Hol tart ma Magyarország az innovációban? Milyen szerepet játszhat a mesterséges intelligencia, az egyéb modern technológiák a K&H fejlesztéseiben? Mi az innovációs irány a bankszektorban? Exkluzív interjúnk Németh Balázzsal, a K&H Csoport innovációs vezetőjével és Ozorai Dénessel, a K&H Csoport CIO-jával a hazai innovációs tartalékokról, a digitalizáció szükségességéről és a K&H innovációs céljairól.
Hol tartunk innovációban, digitalizációban nemzetközi és magyar szinten? Hol tart ma Magyarország az innovációban?
Németh Balázs: A nemzetközi porondot nézve egyelőre lemaradásban van Magyarország, de elmondható, hogy az ország eredményei az elmúlt néhány évben nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak.
Az egyik mértékadónak tartott, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő uniós DESI-mutató szerint 2021-ben Magyarország az uniós mezőnyben a tagállamok között a 23. helyen áll. Az elemzés szerint Magyarország a szélessávú hozzáférést nézve átlag feletti eredményt ért el, a humán tőke területén a 22. helyen áll, azonban a legtöbb mutató esetében az átlag alatt teljesít.
A magyaroknak csupán 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 56 százalékos uniós átlagtól; más mutatók is viszonylag alacsony szintű digitális készségeket mutatnak.
Úgy látjuk, hogy a digitalizációban és az innovációban jelentős tartalékok vannak.
A K&H innovációs indexe szerint ugyanis a 300 millió forintot meghaladó árbevételű cégek kevés új szolgáltatást, terméket dobtak piacra az utóbbi időszakban. Az érintett vállalkozások 29 százaléka van túl termék vagy szolgáltatás fejlesztésén, ez első félévben még 31 százalékukra volt igaz, ami lényegében stagnálást jelent, valamint alacsony innovációs kedvet tükröz.
Ehhez képest a megkérdezett magyar nagyvállalatok hogy állnak? Mennyire bátrak, ha innovációról van szó?
Németh Balázs: A K&H innovációs index eddig két időszakot mért. 2021 első és második felét, a felmérés alapján pedig az látható, hogy bár a nagyvállalatok egy része fontosnak tartja az innovációt, de a körükben is bőven van tér a fejlődésre.
Ha az új termékek vagy szolgáltatások kifejlesztését nézzük, akkor a nagyobb, 4-10 milliárd forintos éves forgalmú, vagy a 10 milliárd forint feletti árbevételű cégek innovatívabbnak mondhatók, ám csak a 61 és 45 százalékuk rukkolt ki újdonsággal az utóbbi két évben. Persze lényeges figyelembe venni a járványhatást is, egyes cégek emiatt elhalaszthatták az innovációs projektjeiket és az idei események sem gondolom, hogy nyom nélkül maradnának a vállalatok körében.
A K&H mit tesz innovációs területen?
Németh Balázs: Az anyavállalatunk, a belgiumi székhelyű KBC Csoport és a magyarországi K&H Csoport is kiemelten kezeli a digitalizációs és innovációs fejlesztéseket.
Ez egyfelől stratégiai döntés, hiszen aki az üzleti világban lemarad a digitalizáció, innováció gyorsvonatáról, az lényegében kiesik a versenyből. Különösen igaz ez a pénzügyi, banki világban, az emberek ugyanis kényelmesen, gyorsan és biztonságosan szeretnének a mobiljukról mindent elintézni.
Ez az üzleti rész, de IT-oldalon mi a helyzet?
Ozorai Dénes: A modern fejlesztési módszertanok (DEVOPS, felhőalapú megoldások, agilis fejlesztési módszertan, robotizáció) használatával a K&H gyorsabban tud az ügyfelei számára innovatív, digitális szolgáltatásokat fejleszteni, éles üzembe helyezni. Mindeközben a szolgáltatások megbízhatósága és a fejlesztési hatékonyság folyamatosan növekszik az új technológiáknak köszönhetően.
Melyek azok a tényezők, amelyek alapján egy cég innovatívnak mondható? Hogyan, mely területeken használja ezeket?
Ozorai Dénes: Teljesen általános szabályt nehéz mondani, hiszen szektoronként különböző az innovációs mozgástér, emellett a fejlesztések gyakorisága, mérete pedig forrásfüggő.
Általánosságban azonban el lehet mondani, hogy a termék- vagy szolgáltatásfejlesztések minden ágazatban segítik azt, hogy az adott cég versenyképesebbé, hatékonyabbá váljon.
