“Minden, ami jelenleg a világon pénzügyileg létezik az a blokkláncra költözik a jövőben és ez lesz a fizetési tranzakciók alapja” – nyilatkozta a J.P. Morgan, az Egyesült Államok legnagyobb bankja a saját digitális token, a JPM Coin kibocsátása kapcsán.
Folytatódik gőzerővel a bankok és a pénzügyi közvetítők szerepének átalakulása a (banki) tokenek megjelenésével. A J.P. Morgan bejelentése kapcsán
úgy tűnik, a centralizált szervezetek hozhatják meg az áttörést a blokklánc és a kriptopénzek számára.
Mi az a JPM Coin?
A JPM Coin nem egy újabb kriptovaluta, hanem egy befektetési bank eszközeinek tokenizációja, ami rengeteg kérdést felvet és ilyen értelemben
trójai faló a szabályozó számára.
A blokklánc alapú technológia egyik legnagyobb vállalati bevezetésének tekinthető, hogy a J.P. Morgan a tavalyi évhez képest több mint kétszeresére növelte az intézmények számát a – konzorcium blokklánc alapú (Quorum) – bankközi információs rendszerében. Úgy tűnik, hogy
az elosztott főkönyvi technológia valós üzleti felhasználása elkezdődött a koncorcium blokklánc keretrendszerek térnyerésével.
Kapcsolódó cikk:
- Konzorcium blokklánc keretrendszerek analízise, 2019.01.07.
Már több mint 175 intézmény csatlakozott a rendszerhez és a J.P. Morgen aktívan dolgozik a compliance, az adatvédelmi és jogi kérdéseken is, aminek eredménye a kereskedelmi banki betétek „tokenizálása” lehet. A Moody’s hitelminősítő máris nagy reményt fűz a JPMorgan tokenhez, ami már látszódik a bank pontszámaiban is.
Szabályozói kihívások és a harmadik út
Különösen izgalmas, hogy a Quorum esetén mennyire hatékonyak az ügyfélazonosítási (KYC – Know Your Client/Customer) és a pénzmosás elleni (AML) eljárások. Ennél mélyebb kérdést vet fel, hogy
végső soron mi lesz a törvényes fizetőeszköz sorsa?
Ha mondjuk a J.P. Morgan által ellenőrzött zárt, engedélyhez kötött vállalati környezetben résztvevő intézmények betétei dollárból JPM Coinná alakulnak az ügyfélátutalások megkönnyítése érdekében, akkor azt kell-e törvényes fizetőeszköznek tekintenünk jogi szenpontból? Avagy megmarad – akár a közvetlen – felelőssége a jegybankoknak, akár a lakosság, akár a vállalati szegmens felé, mint egyfajta végső pénz teremtőnek?
Létezhet-e egy harmadik út is és külön “pénzfunkciók fognak létrejönni”, azaz lesz majd “lakossági” és “vállalati” pénz és meglesz az átjárás e kettő között? És akkor
a JPM Coin már az ilyen interoperábilis bankhálózat-integráció kezdetét jelenti?
Kapcsolódó cikkek:
Az eredeti cikk a szerző saját blogján jelent meg „JP Morgan: szerva itt, csere ott?” címmel.
