Bevezetés a token közgazdaságtanba

írta | 2022.03.04. | Blockchain, Összes hír

tokenek nft tokenizacio

Hogyan épülhetnek fel a tokenekből komplex rendszerek? Milyen főbb szempontokat vesznek figyelembe a tokenek kialakításánál? Milyen tokeneket használnak komplexebb decentralizált alkalmazásokhoz? Folytatjuk kalandozásunkat a decentralizált pénzügyek, a tokenek és a tokenizáció világában. 

Mik azok a tokenek?

A decentralizált protokollok és alkalmazások egyik legfontosabb és legizgalmasabb építőköve a tokenizáció és a különféle token szabványok. A tokent lényegében úgy lehet elképzelni, mint egy póker zsetont, amit ide-oda tudunk tologatni, vagy adni-venni különböző szereplők között. A legtöbb decentralizált alkalmazásban több különböző típusú “póker zsetont” használunk, ebben az esetben tipikus, hogy az egyiket kicseréljük a másikért.

Gyakorlatban a tokenek blockchain protokollok felett megvalósított programok.

A tokenek transzferálását, vagy cseréjét pedig kriptográfia és okosszerződések valósítják meg. A tokenizáció lényegében a DEFI rétegek közül az első absztrakciós réteg a “tranzakciós” motor felett. Részletek a DeFiről és a DeFi rétegekről itt.

A token kialakításának főbb szempontjai

Ahogy a legelső tokenizációs cikkünkben is láttuk, az egyes token szabványok lényegében csak a token főbb funkcióit határozzák meg, ezek részletes kialakítása a token fejlesztőjére van bízva. A gyakorlatban az alábbi főbb szempontokat szokták figyelembe venni a token kialakításánál:

  1. A token monetáris algoritmusa: Főleg a helyettesíthető és a hibrid tokeneknél érdekes kérdés az, hogy a tokenek kínálati oldala hogyan valósul meg. Ennek kialakítása általában egy fontos közgazdaságtani kérdés, de a token szabványok teljes mértékben nyitva hagyják ennek kialakítását. A gyakorlatban az alábbi főbb megoldásokat szokták használni:
  • Szigorúan fix mennyiségű token: a token előállításakor fix mennyiségű tokent hozunk létre, ami a későbbiekben nem változik és nem is tud megváltozni. Ezzel erős kriptográfiai garanciát vállalunk, hogy ennyi és csak ennyi token lesz létrehozva. Gyakorlatban általában a fix mennyiségű token a létrehozásnál kerül automatikusan kiosztásra.
  • Rugalmasan fix mennyiségű token: A token előállításakor előállítunk egy fix mennyiségű tokent. Ez a mennyiség azonban nincs “kőbe vésve”, bizonyos speciális feltételek között, például a közösség szavazata, vagy adminisztrátorok döntése alapján új tokenek keletkezhetnek.
  • Algoritmikus token keletkezés: Új tokenek keletkeznek automatikusan valamely esemény hatására. Az egyik klasszikus lehetőség, hogy minden egyes blokkban automatikusan keletkeznek új tokenek. A másik gyakran használt megoldás, hogy tranzakciók hatására, például transzfer, keletkeznek új tokenek.
  • Csökkenő token mennyiség: A token kínálatot viszonylag könnyű növelni új tokenek létrehozásával. Az ellenkező irány azonban a tokenek törlése vagy elégetése. Bár technikailag könnyen megvalósítható, gyakorlatban kihívásokkal teli. A problémát az okozza, hogy senki nem szereti, ha a számlájáról tokeneket törölnek. Éppen ezért az ilyen use-caseket vagy valamilyen központi gyűjtő számláról való égetéssel szokták megvalósítani, vagy a több tokenből álló token rendszerekkel, ahol az elégetett tokenért cserébe egy másikat kapunk.
  1. A token kormányzási (governance) mechanizmusa: Viszonylag kritikus kérdés, hogy az egyes tokeneknek a különböző paramétereit ki tudja megváltoztatni, illetve kvázi “adminisztrátor” funkciókat ki tud végrehajtani. Ilyen változtatások és funkciók például a következők:
  • Új tokenek előállítás vagy tokenek elégetése.
  • Hiba esetén bizonyos token funkciók időszakos leállítása, majd későbbi újraindítása.
  • Hiba esetén a token smart contract (okosszerződés) kód upgradje.
  • Egyes funkciók egyes felhasználókra vonatkoztatott “white” vagy “black” listázása.
  • “Adminisztrátori” funkciók delegálása vagy beállítása.