Az innovációs kedv a magyar piacon inkább a nagyobb vállalatokra jellemző, de még így is bőven van tér a fejlődésre. Ami pedig a fejlesztési forrásokat illeti, fontos tisztázni, ha egy-egy cégnek nincs meg a saját forrása egy-egy innovációhoz, akkor arra lehet forrást teremteni például hitelből. Egy jól megtervezett innovatív megoldás ugyanis visszahozza az árát, ami újabb alapot adhat a további innovációknak.
A mesterséges intelligencia (MI), egyéb modern technológiák (egyéb algoritmikus megoldások) külön kiemelve milyen szerepet játszanak a K&H fejlesztéseiben és mi várható a jövőben?
Németh Balázs: A rendkívül gyorsan haladó digitalizációval lépést tartó cégek mondhatók innovatívnak, ahogy említettem, fejlesztések nélkül lemaradnak, kiesnek a versenyből.
Nyilván ágazatonként más és más a helyzet, a bankszektorban például fontos, hogy minél előbb jöjjön elő a pénzintézet az újabb és újabb digitális fejlesztéseivel, amelyek a lakossági és céges ügyfelek bankolását könnyebbé teszik. Sok példát lehetne sorolni, de
a K&H esetében például kiemelendő, hogy elsőként vezettük be a Google Pay fizetési megoldást 2021 tavaszán, mely egyre népszerűbb a mobillal fizetők körében.
Az okoseszközös fizetések mellett más területeken, szolgáltatásoknál is szerepet kap a mesterséges intelligencia, többek között az online számlanyitás esetében. Illetve a K&H-nál elérhetővé tettünk egy olyan befektetési alapot is, amelynek működését mesterséges intelligencia által vezérelt modellek segítségével végzik, és algoritmusát portfoliómenedzserek felügyelik.
Ozorai Dénes: Ahogy az üzleti oldalon, az informatikai téren is élen jár a K&H. Ez többek között azt jelenti, hogy a DEVOPS működés bevezetésével automatizáljuk az úgynevezett „development pipeline”-unkat, vagyis a fejlesztéseink tesztelése és élesítése egyre kevesebb emberi beavatkozást igényel.
Az anyabanktól származó, felhőalapú megoldásra építjük az új lead management folyamatainkat, emberi erőforrásokat szabadítunk fel a robotizáció, az automata tesztelés és az auto-deploy segítségével, gyorsítjuk és automatizáljuk a tesztkörnyezeteink létrehozását (environment provisioning és service virtualization).
Az IT architektúránk megújításával pedig rugalmasabbá tesszük a digitális szolgáltatásaink fejlesztését, illetve újra felhasználható alkalmazásokat, alkalmazás részeket hozunk létre. Az IT-s kollégáink így aztán szakmailag izgalmas, modern, piacképes munkakörnyezetben és eszközökkel dolgozhatnak az innovatív technológiák bevezetésénél.
Röviden fogalmazva, a legkorszerűbb informatikai rendszerekkel biztosítjuk a K&H működését. Ahol hatékonyabbá tehetők a folyamatok, ott részben az emberi mellett- mesterséges intelligencia segítségével robotizáljuk azokat. Fontos emellett, hogy az informatikai fejlesztéseknél a fenntarthatóságot is figyelembe vesszük.
Rövid és hosszú távon mi az irány a bankszektorban, a K&H-nál és nemzetközi, esetleg magyar szinten, valamint a gazdaság többi szegmensében?
Németh Balázs: Könnyelműség lenne konkrét prognózisokat adni, hiszen a technológiai fejlődés, a digitalizáció fejlődése miatt akár napi szinten változik a helyzet és gyorsan kell reagálni az ügyfelek igényeire. Az tehát biztos, hogy innováció nélkül senki nem tud fejlődést elérni és versenyben maradni.
A K&H-s innovációk fő célja, hogy kényelmesebb bankolást biztosítsunk, ezáltal fokozzuk az ügyfélélményt, akár hangalapú digitális megoldásokkal. Mindezeket a maximális biztonság garantálása mellett kell bevezetni, működtetni. Közben persze az erőforrások hatékony felhasználása is fontos, azaz a fenntarthatósági szempontokra is ügyelni kell.
Gyakorlatiasabban fogalmazva, az előbbiek mentén minél több banki- és persze nem banki szolgáltatást szeretnénk nyújtani az ügyfeleknek. A fenntarthatóságra visszatérve, összességében az innovációkat is úgy kell megvalósítani, hogy általuk csökkenjen a bank és a bankolók ökológiai lábnyoma és
a belső fejlesztések mellett nyitottnak kell lennünk a startupok és kisebb cégek ötleteire és a közösen megvalósítható digitális megoldásokra is.
Kapcsolódó cikkek:
Címlapfotó forrása: K&H Csoport, “& innováció 2062-ben” c. esemény. Fotón: Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője
