto-tőzsdék működésében. Ha lemaradtál volna a DeFi alapokról, akkor érdemes gyorsan átfutnod “A DeFi, a decentralizált pénzügyek alapjai” cikkünket.

A kripto-tőzsdéknek legegyszerűbb esetben egyetlen egy funkciójuk van: egy tokent váltanak egy másik tokenre valamilyen áron. Más megfogalmazásban valamilyen mennyiségű X tokenért valamilyen mennyiségű Y tokent adnak. A tokenek itt szűkebb értelemben általában valamely felcserélhető tokenek.

A kripto-tőzsdék típusai centralizáltság szerint

1. Centralizált kripto-tőzsdék: A centralizált kripto-tőzsdék a legrégebbi és legklasszikusabb tőzsdék. Ilyen például a Coinbase, vagy a Kraken. Legfontosabb tulajdonságuk, hogy minden centralizáltan egy adott cégnél fut.

• Amennyiben valaki tokent szeretne cserélni egy másik tokenre, akkor a tokenjét be kell utalnia a tőzsdei infrastruktúrába, majd miután a kereskedés megtörtént, a tőzsde visszautalja neki az átváltott tokent.
• A centralizált tőzsdék elég komoly kockázatot jelentenek, mivel közvetlenül tárolják az átutalt token mennyiségeket, így hackelhetőek és cenzúrázhatóak is.
• Amennyiben meghackelik őket, úgy a tokenek  elvesznek. Klasszikus ilyen történet az Mt.Gox ellen elkövetett többszörös hackelés, melynek következtében az exchange csődbe ment, majd bezárt.

2. Decentralizált kripto-tőzsdék: A decentralizált kripto-tőzsdék algoritmusa teljes mértékben a blokkláncon, okosszerzősések (smart contract-ok) segítésével van implementálva. A teljesen decentralizált működés előnye a transzparencia, a cenzúrázhatatlanság, illetve megfelelő implementáció esetén a hackelés elleni rezisztencia. A decentralizált kripto-tőzsdék nehézsége a blockchain protokollok skálázhatósági problémáiból ered.

• A legtöbb nyilvános blockchain protokoll limitált mennyiségű tranzakciót képes másodpercenként végrehajtani, illetve a tranzakciók végrehajtási ideje is eltart egy pár másodpercig. Éppen ezért nehézkes a legtöbb esetben a teljes tőzsdei algoritmust pusztán on-chain smart contract-ok segítségével implementálni.
• Decentralizált kripto-tőzsdére példa a Uniswap protokoll.

3. Félig centralizált, hibrid kripto-tőzsdék: Gyakorlati megvalósítások során számos esetben találkozunk hibrid architektúrával, ahol a tőzsde egyes részei hatékonysági okokból centralizáltan valósulnak meg, míg más részei decentralizáltan smart contract-ok segítségével.

• Tipikusan az ajánlati könyv ( order book) feldolgozást végző algoritmust szokták centralizáltan megvalósítani, míg a konkrét token cserék (settlement) decentralizáltan kerülnek implementálásra.
• Hibrid kripto-tőzsdére példa a 0x protokoll.

A kripto-tőzsdék típusai a nyújtott szolgáltatások szerint

A kripto-tőzsdéket megkülönböztethetjük aszerint is, hogy milyen jellegű szolgáltatást nyújtanak a végfelhasználók számára:

1. Token csere (token swap): a legelemibb művelet a token csere (piaci ajánlat, market order), ahol bizonyos mennyiségű X tokent cserélünk bizonyos mennyiségű Y tokenre. A liquidity pool alapú decentralizált kripto-tőzsdék általában csak ilyen jellegű műveleteket nyújtanak.
2. Eladási / vételi ajánlatok: a klasszikus működésű kripto–tőzsdéknél általában komplex eladási és vételi opciókat is elő lehet állítani, ahol egy adott mennyiségű token adott árú és időtartamú eladására, vagy vételére lehet feltételes ajánlatokat tenni.
   • Amennyiben a megfelelő ellenajánlat megtalálható, úgy a két ajánlat teljesítésre kerül. Így működik a legtöbb centralizált kripto-tőzsde, például a Coinbase, vagy a Kraken.
   • A limit ajánlatoknak több különböző megvalósítása is lehetséges, több különböző paraméterrel. Az egyik lehetséges megvalósításnál egy stop aktiválási árat is meg lehet adni, ahol az ajánlat csak az ár elérésekor kerül be az ajánlati könyvbe.
3. Határidős és opciós ügyletek: egyes kripto-tőzsdék opciós ügyleteket is az ügyfeleik rendelkezésére bocsátanak, ahol a tokenek jövőbeli elvárt teljesítményével lehet kereskedni. Legjobb példa ilyen jellegű tőzsdére a dY/dX protokoll.
4. Nem helyettesíthető termékekkel kapcsolatos szolgáltatások: a kripto-tőzsdéken megtalálhatók NFT tokenekkel kapcsolatos kereskedési lehetőségek is. Az NFT kereskedést nem mindig szokták a kripto-tőzsdékhez sorolni, általában speciális NFT piactereken szoktak velük kereskedni. Azonban a határ gyakran összemosódik a kettő között.

A kripto-tőzsde működése

A legegyszerűbb esetben a kripto-tőzsde működése hasonlóan egy normális tőzsdéhez, ajánlati könyv alapú.

Az ajánlati könyvben egy tokenpárhoz tartozó eladási és vételi opciók vannak felvéve:

• Az eladási ajánlat leírja, hogy valamely X tokenből x mennyiséget szeretnék eladni egy Y tokenért cserébe úgy, hogy legalább y darab tokent szeretnék kapni érte. Egy egyszerű tőzsde esetén az Y token általában valamilyen közös valuta például USD, vagyis az eladási opciót úgyis meg lehet fogalmazni, hogy X tokenből x mennyiséget szeretnék eladni, legalább egy bizonyos áron.
• A vételi ajánlat ennek az ellentéte, amely leírja, hogy valamely X tokenből szeretnék x mennyiséget vásárolni egy Y tokenért amiből legfeljebb y mennyiséget szeretnék adni. Ha az Y token valamely fiat valuta például USD, akkor úgy is lehet fogalmazni, hogy X tokenből szeretnénk adott mennyiséget vásárolni legfeljebb egy adott áron.

Az ajánlati könyv egy automatikus algoritmus segítségével összerendeli a vételi és eladási ajánlatokat. Például ha van egy vételi ajánlat 100 darab tokenre legfeljebb 110 USD áron és van egy eladási ajánlat 100 darab tokenre legalább 110 dolláros eladási áron, akkor a két ajánlat egymással összepárosítható és a tokenek a megadott áron tulajdonost cserélhetnek.

Általános esetben az algoritmus ennél komplikáltabb, általában több vételi és több eladási ajánlatot kombinál össze lehetőség szerint minél optimálisabban, majd teljesíti a kombinációnak megfelelő token transzfereket. Az összerendelésre több különböző algoritmus is létezik, melyek különböző szempontok szerint optimalizálják az ajánlatok kombinálását és teljesülését. Lényegében egy tőzsde technikai szemszögből nézve egy végtelen ciklusban futó alkalmazás, melynek két fő funkciója van:

• egyrészt az újonnan érkező vételi és eladási ajánlatokat folyamatosan felveszi az ajánlati könyvbe.
• Másrészt pedig folyamatosan összekombinálja a vételi és eladási ajánlatokat az ajánlati könyvben, majd amennyiben ezek összeillenek, akkor teljesit a nekik megfelelő megbízást és utána törli őket.