Az új digitális világ megismerésének fontos állomása a tokenek, amelyek közül a legismertebbek a bitcoin, az ether, a stablecoin, vagy az NFT. Mire használhatjuk ezeket? Hogyan különböztetjük meg a tokeneket? Folytatjuk barangolásunkat a decentralizált pénzügyek (deFi) és a tokenek világában.

Az előző cikkünkben röviden bemutattuk a tokenizáció alapjait alkotó három fő token kategóriát. Folytatásként tovább elemezzük a lehetséges token típusokat és felhasználási területeket. A cikkben elsősorban a nyilvános blockchaineken megvalósított tokeneket tekintjük át, azonban fontos megjegyezni, hogy a legtöbb példára konzorciumi megvalósítás is található.

Mik azok a tokenek?

Gyakorlatban a tokenek blockchain protokollok felett megvalósított programok.

A tokenek transzferálását, vagy cseréjét pedig kriptográfia és okosszerződések valósítják meg. A tokenizáció lényegében a DEFI rétegek közül az első absztrakciós réteg a “tranzakciós” motor felett. Részletek a DeFiről és a DeFi rétegekről itt.

Mire használhatjuk a tokeneket? Hogyan csoportosíthatjuk azokat?

A tokeneket nemcsak aszerint csoportosíthatjuk, hogy felcserélhetők vagy nem felcserélhetők-e, hanem a felhasználási terület szerint is. A felhasználási terület szerint általában a következő nagy kategóriákat szokás figyelembe venni:

A gyakorlatban a kriptovalutákat főleg értékmegőrzésre és spekulációs eszközként szokták használni, egyéb klasszikus “pénz” funkcionalitásban, mint például stabil értékmérő, egyelőre még gyengén teljesítenek.

Tipikus – klasszikus kriptovaluták például a következők:

• Bitcoin: a világon a legelső blockchain protokoll és kriptovaluta egyben.
• Bitcoin cash, Bitcoin Classic, Bitcoin Unlimited: különböző Bitcoin verziók (forkok).
• Litecoin: a világon a második blockchain protokoll és kriptovaluta, lényegében a Bitcoinnak használja a főbb tulajdonságait.
• Monero: kísérleti kriptovaluta fejlett információ titkosítási algoritmusokkal.
• Zcash: egy másik úgynevezett “privacy coin” fejlett titkosítási algoritmusokkal.

(2.) Platform tokenek: A platform tokenek általában egy nyílt blockchain platform belső kripto-közgazdaságtanáért, így kvázi gazdasági működéséért felelősek.

A legtipikusabb modell esetén a rendszer felhasználói okosszerződések végrehajtásáért fizetnek egy bizonyos mennyiségű tranzakciós díjat, mely aztán a platform fenntartói (bányászok, validátorok) között lesz szétosztva.

Tipikus – klasszikus platform tokenek például a következők:

• Ethereum, ether: A világon legelső nyílt okosszerződés platform. Belső kripto valutája az ether a rendszer belső közgazdaságtani működéséért felelős.
• Binance Smart Chain, BSC: Az Ethereum kevésbé “nyílt” verziója, ami a módosított konzorciumi algoritmus miatt alacsonyabb tranzakciós díjakat tesz lehetővé.
• Tezos, XTZ: A világon második nyílt okosszerződés platform, saját belső XTZ tokenjével.
• Cardano, ADA: Harmadik generációs okosszerződés platform, ADA nevű saját platform tokennel.
• Polkadot, DOT: Blockchain platformok összekötésére fejlesztett kvázi “metablockchain”.

(3.) Utility tokenek: Valamilyen decentralizált alkalmazás belső működését, vagy több decentralizált alkalmazás közötti kapcsolatot szabályzó token.

Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb decentralizált alkalmazásnak az elemi építőkövei a különféle tokenek. Hasonlóan két decentralizált alkalmazás közötti interfész általában szintén egy token segítségével valósul meg. 

Klasszikus utility token példák a következők:

• Basic Attention Token (BAT): digitális hirdetési platform tokenje.
• Golem Network Token (GNT): decentralizált számítási erőforrás elosztás. A végfelhasználók a platform rendelkezésére tudják bocsátani a nem használt számítási kapacitásukat, pl szabad processzor idejüket.
• FileCoin: decentralizált file tárolást megvalósító platform. A végfelhasználók a platform rendelkezésére bocsáthatják a kihasználatlan tárolási kapacitásukat.
• SingularityNet (AGI token): decentralizált mesterséges intelligencia és gépi tanulást megvalósító platform. Az egyes szereplők a platform részére bocsáthatnak különféle MI szolgáltatásokat.