A kormányzási mechanizmus kialakítása szerint a következő tipikus megvalósítások fordulnak elő leggyakrabban:

  • Zéró kormányzás (no-governance): A decentralizált alkalmazások legelső és legklasszikusabb modellje. A smart contractot egyszer lehet lehet telepíteni és utána senki nem tudja megváltoztatni. Hiba esetén a tokent kvázi el kell “felejteni” és egy újat használni, aminek adott esetben elég komoly anyagi vonzata is lehet.
  • Decentralizált kormányzás : A kvázi “adminisztrátori” funkciókat egy nagyobb közösség együttesen dönti el, tipikusan szavazás vagy többségi szavazás alapon. A kormányzásban résztvevő szereplők tipikusan egy külön kormányzó tokent (governance token) birtokolnak és ennek segítségével tudnak szavazni a különböző változtatásokról.
  • Adminisztrátori csoport: Ebben a modellben több adminisztrátor is megtalálható, melyek külön-külön, vagy együttes adminisztrátori szavazással tudják a token speciális változtatásait létrehozni. Gyakorlati implementációkban elképzelhető, hogy több adminisztrátori csoport is létezik, melyek különböző funkciók végrehajtására jogosultak.
  • Tulajdonos: A legcentralizáltabb modellben egyetlen tulajdonos található meg. A token tulajdonos egyedül tudja a speciális jogosultságokat igénylő funkcionalitást igénybe venni. Ezt a modellt jellemzően kockázatosnak szokták tekinteni.

Komplexebb decentralizált alkalmazások kialakítása

Komplexebb decentralizált alkalmazásoknál általában nemcsak egy tokent szoktak használni, hanem kettőt-hármat is, melyek szerepe különböző, és általában egymással valamilyen módon össze vannak kötve. A decentralizált alkalmazások standard építőkövei a különféle tokenek, így várhatóan a jövőben egyre inkább tokenközpontúakká válnak az alkalmazások. Több tokennel rendelkező alkalmazásoknál például a következő tokeneket lehet használni:

  • Utility helyettesíthető token az alkalmazás belső használatának szabályozására, tipikusan algoritmikusan szabályozandó token kínálattal. Ez szokott lenni az alkalmazás belső “üzemanyaga”. Az algoritmus automatikusan állít elő vagy éget el tokeneket az alkalmazás valamely belső tulajdonságához kapcsolódóan.
  • Értékpapír (security) tokent szoktak használni finanszírozás bevonására például egy token sales keretében. A token helyettesíthető és általában szigorúan fix token kínálattal szokták előállítani. A nem eladott tokeneket általában el szokták égetni.
  • Amennyiben az alkalmazás valami egyedi erőforrást is használ, az egyedi erőforrásokat tipikusan valamely nem-helyettesíthető tokennel (NFT) reprezentáljuk, melynek előállítása algoritmikus, vagy valamely adminisztrátori – kormányzó szerepkörhöz kötött.
  • Kormányzó (governance) token az alkalmazás főbb funkcióinak decentralizált változtatásához.

A tokeneket és token logikát megkülönböztethetjük a szerint is, hogy milyen piaci erőknek vannak kitéve:

  • Nem érték alapú tokenek: A tokeneknek jellemzően nincsen értékük, előállításuk és elégetésük vagy adminisztrátorok által, vagy valamely algoritmus segítségével történik. Piaci erők maximum indirekt módon hatnak a tokenek előállításra.
  • Statikus értékű tokenek: A tokeneket valamely statikus módon meghatározott áron adják vagy veszik. Tipikusan token salesnél az első eladás, vagy visszaváltás történik így általában valamely smart contract által programozottan. A piaci erők az ilyen tokenekre is maximum indirekt módon hatnak.
  • Piaci tokenek: A tokenekkel egy, vagy több kriptotőzsdén szabadon kereskednek. A token ára ki van téve a kereslet és kínálat változásainak.

Összegzés

Ahogy a fentiekből is látszik egy konkrét token, vagy akár több tokent tartalmazó decentralizált alkalmazás közgazdaságtani vizsgálata koránt sem egy egyszerű feladat.

A lehetséges keresleti és kínálati hatásokra létrejövő árfolyamváltozások analizálása leginkább csak számítógépes modellezés segítségével képzelhető el. A helyzet azonban ennél lényegesen nehezebb, hiszen a feladat általában nem egy létező platform analízise, hanem egy olyan rendszer tervezése, amely bizonyos közgazdaságtani jellemzőkkel rendelkezik.

Más szóval bizonyos előrelátható piaci kereslet és kínálati viszonyok között megadott módon fog viselkedni. Lényegében a decentralizált alkalmazások olyan számítástechnikai rendszerek, ahol a tervezőnek arra kell felkészülni, hogy a rendszer egy része szabadon árazódik a tőzsdén kitéve a kereslet és kínálat változásainak. A terület újdonságát jelzi, hogy viszonylag kevéssé van akár csak megemlítve is a legfrissebb akadémiai publikációkban.

Kalandozások a blockchain világában” címmel új webinárium sorozat indul a FinTechZone-on. Meghívott és állandó szakértőkkel minden hónapban górcső alá vesszük, hogyan érinti a harmadik digitális hullám, a web3 a pénzügyi szektort, az értékteremtést és a társadalmi intézményrendszert. Részletek itt.

Címlapfotó forrása: stock.adobe.com by elenabsl | Licence: FinTech Group

Itt követhetsz minket:

WORLDLINE FINANCIAL SERVICES

worldline financial services
Digital Payments for a trusted world

KIADVÁNY: FIZETÉSI KÉRELEM

GIRO fizetési kérelem
Elkészült a fizetési kérelem szolgáltatást bemutató kiadvány. A legfontosabb tudnivalók egy helyen.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI TÉRKÉP

“elektronikus fizetesi terkep
Betekintést adunk az elektronikus fizetési piac átalakulásába, az új fizetési megoldások világába.

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!