(4.) Kormányzó (governance) tokenek: A utility tokenek egy speciális részét képezik az úgynevezett kormányzó (governance) tokenek.

A decentralizált platformok főbb paramétereinek változtatása, vagy továbbfejlesztése általában nem egy központi adminisztrátor, vagy cég által történik, hanem azt egy decentralizált közösség határozza meg. A közösség tagjai, vagyis a kormányzó tokenek birtokosai szavazhatnak a platform főbb paramétereinek megváltozásáról.

Klasszikus kormányzó token példák a következők:

• UNI: A Uniswap decentralizált kripto token váltó kormányzó tokene.
• COMP: A Compound decentralizált hitel szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatás kormányzó tokene.
• MKR: A Maker stabil kriptovaluta kormányzó tokene.

(5.) Értékpapír (security) tokenek: Az értékpapír tokenek értékpapírt, vagy értékpapír szerűséget reprezentálnak tokenizált formában. A kategória inkább jogi értelemben tekint valamit értékpapírnak, vagy nem értékpapírnak. 

Példák értékpapír tokenekre a következők:

• INX: Kripto-kereskedő platform token.
• 22x Fund: Token, amelynek segítségével klasszikus start-up platformokba lehet befektetni.
• Protos: Menedzselt portfoliókat reprezentáló token.

(6.) Természeti erőforrást reprezentáló tokenek: A tokenek egy további felhasználási területe és típusa, ahol a tokenek egy adott természeti erőforrást reprezentálnak.

Az ilyen jellegű tokenek nehézsége, hogy az erőforrás egy blockchainen kívüli úgynevezett külső erőforrás. Az ilyen erőforrásoknál a legnagyobb kihívás a blockchainen lévő tokent megbízhatóan összekötni a külső erőforrással.

Természeti erőforrásokat reprezentáló tokenekre a következő példákat találjuk:

• Earth Token: A Föld különböző természeti erőforrásait reprezentáló token.
• Power Ledger: P2P energia kereskedés zöld energiára.
• SunContract: Napenergiából előállított tokenizált villamosenergia.

(7.) Gyűjthető tokenek (NFT): Az utóbbi hónapok egyik legnagyobb őrülete az NFT, a nem helyettesíthető tokenek. Felhasználási területükre több kísérleti kezdeményezés is látható, mint például a különféle művészeti alkotások digitalizációja.

Klasszikus példák a gyűjthető tokenekre a következők:

• Decentraland: Virtuális valóság, ahol az egyes virtuális objektumokat, házakat, földet, reprezentálunk NFT tokenekkel.
• OpenSea: NFT platform, ahol a felhasználók digitális művészeti alkotásokat tudnak létrehozni és NFT tokeneket készíteni hozzá.
• Gods Unchained: stratégiai kártyajáték, ahol az egyes kártyákat reprezentáljuk NFT tokenekkel.

(8.) Stabil- kriptovaluták / stabil tokenek: További token kategóriát jelentenek az úgynevezett stabil kriptovaluták, vagy stabil kripto eszközök (stablecoin).

Ezen tokenek ára általában valamely más nem kripto eszközhöz van kötve, jellemzően a dollárhoz. Az árfolyamrögzítés mechanizmusára több különféle algoritmus is létezik, melyek több-kevesebb sikerrel működnek.

Klasszikus példák stabil kriptovalutákra a következők.

• Tether (USDT): centralizált stabil kriptovaluta. Az árfolyamrögzítést egyetlen cég garantálja.
• Maker DAO (DAI): az árfolyamrögzítés mechanizmusa az eredeti értéknél nagyobb összegű kripto kollaterál segítségével történik.
• Seigniorage Shares: teljes mértékben decentralizált és algoritmikus stabil kriptovaluta kezdeményezés.

Fontos megjegyezni, hogy a fent említett kategóriák a világ és a tokenizáció pillanatnyi állapotát reprezentálják. A terület folyamatosan és nagyon aktív módon fejlődik, mellyel napi szinten lépést tartani is kihívás. Ennek eredményeként elképzelhető, hogy a fenti típusok akár fél év múlva újabb kategóriákkal bővülnek.

Címlapfotó forrása: stock.adobe.com by Vector Archive | Editorial | Licenc: FinTech Group